Csalók a vetőmagpiacon

Ebben az évben a korábbiakhoz képest is több piacon, boltban verhetik át a kertészkedőket, növénytermesztőket. Főként a kukorica vetőmagját hamisítják, de akad olyan kiskerti termesztésre szánt zöldségvetőmag is, melyből egyetlenegy sem kel ki.

LakóhelyemO. Horváth György2010. 04. 09. péntek2010. 04. 09.

Kép: Kecskemťt, 2007. oktůber 15. ’szibķza vetťse Kecskemťt hatŠrŠban. Fotů: UjvŠri SŠndor

Csalók a vetőmagpiacon
Kecskemťt, 2007. oktůber 15. ’szibķza vetťse Kecskemťt hatŠrŠban. Fotů: UjvŠri SŠndor

Ahogy kevesebb pénzük van a földművelőknek, úgy szaporodnak el az ezt kihasználó csalók. A gazdálkodó ugyanis, ahol csak tud, spórol. Például a vetőmagon. Egy hektárra való zsáknyi fémzárolt, tehát ellenőrzött kukorica-vetőmag 40-60 ezer forintban is benne van. A piacon – netán háznál értékesítve – azonban kapni már 20 ezer forintért is. Nos, ezek, ha kikelnek egyáltalán, nem sok termést hoznak. Pontosabban felével-harmadával kevesebbet, ugyanis sima, általános takarmánykukoricát csomagolnak sokszor eredetinek tűnő zsákokba a csaló kereskedők.

Hogy mindez nem rémhírterjesztés, arra a minap adott bizonyságot a rendőrség: két tonna kukoricát foglalt le és négy embert őrizetbe vett Bács-Kiskun megyében. Ekkora mennyiséggel 80-100 hektár területet lehet bevetni. A rendőrök házkutatást tartottak, ahol négy férfi éppen takarmánykukoricát csomagolt két ismert, vetőmagot forgalmazó cég nevével, logójával ellátott zsákokba. Ráadásul minőségtanúsítványt is csatoltak a zsákokhoz, szintén hamisakat. A rendőrség lefoglalta a zsákokat, több mint kétszáz okiratot és csaknem két tonna kukoricát. A négy férfit őrizetbe vették, s ellenük közokirat-hamisítás és áru hamis megjelölése miatt indult eljárás.

Nehezebb tetten érni a kiskerti termesztésre szánt zöldségfélék magjaival ügyeskedőket. Ott ugyanis kis tételeket vesz a vásárló, s egy zacskó alig 50-200 forintba kerül. Hetek telnek el, míg kiderül, hogy a magból nem kel ki semmi, vagy csak alig a fele. A háziasszony bosszankodik, de reklamálni nemigen megy vissza. Hivatalos eljárást pedig egyáltalán nem kezdeményez. Ráadásul itt fennáll annak a lehetősége is, hogy a hobbikertész magát okolja a sikertelenségért – valamit biztos elrontott –, vagy a madarakra, lótetűre, pockokra, időjárásra fogja az egészet. Holott egy közelmúltban végzett, hivatalosnak is felfogható teszt során kiderült, hogy a saláta és a petrezselyem kiskerti vetőmagjainak feléből nem vagy alig kelt ki valami. A Teszt Plusz magazin által elvégeztetett vizsgálat során kiderült: a nagy bevásárlóközpontok és a szakárudák által kínált termékeknél a termesztés szempontjából legfontosabb minőségi mutató, a csírázóképesség sokszor csapnivaló.

Az apró magvas zöldségféléknél a kapott eredmény elszomorító, mert a megvizsgált magminták fele nem felelt meg az előírásoknak. A teszten kiderült, hogy a salátánál nulla- és egyszázalékos, míg a petrezselyemnél egyszázalékos csírázóképességet mutató minta is akadt, a jogszabályban meghatározott 75, illetve 65 százalékos csírázóképességi érték helyett. Jobb volt a helyzet a szintén apró magvas sárgarépánál, és kifejezetten jó a nagy magvúaknál, a babnál és a borsónál, bár ezeknél is előfordult egy-két gyengébb tétel. Kiderült, hogy érdemes a hazai termelők és cégek kerti magjait előnyben részesíteni, mert megbízhatóbbak az importmagvaknál.

Másik dolog, amit vásárláskor nézni kell: lejárati idő. Általános tanács, hogy ismerős, megbízható gazdaboltostól érdemesebb venni szaporítóanyagot, mint a boltokban, nagy áruházakban. Még akkor is, ha nála esetleg néhány tíz forinttal drágább egy-egy zacskó vetőmag. Mert az legalább kikel.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek