Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet
origo.hu
Nagy test, nagy élvezet – énekelte egykor az XL Sisters két, amúgy nagytestű óriása. Hogy mindenkire igaz-e a daluk címében elhangzó állítás – most és a jövő héten megtudhatják. Ugyanis a méretről lesz szó: milyen az élet a kicsi, és milyen a nagyobb kutyatestben?
A 24.hu hírportál adott hírt egy kutatásról, amelyben az ausztráliai Adelaide Egyetem tudósai a csivaváktól a német dogokig 164 kutyafajtát vizsgáltak élettartamuk szempontjából. Kiderült, hogy a nagyobb kutyák nem feltétlen öregszenek gyorsabban, mint a kisebbek, azonban a testsúly növekedésével együtt nő a rák kialakulásának esélye is.
A kutatók szerint ez azért alakulhatott így, mert a tenyésztés során viszonylag gyorsan elterjedt a nagyobb testméret, ám ezzel nem volt képes lépést tartani a rák elleni védekezési mechanizmus. Ez a feltételezés egybevág az úgynevezett „eldobható test” elmélettel, mely evolúciós szempontból magyarázza az öregedés jelenségét. Az elmélet szerint, ha a források és az energia nagy részét a növekedésbe és a szaporodásba fektetjük, akkor nem marad elég kapacitás a sejtek regenerálására és a rák elleni védekezésre. Ez igaz az összes élőlényre is: ha a korai szaporodáson van a hangsúly, akár ez a test fenntartásának és regenerálásának rovására történik, amely ellehetetleníti a hosszú élettartamot.
A kutatási eredmények fontosak lehetnek az emberi öregedés szempontjából is, mivel a kutyák az emberekhez hasonlóan viszonylag védettek a balesetek és fertőzések okozta elhalálozástól, így valószínűbb, hogy valamilyen, öregedéssel kapcsolatos betegség miatt, mint például a rák, halnak meg. Némelyest jó hír: a kutatók úgy gondolják, hogy idővel a nagyobb testű kutyáknál is kialakul majd egy olyan génkészlet, amely segíti a rák elleni védekezést.
A nagyjából 400 ma ismert kutyafajta legtöbbje az elmúlt 200 évben alakult ki. A nagyobb kutyáknak nem volt még idejük arra, hogy jobb, a méretüknek megfelelő rák elleni védelmi mechanizmust fejlesszenek ki. Ez azonban még megtörténhet, de lehetséges, hogy úgy alakul ki a védelem, hogy az közben a szaporodás rovására megy, azaz kisebb lesz majd az alomszám ezeknél a fajtáknál.
Hogy e kutatás érintené az embert is, megjegyzem: a kétlábú nem 200 éve, hanem több millió évnyi előzmény után, mintegy 300 ezer éve jelent meg…
origo.hu
metropol.hu
origo.hu
magyarnemzet.hu
bama.hu
origo.hu
mindmegette.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
origo.hu
origo.hu