Világkiállítás Japánban

Nagy Márton kiemelte: a világkiállítás rendhagyó fórum a nemzetek számára, ahol bemutathatják kultúrájukat, gazdasági erejüket, innovációikat és jövőképüket – tudósított az MTI. Így az, hogy Magyarország csaknem 160 állam mellett idén is nemzeti pavilonnal jelenik meg, komoly nemzetgazdasági jelentőséggel bír, mivel több mint 28 millió látogatót várnak az expó csaknem hat hónapja alatt – fűzte hozzá. 

A miniszter közölte, hogy Magyarország az elsők között kapta meg a világkiállítási részvételhez szükséges létesítési engedélyeket, és a magyar pavilon az elsők közt készült el, alig egy év alatt. A kivételes teljesítmény a magyar és japán kivitelező vállalkozók összehangolt, magas szintű szakmai munkájának köszönhető szavai szerint. Az expóért felelős japán miniszter első látogatása a nyitónapon a magyar pavilonba vezetett, ami az egész országnak és a pavilonnak is szól. A tárcavezető gratulált mindenkinek, aki részt vett a megalkotásban, szakembereknek, partnervállalatoknak egyaránt. 

Növekvő forgalom 

A magyar megjelenés újabb lendületet adhat a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 13 százalékát kivető turizmusnak is, amely rekordot döntött tavaly: több mint 18 millió vendég 44 millió vendégéjszakát töltött el hazánkban, a budapesti repülőtér éves forgalma pedig meghaladta a 17,6 milliót. Mindez jelzi, hogy az ország vonzó célpont – mutatott rá, hozzátéve: a pavilon célja az utazási vágy felkeltése, a kelet-ázsiai régió az egyik legdinamikusabban növekvő turisztikai küldőpiaca Magyarországnak. 
A régióból Magyarország számára Kína, Dél-Korea és Japán a legkiemelkedőbb küldőpiacok. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ információi szerint Kínából kétszeresére nőtt a vendégforgalom, Dél-Koreából 8 százalékkal, Japánból pedig 44 százalékkal többen érkeztek Magyarországra turistaként tavaly, mint az előző évben. A legfrissebb adatok megerősítik, hogy 2024 után 2025 újabb rekordév lesz a magyar turizmusban, különösen a Kelet-Ázsiá­ból érkezőket tekintve. Ismertette: 2025 első negyedévében a régió teljes vendégforgalma 40 százalékkal emelkedett 2024 azonos időszakához képest, a japán vendégszám 36 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 14 százalékkal nőtt. A tárcavezető kitért arra, hogy Japán hazánk egyik legmeghatározóbb stratégiai, politikai és gazdasági partnere. Több mint 180 japán cég működik Magyarországon, amelyek mintegy 30 ezer magyar családnak biztosítanak megélhetést. A kormány több tisztségviselőjével az üzleti és gazdasági kapcsolatok erősítéséről tárgyaltak, ezzel a 156 éve fennálló kiváló gazdasági-politikai kapcsolatok új szintre emelkednek. 

Miska, fröccs és népdal 

Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy a magyar pavilon kapu Magyarország megismerése felé. Meghatározó eleme a homlokzatot borító több mint 35 ezer textillamella; a falevelek mozgását idéző, ter­mé­szetközeli élményt megteremtő homlokzat tökéletesen tükrözi azt a kreatív gondolkodásmódot és technológiai igényességet, amelyre a nemzet mindig is büszke volt. 

Zoboki Gábor építész, a magyar pavilon építészeti koncepciójának megálmodója arról beszélt, hogy a kiállítás fő témája a jövő társadalmának megértése, megtervezése. A létesítmény megalkotásában a természetes építőanyagok domináltak. A háromszintes pavilon központi részét a kívülről boglya formát idéző dóm adja, amely a színházi térnek ad otthont – ismertette. Hozzátette: a létesítmény megalkotásának meghatározó részesei Vági Bence rendező, koreográfus, Ördögh László kreatív szakember, a pavilon koncepcióját kitaláló Drozsnyik Dávid, Csapody Balázs, a gasztronómiai­ koncepció felelőse, valamint a formaruhákat tervező Bódis Boglárka. Zoboki Gábor rajtuk kívül köszönetet mondott minden partnernek, aki részt vett a munkában. 

A kiállítás hat hónapja alatt 21 népdalénekes 15 perces váltásokban magyar népdalt ad elő és tanít a közönségnek. A gasztronómiai kínálat is a koncepciót követi: a pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagaiból, a paraszti kultúrából és a nemzeti hagyományokból indulnak ki, így a látogatók kóstolhatnak majd egyebek mellett gulyáslevest, hortobágyi palacsintát, paprikás krumplit, túrógombócot vagy somlói galuskát is. Az étterem mellett egy borbár is helyet kapott, ahol a magyar tájegységek legjobb borai lesznek elérhetők; meg lehet majd ízlelni a hungari­kum­nak számító fröccsöt vagy többféle házi szörpöt is. A magyar szekció kabalafiguráját, Miskát a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihlette, a ma­­gyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálva. 

Meteorit és miniszív 

Az Oszakai Világkiállítást Japán a jövő technológiáinak és a megosztott világ egyetértésének a jegyében szervezte meg. Három évvel a dubaji világkiállítás után Oszaka a jövő társadalmát választotta témául, a mesterséges intelligenciára és az űrkutatásra helyezve a hangsúlyt. A legnépszerűbbnek ígérkező kiállítási tárgyak: egy marsi meteo­rit, harminckét, algának álcázott Hello Kitty-szobor, drónbemutató és egy őssejtekből előállított, dobogó miniszív, amelyet első ízben láthat a nagyközönség. 
A Jumesima mesterséges szigeten felépített Expo–2025, amely október 13-ig tart nyitva, az 1970. évi oszakai világkiállítás nyomdokaiba lép, amely nagy befolyással volt a gazdasági fellendülés időszakát élő szigetországra. Az 1851 óta világszerte megszervezett expók alkalmat adnak a résztvevő országoknak a pavilonjaik építészete, illetve a kultúrájuk és a technológiáik bemutatása révén történő versengésre – írta meg az MTI. 

Az idei kiállításon a nemzeti pavilonokat hatalmas – két kilométer kerületű és 20 méter magas – gyűrű veszi körül. A Guinness Rekordok Könyve szerint ez a világ legnagyobb, fából készült létesítménye, alkotója, Fudzsimoto Szu sze­­rint az egyetértés jelképe. A japán hagyományos tánc, a kabuki és a mesterséges intelligencia kísérte megnyitóünnepségen Na­ru­hi­to császár kijelentette: reméli, az Expo–2025 lehetőséget ad a népeknek arra, hogy ne csupán a saját életüket, de mások létezését is tiszteljék. Isiba Sigeru miniszterelnök kijelentette: az expó hozzájárulhat az egység helyreállításához a megosztottság jellemezte világban.