Gokartok a Vett út mellett

Fiatal házasként tanyára költözni nem volt divatos a hetvenes években. Bognár István és felesége 1974-ben mégis így határozott, megvették a Cegléd, Nyársapát és Csemő határán álló egykori kisteleki iskola szolgálati lakását, ahol akkor még villany se volt. Az iskolát addigra már lebontották, de a tanítói lakást Bognáréknak sikerült megmenteni.

Az ifjú férj azokban az években a nyársapáti tanácsnál dolgozott, s levelező tagozaton végezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát. Később kereskedelmi és műszaki képzettséget is szerzett. A tanácstól a Ferrokémia helyi gyáregységéhez került, évtizedek múltán nyugdíjba is onnan ment. Felesége, aki ma már szintén nyugdíjas, a ceglédi kórház telefonközpontosa volt.

Ha a munkahelyről hazajöttek, itthon is a munka várt rájuk. Földiepret termeltek és csirkét neveltek, élni próbáltak a tanyai lét előnyeivel. Közben cseperedtek a gyerekek, s mindenük lett a szabadság, de azt, hogy küzdelem nélkül semmi sincs, jól megtanulták ők is.

Mióta csak ideköltöztek, mindig a kakaskukorékolással keltek, meséli Bognár István. Látszik ez a tanyaépületen meg az udvarán, a kertjén is. Ennyi gyönyörű virágot, mint a Bognár-tanyán, én már régen láttam. S megértem azonnal, miért nem egyszerűen csak gokartpályát akartak Bognárék, hanem parkot.

Az ötlet 2003-ban fogant meg a családfő fejében, aki nem sokkal előtte a gyulai gokartpályán járt. Akkoriban egyre azon törte a fejét, hogy miként lehetne a tanyán belefogni olyasvalamibe, ami nyugdíjasként kedve szerint való feladatot adhat neki, s amibe a családot is bevonhatja. Fiatal korában motorversenyző volt, aztán gokartozni kezdett maga építette törpe versenyautóján. A kilencvenes évek végén alapító tagja lett a Nyársapáti Motocross Egyesületnek, később pedig elnöke. A nemzetközi minősítést kapott motokrosszpálya mellé egy gokartpark – ez nagyon vonzotta Bognár Istvánt.

Napra pontosan harminc évvel azután, hogy kiköltöztek a tanyára, 2004. június 20-án átadták az első, 300 méter hosszú gokartpályát. Ezzel egy időben elkészültek a bővítés, a három és fél hektáros gokartpark hosszú távú tervei. A 300 méteres pályát mára megduplázták, most alakítják ki körben a hét méter széles zaj- és porvédő sávot. Már elültették a fákat, bokrokat, a zöldfelület aránya az előírt 40 százalékkal szemben megközelíti majd a 60 százalékot. Százhúsz méteres gyerekpálya épül, néhány éven belül elkészül egy 620 méter hosszú tereppálya meg egy gördeszka-, görkorcsolya- és autómodell-pálya is. Mindez egy igazi parkban, ahol többek között kilátódomb lesz, s ahová csupán kirándulni is érdemes.

Bognárék elsősorban a ceglédi termálfürdő vendégeire számítanak, köztük külföldiekre. Az elmúlt egy év több mint ötezer látogatójából közel kétezren ültek gokartra – köztük sok gyerek –, de a nyereségre még várni kell. Addig is a család minden pályázati lehetőséget megragad. Fantáziát lát a gokartparkban a községi képviselő-testület is (tanyai képviselőként tagja Bognár István is), a turizmus fejlesztésének egyik lehetőségét. A Vett útról a pályáig vezető út aszfaltozásához az önkormányzat nyert uniós támogatást, de áldozott rá saját forrásaiból is. Cserébe a nyársapáti gyerekek a pályát lényegében ingyen használhatják, közlekedési és más vetélkedők, ünnepnapok jutalma a gokartozás.

Találkozók, rendezvények helyszíne is a park, ezeket Bognár Istvánné szervezi. István fiuk, aki Cegléden lakik és autókozmetikusként dolgozik, a gokartpark techni¬kai szerelője. Orsi lányuk, aki gépjárműtechnikus, pedagógus, jogász, tíz éve már Angliában él, a jogi diplomáját ott szerezte. Ő intézi a gokartok beszerzését (tizenegy van most belőlük), övé a marketing.

– Távolra került a tanyai lány – jegyzem meg.
– Igen, de a világ ma már ilyen – mondja Bognár István elgondolkozva. – Örülnünk kell inkább, hogy a tanyáról is vezethet út bárhova. És így, hogy a munka miatt is gyakran beszélünk, sokkal könnyebb. Így a távolság sem igazán messzeség...