Eső hozta betegségek

Az idei május nem aranyat, hanem óriási belvizeket és árvizeket hozott. Emiatt gondban vannak az állattenyésztők is, hiszen felszaporodnak bizonyos kórokozók.

LakóhelyemDr. Böő István2010. 06. 05. szombat2010. 06. 05.

Kép: mezőgazdaság földművelés tehén marha szarvasmarha áll a vízben nyár meleg tej Fotó: Habik Csaba

Eső hozta betegségek
mezőgazdaság földművelés tehén marha szarvasmarha áll a vízben nyár meleg tej Fotó: Habik Csaba

Míg az elmúlt évek aszályos időjárása miatt legelőink egy része már nyár elejére kisült, most amiatt aggódunk, hogy a tartósan vizenyős, pocsolyás területeken a gyomok és a savanyú füvek elszaporodásával romlik a legelő takarmányértéke. Ennél nagyobb veszély, hogy az ilyen környezet optimális feltételeket teremt azoknak a kórokozóknak vagy kórokozókat terjesztő élőlényeknek, melyek gazdasági állataink, sőt az ember egészségét is veszélyeztetik.

A legrosszabb helyzetben a csatornázatlan települések árokparti, faluszéli legelői vannak, hiszen az eleve szennyezett víz az emésztőgödröket és a szeméttelepeket is kimoshatja, így a fertőző bélbaktériumok, valamint a talajból kimosott legkülönbözőbb kórokozók az ivóvízbe is bekerülhetnek. Az ár levonulása után a szerves anyagokban gazdag pangó vizekben lúgos rothadási folyamatok zajlanak, ezek a legkülönbözőbb baktériumok szaporodásának, hosszabb ideig tartó fertőzőképességének kedveznek.

Különösen veszélyesek a lépfenét okozó baktérium spórái, mert ezek a mocsaras, nedves talajban akár évtizedekig fertőzőképesek maradhatnak. A talaj akkor válik fertőzötté, ha a lépfenében beteg állatok ürüléke a földre jut vagy ha a lépfenében elpusztult hullákat nem földelték el elég mélyre. Amikor az elföldelés nem elég mély, különösen, ha a talaj nedvességtartalma is magas (60% fölötti) és a talajhőmérséklet is megfelelő, biztosítottak a spórásodás feltételei. Az ilyen talajon történő legeltetés vagy ezekről a területekről betakarított növényekkel való takarmányozás sem megengedett. A fertőzés forrása azonban nemcsak a talaj lehet: spórákat tartalmazhat az ivóvíz, de az álló- és folyóvizek iszapja is, ha az áradással fertőzött talajrészek sodródtak oda.

Számolnunk kell azzal is, hogy megszaporodnak azok a parazitás megbetegedések, melyek okozóinak fejlődéséhez vizes környezetben élő köztigazdára van szükség (például májmételykórnál a törpe iszapcsigára), vagy a kórokozó fertőzőképes lárvái éppen ilyen helyeken, a hosszú, nedves füvön érzik jól magukat (tüdőférgesség, gyomor- és bélférgesség).

Amennyiben ezt az esős időszakot felmelegedés követi, szúnyoginvázióra kell felkészülnünk. Nyugtalanító hatásuk gazdasági állatainknál akár termeléscsökkenéssel is járhat, és gyakori a bőrallergia (például lovak nyári ekcémája). Vizes, mocsaras területeken a szúnyogok olyan tömegesen támadhatják meg a legelő állatokat, hogy akár vérfogyottságot, kondícióromlást okozhatnak (például ló fertőző kevésvérűségét). Több kórokozó az emberre is veszélyes fonálféreg terjesztésében játszik szerepet (nyulak myxomatózisa, bőr fonálférgessége, szívférgesség).

Nagy valószínűséggel gyakoribbak lesznek a kullancsok által közvetített fertőzések is. Fokozott veszélyt jelent a rágcsálók, különösen a patkányok elszaporodása. Nemcsak gazdasági kártételük jelentős, de mind állat-egészségügyi, mind humán-egészségügyi szempontból állandó veszélyforrások. Egyetlen halom patkányürülék több százezer szalmonellabaktériumot tartalmazhat. Számos fertőző állatbetegség terjesztésében játszanak szerepet, ilyen például a trichinellózis, a leptosprózis, a sertéspestis és Aujeszky-betegség.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek