Dermesztő viszonyok

– Most meleg van, de reggel alig öt fok volt. Nincs pénzem rá, hogy az egész lakást fűtsem, egy olajradiátor megy a szobában egész nap, ott van 18 fok. A hároméves unokám beteg. Nincs hol lennie, mert a fiamat műtötték, a menyem dolgozik – sorolja keserűségeit, miközben felrakja a vizet forrni, hogy ne jéghideg vízben mossanak kezet.

Se fűtés, se meleg víz
Gázpalackot kötöttek a tűzhelyre, mert a hajmáskéri társasházban majd’ egy évvel ezelőtt kikötötték a gázt. Azóta se fűtés, se meleg víz. – A barátnőmhöz járok fürdeni, miközben egy vesém van, a fél oldalam lebénult, volt már szív- és gerincműtétem. Azért költöztem lakásba, hogy ne legyen gondom a nagy házzal, meglegyen minden kényelmem. És mások trehánysága miatt kerülnek tisztességes emberek ilyen helyzetbe, szégyen. Nekem soha nem volt elmaradásom – panaszolja a 62 éves asszony pedáns otthonában.

A Tábor utca 14-es számú ház lakói közül nem mindenki olyan szerencsés, mint Polgár Mária. Van, akinek még olajradiátorra se futja.

– A 41 ezer forintos nyugdíjamból hogyan? Kiszámoltam, naponta négy órát mehet a rezsó, a többi húszat hálózsákban és a paplanok alatt töltöm. Néznem kell az órát, nehogy túllépjem az időt, mert akkor már többet kell fizetnem. És én azt nem engedhetem meg magamnak – néz meredve a sámlin álló rezsóra Pinkóczi Lászlóné, akinél a nyolc fok már melegnek számít. A plafonról mállik a vakolat, fűtés híján penészednek a falak. – Ha nem kapunk segítséget, soha nem lesz fűtés. A polgármester legalább meleg takarókat hozhatott volna – fűzi hozzá a 61 éves asszony, akinek nem nagyon akad segítsége.

Csapdahelyzetben
Az 54 lakásos társasház lakói önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe. Tény, hogy több lakónak volt már fizetéselmaradása, de az E.On tavaly márciusban hatmillió forintos tartozás miatt szüntette meg a szolgáltatást. A társasház korábbi közös képviselője, aki ügyvédnek adta ki magát, kiforgatta a lakókat a pénzükből. A 33 éves budapesti álügyvédet az egyik lakó ajánlotta. Olyannyira az itteniek bizalmába férkőzött, hogy amikor a veszprémi rendőrség a lakógyűlésen letartóztatta, az emberek foggal-körömmel védték.

A név nélkül nyilatkozókból árad az indulat. Egyre reménytelenebb a helyzetük, hiszen majd’ húsz lakás már üresen áll, a kisgyermekes tulajdonosok albérletbe költöztek. A ház állaga romlik, a lakások napról napra kevesebbet érnek. És közben havi 30-40 ezer forinttal több pénzt kell előteremteniük, mert annak ellenére, hogy nincs gáz, a fenntartási díj mellett a törlesztést is fizetniük kell. A villanyórák pedig sokkal gyorsabban pörögnek, mint korábban. Egyesek azt mondják, hogy ombudsmanhoz fordulnak, mások bírósági elégtételt akarnak. Mert emberi és állampolgári jogaik sérülnek, hiszen a lakók többsége egyszer már kifizette a gáz árát. És senki nem csinál semmit. Van, aki az új közös képviselő és a polgármester összefonódásáról beszél, de arról szinte mindenki meg van győződve, hogy az egész ügy hátterében a szomszédos kastély értékesítése húzódik meg.

