Kvótát a csigákra!

Az olvasókban felmerülhet a kérdés: ha egyszer védett, akkor miért gyűjthető mégis az éticsiga Magyarországon? Pacs Istvántól, az Éti Csiga Terméktanács elnökétől a következőket tudtuk meg:

– A védelem a teljes populációra vonatkozik. A muhi esetről nem hallottam, de vélhetőleg az elkövetők ott és akkor engedély nélkül szedtek. Az éticsiga gyűjtése ugyanis nem tilos, szezonja áprilistól június közepéig tart. Ám 1993-tól már csupán évi kétezer tonna csiga begyűjtését engedélyezi a környezetvédelmi tárca, s ha azt tapasztalják, hogy ezt a mennyiséget már a szezon közepén elérték, rögtön beszüntetik az átvételt! A kvótára azért lett szükség, mert a korábbi években már olyan mennyiségeket exportáltak, ami kezdte veszélyeztetni a hazai állományt. Mi voltunk akkor az egyedüli európai ország, mely a gyűjtést több szempontból is szigorúan szabályozta.

Éticsigát ma minden magyar állampolgár büntetlenül szedhet. De csak engedélyezett helyeken, amelybe nem tartoznak bele a természetvédelmi, a magántulajdonú területek, s bizonyos erdőgazdaságok sem. A csiga „házátmérőjének” minimum 3 centiméteresnek kell lennie, az ennél kisebbek gyűjtése tilos, hiszen az már az utánpótlást veszélyeztetné. Még annak is tilos, aki a saját kertjének „terméséből” kíván csigapörköltet készíteni, ami egyébként a magyarokra nem jellemző, bár a kurrens éttermekben ez a „házas állat” szerepel az étlapon. Aki pedig eladásra gyűjt, mindig legyen nála valamilyen igazolvány, legfőképpen a felvásárlóval kötött írásos megállapodása, mert ezzel legalizálja „cselekményét”. Ha semmilyen papírja nincs, ráadásul tiltott helyen „zsákol” – s vélhetően ez történt Muhinál is –, joggal indíthatnak eljárást ellene.

Hazánkban ma, szigorú felügyelettel, 1200-1500 éticsiga-felvásárló telep működik. Feldolgozóüzem csak Vaján és Zalaszentgróton van, a csigák közel felét élve szállítják a külországokba. Mindig a piactól függ, élő vagy feldolgozott csigára van-e kereslet. Az átvételi ár függ az átvevő és a leadó közötti megállapodástól: lehet kilónként száz forint, de több vagy kevesebb is. Az 1993-tól érvényes kvótát emelni biztosan nem fogják, legfeljebb lejjebb vihetik. Ezt a kétezer tonnát még „elbírja” a hazai csigaállomány, s a gyűjtők a védett állatok élőhelyének csupán az öt-hat százalékán dolgozhatnak.