A föld nem tőke, hanem maga a haza

Az osztrákok és a németek már a spájzban vannak. Avagy akad olyan nyugat-magyarországi település, ahol a termőföld 80-90 százalékát külföldi állampolgárok művelik meg. Rendjén van ez így? Lehet-e ez ellen tenni valamit? Ezekkel a kérdésekkel kerestem meg Roszik Pétert, a Győr-Sopron Megyei Agrárkamara elnökét.

– Abszolút nincs rendjén – hangzott a válasz. – A kamarai küldöttközgyűlés egyöntetű döntése értelmében határozott lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a korábban kötött zsebszerződések ne tudjanak konkrét szerződésekké válni, és ezek a földek kerüljenek vissza magyar kézbe. Egyes becslések szerint az országban akár egymillió hektárnyi földet is művelhetnek külföldiek, de azok még nincsenek jogosan a tulajdonukban.

A zsebszerződés általában bizonytalan időre vagy hosszú távra szóló megállapodás, amely megkerülte az érvényes jogszabályokat. Nem adták be az ingatlan-nyilvántartásba, s a föld használói csak arra várnak, hogy a „zsebbe” elrakott szerződések egyszer csak valós adásvételi szerződéssé válnak. Erre találtak is egy kiskaput a külföldiek, hiszen egy jogszabály lehetővé tette számukra, hogy az APEH három évre visszamenőleg igazolhatja, hogy Magyarországon gazdálkodnak. Ez ellen éppen én terjesztettem be egy javaslatot, amely alapján nemrégiben a parlament elfogadta a törvénymódosítást, miszerint ne legyen elég az APEH-igazolás, hanem egy független hatóság döntsön az ügyben.

– Mennyi föld lehet külföldi állampolgá­rok tulajdonában?
– Győr-Sopron megyében körülbelül 250 ezer hektárnyi földet művelnek külföldiek, és ebből csupán 7 ezer hektár van legálisan a tulajdonukban. Ők valamennyien kitelepített svábok, s alanyi kárpótlás útján jutottak földhöz. Mivel a földárak nálunk viszonylag alacsonyak, sokan szeretnének tulajdonhoz jutni spekulációs céllal. Nálunk 700-800 ezer forintba kerül egy hektár, míg a határon túl 5-6 millió forintnyi eurót is ér. Ezért is van szükség arra, hogy az unió meghosszabbítsa legalább három évvel a földvásárlási moratóriumot a külföldiek számára. Erős a politikai akarat, mindegyik parlamenti párt megszavazta, és szerintem van esélye annak, hogy az unió döntése kedvező lesz számunkra. Ha megkapjuk ezt a három év halasztást, akkor viszont meg kell oldani, hogy a zsebszerződések fölszámolódjanak.

– Mi van akkor, ha az unió mégsem tesz eleget kérésünknek?
– Akkor nagyon gyorsan el kell készíteni azokat az EU-val harmonizáló jogszabályokat, amelyek nem tiltják ugyan a külföldiek tulajdonszerzését, de bizonyos rendelkezésekkel mégis magyar kézben tartják a földet. Ilyen feltétel például az önkormányzat hozzájárulása és a régóta helyben lakók elővásárlási jogának rögzítése. Már a választások utáni első parlamenti ülésen módosítani kell a földtörvényt, és olyan intézkedési csomagot kell létrehozni, amely segíti felszámolni a zsebszerződéseket és akadályozza az újabb tulajdonszerzést.

– Miért tartja fontosnak, hogy a föld magyar kézben maradjon?
– Mert a föld nem tőke, nem közgazdasági kategória, hanem maga a haza. Még mielőtt valaki ránk sütné a nacionalista jelzőt, gyorsan megjegyzem, hogy nincs gondunk egyik náció gyerekeivel sem, nem sajnáljuk tőlük a földet, viszont az minket illet, a régiek úgy mondanák, jussunk van hozzá. Ezt egyébként így gondolják minden országban, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a földet megtartsák. Ezen nem is sértődnek meg a külföldiek. Egyszer voltam egy osztrák–szlovák–magyar tanácskozáson, ahol felszólaltam, és elmondtam, hogy hazánk egy öntudatos jogállam, és fel fogja számolni a zsebszerződéseket. Vastapsot, hangos ovációt kaptam, mert értették, miről beszélek.