Felcsúton díszpolgár kerestetik

– Jövök vissza gyanútlanul az ebédből – meséli Varga György felcsúti polgármester –, hát látom, hogy egy rakás újságíró meg fotós vár rám a szobámban. Kérdezem a titkárnőmet: ezek meg mit keresnek itt? Most derült ki, válaszolta, hogy mi vagyunk az ország leggazdagabb települése.

Így kezdődött a rejtély, amelynek nyitját már két hónapja találgatják a Fejér megyei település lakói. Mert sem a polgármester, sem más a faluban nem tudja, miként lehetséges, hogy amíg egy évvel korábban a gazdagsági rangsorban a 336. helyen állt Felcsút, addig 2009-ben az első helyre rukkolt elő. Illetve… Illetve egyvalaki tudhatja. Az, aki befizette azt a több százmillió forintra rúgó adót az államkasszába. Hogy ki lehet ő? Nos, ez az igazi talány. A rangsort több mint egy évtizede a CID Cég-Infó Kft. állítja össze a települések lakóinak jövedelme és fogyasztása alapján. Eszerint az 1814 felcsúti polgár jövedelme a legmagasabb az országban, átlagosan havi 171 092 forint.

– Azt akarja ezzel mondani, hogy teljességgel meglepte önöket, hogy a leggazdagabbak? – kérdezem a polgármestert.
– Azt. Pontosabban mégsem, mert az adóhivataltól már tavaly decemberben tudtuk, hogy az előző évhez képest megháromszorozódott a jövedelemadó. De hogy miért, azt máig is csak találgatjuk.
– Valamire csak jutniuk kellett… – nyaggatom a faluvezetőt.
– Csak arra, hogy valaki a faluban 2008-ban milliárdos jövedelemhez juthatott, aminek az adója több százmilliós, és ebből a faluba a korábbi 25 millió helyett most 83 millió jutott – volna.

Hogy miért csak volna, annak megválaszolását későbbre tartogatom, előbb lássuk, ki lehet a titokzatos milliárdos.

►

– Hát Orbán Viktor… – dobja be kissé bátortalanul a falu alighanem legnevesebb szülöttének nevét a főutcán található Mediterrán kávézóban a kilétét feltárni nem kívánó beszélgetőtársam.

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nekem nem jutott eszembe a történet kapcsán a miniszterelnök – mint ahogy bizonyára szinte mindenkinek, aki Felcsút elsőségének okáról elgondolkodott. Ám aztán el is vetettem a gondolatot, hiszen akinek a kiugróan magas adójából a falunak is jutott, annak ide kell bejelentkezve lennie, márpedig a miniszterelnök fővárosi illetőségű.

Kik azok, akiknek sok pénzük szokott lenni? Hát a vállalkozóknak. Vegyük sorra őket. Egyikük a falu szélén található Femol Kft. tulajdonosa, Molnár Csaba. Az ő színe elé ugyan nem sikerült kerülnöm, ám szerencsém van, mert a felesége, Molnár Csabáné az óvoda vezetője, ő pedig készséggel áll rendelkezésemre – az óvodát illetően. Kéri ugyan, nehogy összehozzam a vállalkozó Molnár Csabával, ám ettől nem tekinthetek el, hiszen ezt helyettem már ők maguk megtették… Az bizonyos, állítja Molnárné, hogy az út- és vasútépítő, elsősorban biztonsági berendezéseket gyártó Femol történetében semmi olyasmi nem történt az elmúlt években, ami miatt a tulajdonosa hirtelen kiugróan magas adót fizetett volna.

Mint ahogy Mészáros Lőrinc, a település másik nagyobb vállalkozójának cége sem produkált az előző évekéhez képest semmi kiugrót.

A harmadik nagy munkaadó Felcsúton a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány. A száz futballpalántát nevelő intézmény kollégiumának igazgatója, Kiss Zoltán hosszan sorolja a már meglévő és leendő pályákat, ám amikor arra kérdezek, lehetséges-e, hogy az akadémia által lett a leggazdagabb Felcsút, csak a fejét ingatja. Az ötven körüli alkalmazott egy része nem is helybéli, a fizetések pedig teljesen átlagosak.

Ezzel valamennyi nagyobb helyi vállalkozást kilőttem. Felcsúton legalább hatvan család él mezőgazdaságból, de hogy hirtelen mesés jövedelemre tettek volna szert – nos, ennek még a feltételezése is vicces.

De ha nem a helyi vállalkozók között kell keresnünk a titokzatos adózót, akkor egyszeri alkalommal kellett a horribilis összeghez jutnia – amire egyébként az adóhivatal alkalmazottja is célzott az érdeklődő faluvezetőknek.

– Talán ingatlant vagy ingóságot adhatott el – találgatja velem együtt Sallainé Eigner Nóra jegyző. – Vagy osztalékot kapott a vállalkozása után.

A faluban ilyenről nem szól a fáma, olyasvalakiről viszont igen, akinek felcsúti ingatlanja van, s cége a közelmúltban többmilliárdos kártérítést kapott. Andrássy János Mihály az AGM Beton nevezetű cégével annak idején arra vállalkozott, hogy hatástalanítja a több tízezer hordónyi garéi veszélyes hulladékot, amit még a Budapesti Vegyi Művek hagyott a Baranya megyei faluban. Az Orbán-kormány azonban nem találta kielégítőnek a megoldást, szerződést bontott a céggel. Az AGM bíróság elé vitte a vitát, ám a Gyurcsány-kabinettel végül peren kívüli egyezségre jutottak.

– Ártatlan vagyok – nevet az arisztokrata származású férfi a telefonban a feltételezésemre, hogy ő fizette volna be a nagy összegű adót. – Az igaz, hogy vannak vállalkozásaim Magyarországon, de azok után társasági adót fizetek, egyébként pedig állandó lakhelyem nem Felcsúton van, hanem Bécsben, személyes jövedelmem után tehát Ausztriának adózom.
Az adófizető személye tehát továbbra is rejtély. Az bizonyos csak, hogy a falu lakóinak életében vajmi keveset változtatott a dicsőséges első helyezés. Két üzletben is érdeklődtem, növekedett-e a forgalom az utóbbi időben, ám egyikben sem vettek észre változást. Molnár Csabáné pedig az egyébként közadakozásból gyönyörűen rendbe hozott óvoda vezetőjeként azt érzékeli, hogy a szociális okokból nem fizető gyerekek aránya sem csökkent az utóbbi években.

De nem változott lényegesen a falu bevétele sem.
– A hirtelen megnövekedett adóbevétel miatt elestünk egy csomó olyan juttatástól, amire korábban a szerényebb bevétel miatt jogosultak voltunk – említi Varga György polgármester. – Így összesen havi kétmillió forintos többletünk keletkezett. Persze az is jól jön, építhető belőle némi járda.
– Akkor tehát mindegy is, ki a rejtélyes adózó – jegyzem meg.
– Azért szeretnénk tudni – molyosodik el a polgármester. – Egy díszpolgári címet mindenképpen javasolnék neki.