Háború három hektárért

Megkötik hát a szerződést, és ahogy kell, kifüggesztik a polgármesteri hivatalban. Jelentkezik egy helyben lakó mezőgazdasági vállalkozó, hogy élni kíván előhaszonbérleti jogával. A másik két fél nem reagál semmit, a vállalkozó pert indít: mondja ki a bíróság, hogy a kifüggesztett haszonbérleti szerződés közte és a bérbeadó között jött létre.

Termőföld esetében a törvény megállapít bizonyos „előzési sorrendet”, vagyis, hogy ki szerezheti meg előbb egy földdarab tulajdon- vagy használati jogát. A helyben lakó szomszéd előzi a helyben lakó mezőgazdasági vállalkozót, aki megelőzi a nem helyben lakókat. A jelen esetben két dologról folyt a vita. Ha a helyben lakó szomszéd valóban az, aminek nevezi magát, akkor előzi a szintén helyi mezőgazdasági vállalkozót.

Csakhogy van egy földhasználati nyilvántartás, amelyhez be kell jelenteni, ki használ egy adott területet, és ide az úgynevezett szomszéd nem volt bejegyezve. Ráadásul a termőföldtörvényben szerepel egy homályos passzus arról, hogy szívességi földhasználat során csak közeli hozzátartozónak lehet átengedni egy termőföld használatát, de ez nem jelenti azt, hogy a használat ingyenes átengedése valaki másnak érvénytelen lenne. A vállalkozó azt is vitatta, hogy az alperes szomszéd, mivel a két föld nem ér össze, van köztük egy út.

A bíróságnak három dolgot kellett eldöntenie. Jogszerű-e az a szerződés, amelyben ingyenesen használatba kapta emberünk a kilenchektáros szántót. A bíróság úgy vélte, hogy igen, mert a törvény kimondja, hogy a nem közeli hozzátartozóval kötött ilyen szerződés is érvényes. A második kérdés, hogy földhasználó-e az, aki ezt szerződéssel tudja igazolni, de a nyilvántartásba nincsen bejegyezve? A bíróság válasza erre az volt, hogy földhasználati nyilvántartás nem egyenlő az ingatlan-nyilvántartással, tehát a bejegyzés csak igazol, de nem keletkeztet jogokat. Végül: szomszédos-e az a termőföld, amelyet az enyémtől földút választ el? A bíróság úgy vélte, hogy igen, ezt a birtokösszevonásokról szóló minisztériumi rendelet ki is mondja. Vagyis a helyben lakó szomszéd valóban az, aminek mondja magát, így a kérdéses földet ő veheti bérbe.