Mondd meg hol élsz, megmondom meddig!

Az összlakossághoz képest a legtöbb aggastyán Makaóban él: Kína e különleges közigazgatási területén a születéskor várható élettartam meghaladja a 84 évet. De szintén hosszú, 80 éven túli földi pályafutásban bízhatnak a japánok, szingapúriak, hongkongiak, ausztrálok, kanadaiak, franciák, svédek, svájciak, izraeliek, olaszok is. A háború dúlta országokban a legrosszabbak életkilátások: Afganisztánban 44,4, Zambiában 38,63, Angolában mindössze 38,2 év a születéskor várható élettartam.

Világviszonylatban a magyaroknak közepesen hosszú élet adatik. A 73,44 éves várható élettartamunkkal a 109. helyet vívtuk ki a 224 ország adatait összesítő rangsorban.  Ezzel Európa egyik legrosszabb statisztikáját tudhatjuk magunkénak, messze elmaradva az Európai Unió 78, 67 éves átlagától – több mint öt évvel élünk kevesebbet hát, mint egy átlagos EU-polgár! – , de még a közép-kelet-európai országok közül is az utolsó előtti helyen kullogunk: a szlovénok 76,9, a csehek 76,8, a lengyelek 75,6, a szlovákok 75,4, a románok 72,5 éves élettartamra számíthatnak.

Noha a gazdasági fejlettség szinte mindenütt növeli a várható éttartamot, Magyarországon jóval rosszabbak az életkilátások, mint azt a gazdasági teljesítményünk előrevetítené. Ebben valószínűleg az egészségkárosító viselkedés elterjedtsége, illetve az egészségügyi ellátás alacsony színvonala – beleértve a megelőzést, tájékoztatást – is szerepet kap.

Az sem mindegy, hogy egy ország mely területén élünk. A leromlott ipari térségekben és a mezőgazdasági területeken a legrosszabbak az életesélyek, s a legtöbb országban a fővárosiak számíthatnak a leghosszabb életre. Nálunk a legelmaradottabb kistérségeiben élők várható élettartama nagyjából a Kazahsztáni, türkmenisztáni és mongóliai átlagnak felel meg. A Közép-Magyarországon lakók ugyanakkor hosszabb életre számíthatnak – igaz, még mindig rövidebbre, mint az egyiptomiak, törökök, vagy éppen a brazilok.

A kutatók szerint a kistérségekre jellenző várható élettartamot leginkább az iskolázottság, a telepüésszerkezet, a kistérség fejlett centrumoktól való távolsága, és a roma népesség aránya befolyásolja.

Emiatt egy budapesti férfi átlagosan négy évvel él tovább, mint egy borsodi. Érdekes azonban, hogy a nők várható élettartamában nincsenek ilyen nagy regionális különbségek: a Zala megyei legmagasabb (78,99 éves) és a legalacsonyabb Borsod megyei (76,53 éves) átlagos élettartam között csupán 2,4 év a különbség. Valószínűleg azért, mert a nők életminőségére kevésbé nyomja rá a bélyegét a térség a gazdasági fejlettsége – sokkal inkább a válások aránya, a társadalmi kapcsolatok minősége, a civil szervezetek jelenléte dominál.