Leonardo da Vinci az uomo universale, azaz a sokoldalú ember reneszánsz eszményképének megtestesítője volt, többek között festőművész, szobrász, matematikus, mérnök-építész és természettudós. Kimeríthetetlen kíváncsisága hajtotta újabb és újabb felfedezések felé. Halálának 500. évfordulója alkalmából részletes életrajz helyett néhány érdekességgel szolgálunk a polihisztorról.

Vitán felül zseni volt ez az ember

 

Mindenki éltal ismert részlet abból a bizonyos, milliárdokat érő Leicester-kódex
fotó: Shutterstock,

Egy parasztleány és egy városi jegyző törvénytelen gyermekeként született Leonardo Firenzében tanulta ki a mesterséget Verrocchio szobrász-ötvös-festő műtermében, akinek képein hátteret és mellékalakokat festett. Későbbi korokban a Leonardo balkezességére utaló ecsetvonások révén próbálták azonosítani a keze nyomát.

– Lodovico Sforza milánói herceg szolgálatában a legkülönbözőbb tudományos megbízások mellett ceremóniamesterként is tevékenykedett. Rajzai tanúsítják, hogy gépdobokat, fúvós hangszereket, zeneszerszámokat, tűzijátékhoz látványelemeket tervezett.

– Leonardo megrendelései jó részét soha nem fejezte be. Több tekintélyes oltárkép és festmény maradt félbe élete során.

– A Mona Lisa az egyetlen festménye, amelyet nem megrendelésre festett 1503 és 1506 között. Az 1519 májusában bekövetkezett haláláig nem vált meg tőle, mindenhová magával vitte. Egyébként a párizsi Louvreban őrzött festmény a legtöbb támadást elszenvedett műtárgy a világon.

– Leonardo gyakran rejtélyes arckifejezéssel ábrázolta portréalanyait. Például A szép hercegnő című képénél is különös hangsúlyt fektetett a lefestett hölgy szájának a kidolgozására, kutatások szerint 30 rétegnyi festéket használt fel a kívánt illúzió érdekében: bizonyos nézőpontból elégedettnek és vidámnak, más szögből nézve viszont merengőnek vagy bánatosnak tűnhet a portrén szereplő alak.

– Egy tudományos anatómiai atlasz megalkotásán is dolgozott, ehhez mintegy negyven boncolást végzett, míg egy feljelentés miatt maga a pápa ki nem tiltotta a hullaházakból.


fotó: Shutterstock

– Mindennél többre tartotta a matematika tudományát. A milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumának legendás freskóját, Az utolsó vacsorát majdnem három évig készítette, többtucatnyi előtanulmányt rajzolva, figyelembe véve a perspektívát és a térbeli elrendezést is, amely a helyiségbe érkező fények időbeli előrehaladtával mindig kicsit más képet mutatott. Ma már nem tud érvényesülni a precízen megtervezett látkép, ugyanis azóta a kolostor padlózatának szintjét egy méterrel magasabbra emelték.

– Leonardo elmélyült a katonai és műszaki tudományokban, tanulmányozta a repülést, ő tervezett először a mai helikopterhez hasonló eszközt. Többek közt a sárkányrepülő, a tank, a búvárruha és az ejtőernyő ősét is megálmodta számtalan harcászati eszköz tervével együtt.

– Fokozottan érdekelték a víz fizikai tulajdonságai, mozgása, eloszlása – rengeteg hasznos megfigyelésével megalapozva a hidrológia későbbi tudományát. Mintegy 730 tanulmány foglalkozik a víz természetével: a csatornázásról, a víznyomásról, a víz körforgásáról, illetve az árvíz elleni védekezésről is olvashatunk értekezéseket.

Sőt, még egy különleges cipőt is elképzelt, melynek segítségével a vízen járhatunk…

– Leonardo da Vinci mintegy 24 ezer oldalt számláló kéziratai a XVI. században szétszóródtak a világban, és jelenleg csak alig 6000 oldalnyi holléte ismert. Tudományos feljegyzéseit és találmányainak leírását összefoglaló néven Da Vinci-kódexeknek nevezik.

– Leonardo jegyzetei legalább annyira eklektikusak, mint amilyen zseniálisak, a közbevetett hirtelen teendőkkel, skiccekkel, rajzokkal, találmányokkal. Utolsó irománya méltón illeszkedik ebbe a sorba: miután a derékszögű háromszögek területszámításáról készített feljegyzéseket, a lap aljára firkantotta, hogy most mennie kell, mert kihűl a leves…

Csillagászati áron mérik
Tudományos kéziratokat tartalmaz a Leicester-kódex, amely 18 nagy (30­x 22 cm), kettéhajtott ívből áll; az ívek mindkét oldalára írt a szerző. Olaszul, jobbról balra haladó tükörírással jegyzetelte gondolatait geológiáról, paleontológiáról, mechanikáról és csillagászatról, számos rajzzal illusztrálva. Thomas Coke, Leicester grófja 1719-ben vásárolta a kéziratot Guiseppe Ghezzitol, aki egy római ház régi könyvei között találta meg. 1980-ban Armand Hammer olajmágnás és szenvedélyes műgyűjtő vette meg az értékes kéziratot a Christie’s aukcióján. A milliárdos halála után ismét elárverezték. A Microsoft-alapító Bill Gates 1994-ben vásárolta meg a kódexet 30,8 millió dollárért (mai árfolyamon mintegy 13 milliárd forint) ugyancsak a Christie’s árverésén, amit azóta többször is kölcsönadott kiállításokra.7

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.