Kastélyból bűnbak?
– Összefonódás? Amíg nem rendeződik a társasház ügye, nem kérek tiszteletdíjat a munkámért – mondja Főczény Károlyné, az új közös képviselő, aki húsz éve közös képviselője más társasházaknak. – Úgy éreztem, tartozom ennyivel a háznak, mert először nekem volt gyanús az elődöm, ezért kezdtem nyomozni utána. Tény, hogy már a korábbi képviselő is hozzájárult az áldatlan állapotokhoz, ő sem volt makulátlan. Nagyjából 8-10 millió forintot szedtek be közüzemi számlákra, ám ezekből semmit sem továbbítottak a szolgáltatókhoz. A hatmillió forintos gázdíj mellett mintegy kétmilliós vízdíjjal és 600 ezer forintos szemétszállítási díjjal tartozott a társasház. Az E.ON megbízott egy behajtó céget; annyi engedményt kaptunk, hogy 1,8 millió forint kifizetése után visszakapcsolják a gázt. Eddig 609 ezer forintot törlesztettünk.

Kérdés, hogy ha visszakapcsolják a gázt, kiállják-e a vezetékek a nyomáspróbát. Valószínű, hogy új bekötésekre lesz szükség…

– Minden követ megmozgatok, a behajtó céggel megállapodtam, hogy 15 hónap alatt törleszti a ház az elmaradást. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a lakók 60-70 százaléka évek óta nem fizet rendszeresen. Leginkább nekik van a legnagyobb hangjuk. Az pedig mendemonda, hogy a kastély értékesítésének legfőbb akadálya ez a háztömb – teszi hozzá.
Az ominózus kastély sorsa másfél évtizede probléma a településen. A háromszintes, összesen hatezer négyzetméteres ingatlant mindenki csak kastélyként emlegeti, valójában tüzértisztképző központnak építették az 1910-es évek elején. A második világháború után a szovjet hadsereg használta, 1989 óta üresen áll. Az ÁPV Rt. nem talált rá vevőt, így került 1998-ban Hajmáskér tulajdonába. Az épületet tiszti szállóknak épített szocreál lakóházak veszik körül, ezek közül a 14-es számú társasház közvetlenül a kastély bejárata előtt áll. Az elmúlt nyolc évben több befektető is érdeklődött, de rövidesen meggondolták magukat. Végül megvásárolta egy cég, de jelenleg felszámolás folyik ellene, bizonytalan az épület jövője. A lényeg, hogy az önkormányzat már nem regnál fölötte.

– Bármennyire is szeretnénk, nem tudjuk kifizetni a közüzemi számlákat a Tábor utcaiak helyett. Csaknem száz családi házban nem füstöl a kémény a településen, de azoknak az embereknek is csak némi tűzifával tudunk segíteni – mondja a háromezer lelkes Veszprém megyei település polgármestere, Köbli Miklós. – A kérdéses társasház ügye nem egyszerű, három-négy családnak többmilliós tartozása van, sok a szociálisan hátrányos helyzetű és idős ember. A lakásfenntartási támogatást biztosítjuk, ez 3,3 millió forint évente. Mindenkinek az lenne az érdeke, ha a közműtartozások rendeződnének, és az élet normális mederben folytatódna. A társasházat eddig még senki nem akarta lebontani azért, hogy a kastélyt értékesíteni lehessen.

Csüggesztő kilátások
A Veszprémi Rendőrkapitányság sikkasztás gyanúja miatt nyomoz az ügyben. A 33 éves budapesti férfi ellen a fővárosi X. és XIII. kerületi rendőrkapitányság is folytat büntetőeljárást a hajmáskérihez hasonló bűncselekmények gyanúja miatt – tudtuk meg a rendőrkapitányság sajtóosztályától.

Amennyiben a gyanú beigazolódik, és az ügyészséghez kerül az álügyvéd ügye, a jogerős bírósági ítélet után a károsultaknak lehetőségük lesz, hogy újabb perben káruk megtérítését kérhessék. De a hazai bíróságok ítélkezési gyakorlatát ismerve, vagyis, hogy mennyi idő alatt születik ítélet egy-egy ügyben, a lakók jobban járnak, ha törlesztik az elmaradást.

Különben a következő télen is fagyoskodni fognak.