Csúcstalálkozó

A Fehér Házban november 7-én fogadta Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktor miniszterelnököt. A megbeszélés elején Trump újságírói kérdésekre válaszolva „kiváló és erős vezetőnek” nevezte Orbánt, kiemelve migrációs­ politikáját és azt, hogy a magyar kormányfőt Európában „valójában tisztelik”. Az elnök szerint az orosz–ukrán háború „a nem túl távoli jövőben” lezárható, és megerősítette szándékát a budapesti béketalálkozóról. Energetikai ügyekben pozitívan válaszolt Magyarország helyzetére, figyelembe véve a tengerpart hiányát és az importkitettséget. A találkozó protokolláris üzeneteit erősítette, hogy a fehér házi egyeztetésen Orbán Viktor Donald Trump elnök és J. D. Vance alelnök között ült, továbbá mindkét fél ügyelt a divatdiplomácia szabályaira, így Trump narancsszínű, Orbán pedig piros nyakkendőt viselt. 

Állandó mentesség 

A tárgyalás eredményeként a magyar fél összetett csomagról számolt be. Szijjártó Péter szerint az Egyesült Államok mentességet ad Magyarországnak az orosz energetikai szektort célzó amerikai szankciók alól a Barátság kőolaj- és a Török Áramlat gázvezetéken bonyolított szállításra. A Paks II.-t érintő mentesség határidejének eltörléséről is született megállapodás, ami a beruházást „állandó” jelleggel mentesíti az amerikai szank­ciók­tól. Számok is elhangzottak: 2024-ben 8,5 milliárd köbméter gáz érkezett a Török Áramlaton (ennek egy része Szlovákiába került), a Barátságon pedig körülbelül ötmillió tonna kőolaj, az idei mennyiségek hasonlók lehetnek. Megállapodás született továbbá a kis atomerőművekre alkalmas technológia felvásárlásáról, illetve az űrkutatási együttműködésről. 

A védelmi együttműködésben Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint fordulat érzékelhető: a Pentagonban tartott egyeztetések „proaktív” jellegűek voltak. A miniszter HIMARS rakétatüzérségi eszközök és rakéták beszerzéséről tárgyalt, három-öt éves időhorizontot említve, kongresszusi jóváhagyás függvényében. A magyar haderő­fej­lesztési lista tíz évre előre kijelöli a beszerzési irányokat, a rakétatüzérség terén legvalószínűbb megoldásként jelölte meg a HIMARS-t. 

Oktatás és kutatás terén Hankó Balázs jelentette be a kormányok közötti, eddig példátlan egyetemi és kutatási megállapodást. A Fulbright és a Pannónia Program közös Neumann János kiválósági programot indít, hosszabbított, akár teljes éves amerikai kutatói tartózkodásokkal és kölcsönös intézményi támogatásokkal. Magyarország az USA 250. évfordulós ünnepségsorozatához kulturális projektekkel csatlakozhat. 

A pénzügyi csomag kapcsán a miniszterelnök „amerikai pénzügyi védőpajzsról” beszélt, amely külső, spekulatív támadások esetén a magyar pénzügyi stabilitást védené, és – uniós források kiesése esetén – amerikai tőke bevonását tenné lehetővé. A gazdasági csomag részeként szóba került az amerikai EXIM-mel kötendő együttműködés, a hazai nagyvállalatok amerikai megállapodásai és a kormány pénzügyi partnerekkel (például Citi) folytatott tárgyalásai. Sajtóértesülések a forintpiaci likviditás elővigyázatossági erősítéseként jegybankközi lehetőségeket is felvetettek a Fed és az MNB között. 

Pénzügyi védőpajzs 

A legnagyobb nyitott kérdés az energetikai mentesség időtartama. A magyar fél következetesen korlátlan időtávról beszél, míg nemzetközi hírcsatornák a Reuters-információkra hivatkozva egyéves engedményről írtak, névtelen fehér házi hivatalnokra utalva. A külügyminiszter és a miniszterelnök ezt határozottan cáfolta. Szintén kérdés, hogy a „pénzügyi védőpajzs” mögött milyen konkrét konstrukciók állnak. Ezekről hivatalos, részletes amerikai dokumentum nem ismert, és a jegybankok szerepvállalásáról sincs nyilvános leírás. A HIMARS-csomag tekintetében a darabszámok és költségek nyitottak, a miniszter nagyságrendet említett, de kiemelte a kongresszusi jóváhagyás és a gyártási várakozási idő bizonytalanságát. 
Kiss István, a Danube Institute igazgatója szerint a találkozó meghaladta az előzetes várakozásokat, mivel a minimumcél (az energetikai mentesség) mellett védelmi, pénzügyi és kulturális megállapodások is körvonalazódtak. A szimbolikus protokoll és a minisztériumi szintű egyeztetések intenzitása arra utal, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok strukturálisan is javultak, részben a magyar think tankek éveken át tartó kapcsolatépítése nyomán. Ezt látszik aláhúzni, hogy a pénz­piacon a forint a csúcstalálkozó napján másfél éves erős szintre kapaszkodott az euróval szemben. 

Stabil partner 

A találkozó tehát a magyar–amerikai reláció újraszabását jelzi. Washington számára Közép-Európában felértékelődik a stabil, ellátásbiztonság-orientált partner. A magyar energetikai mentesség precedensértékű: Bulgária és Románia hasonló ellátásbiztonsági hivatkozással kérhet mozgásteret, ami regionális lavinát indíthat a szankciók finomhangolásában. Gazdasági téren az ígért amerikai pénzügyi eszköztár erősítheti a forintot és mérsékelheti a hozamokat. A védelmi csomagok az ipari beszállítói láncok magyarországi bővüléséhez és technológiai transzferhez vezethetnek, a kutatási-oktatási csatornák intézményesítése pedig a humántőke-felhalmozást támogatja. 

Ezek alapján szakértők szerint a kormány narratívája rövid távon politikai tőkét kovácsol, ugyanakkor Budapest mozgástere az EU-ban aszimmetrikus: az amerikai csatornák erősítése növeli az alkupozíciót Brüsszellel szemben, de kockázat, hogy a közösségi döntéshozatalban ez ellenállást válthat ki. A NATO-vonalon a proaktív amerikai kapcsolatépítés és a haderőfejlesztés a szövetségi hitelességet növeli, ami ellensúlyozhatja az EU-s feszültségeket. A kérdés, hogy a beígért energetikai és pénzügyi megoldások végrehajtható formája pontosan mi lesz. Pozitív esetben a mostani csúcstalálkozó valódi pályakorrekció kezdete, egyébként inkább egy erős politikai jelzés.