Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az utóbbi évek felmérései alapján a szakmák iránti bizalom tekintetében rendre a tűzoltók megítélése a legkedvezőbb. Így van ez világszerte, nálunk azonban még magasabb, 98 százalékos a bizalmi index. Magyarországon az 1800-as évek második felétől került egyre több helyen szervezett alapokra a tűzoltás.
A kezdet Széchenyi Ödön – a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István fia – nevéhez fűződik. Ő volt az, aki nyugat-európai utazásai során szerzett tapasztalataira és Londonban elsajátított tűzoltó tudására építve, a legfejlettebb országok szintjére kívánta emelni a hazai tűzvédelmet.
Kidolgozott tervei alapján, hétéves munkának köszönhetően, 1870. február 1-jén a fővárosban megkezdte működését az első önkéntes tűzoltó egyesület, s létrejött Magyarország első – egyben Európa harmadik – hivatásos tűzoltósága. Széchenyi Ödön az önkéntesek választott és a hivatásosok városháza által kinevezett parancsnoka volt.
Az elkövetkező évtizedeket a hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok fejlődése jellemezte, melynek eredményeként tűzvédelmi téren Európa élvonalába kerültünk. A nagyobb településeken sorra alakították meg a tűzoltó egyleteket, nagyobb részt önkéntesekkel, de egyre több – akkor fizetettnek nevezett, azaz hivatásos – tűzoltóval.
Másfél évtizeddel Pest-Buda után, 1885-ben Szolnoki Önkéntes Tűzoltóegylet néven alakult meg az alföldi város tűzoltósága. Miként a vidéki városokban, úgy itt is jelentős szerepe volt az önszerveződésnek: alulról induló kezdeményezésként a város kézműves céhei is szorgalmazták létrehozását. „Isten dicsőségére, felebarátunk védelmére” – szólt jelmondatuk a 125 évvel ezelőtti induláskor, amikor összesen 30 fővel, két fecskendővel és egy szállítójárművel rendelkeztek. Kolomp vagy dobszó szolgálta a riasztást és adott jelzést az önkénteseknek a vonulásra.
A pénzügyi nehézségek, a megfelelő felszerelés hiánya országszerte gondot okozott, a 19. század végére azonban az addigi önkéntes alapú finanszírozás mellé már egy fenntartói, működtetői támogatás is társult. Teljes egészében hivatásos tűzoltóság azonban sok helyen csak a II. világháború után alakult, így a minap jubiláló szolnoki is 1948-tól működik ilyen formában. Az évek során létszámban és felszereltségben előreléptek, jelenleg 128 tűzoltó lát el szolgálatot a városban. Az utóbbi 15 évben – az önkormányzatnak és a támogatóiknak köszönhetően – lecserélték a járműparkot.
A Damjanich Múzeumban július 18-ig megtekinthető időszaki kiállítás nyílt régi felszerelésekből, fotókból, dokumentumokból. A jeles évforduló tiszteletére könyvet is kiadtak „Fejezetek Szolnok város tűzrendészetének múltjából” címmel. Az érdeklődőket Budapesten, a Martinovics tér 12. alatt, és több vidéki helyszínen – Vörsön, Bonyhádon, Egerben, Nagycenken – is várja az 1955-ben alapított Tűzoltó Múzeum állandó tárlata.
Mára a tűzoltósági feladatok jelentősen kibővültek, a tűzmegelőzési tevékenység és a műszaki mentések aránya meghaladja a tényleges tűzoltási beavatkozások számát. S ahogyan az utóbbi hetek eseményei is bizonyították, az árvízi védekezésben és a természeti csapások okozta károk elhárításában is számíthatunk rájuk. Nem véletlenül él a feltétlen és töretlen bizalom velük szemben.
Katintson a fotóra, s megnyílik képgalériánk!
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu