Jöjjön vigadni borfalura!

Hogyan lehet házasítani egy borászatban a hazánkban ritkaságszámba menően modern technológiát és a bevált, ősrégi magyar hagyományokat? – erre keresett és talált választ a Rácz család, amikor 2003-ban megalapította borházát. A gyógyvizéről híres Demjén határában, a szőlőültetvényekkel övezett birtokon olyan borfaluval várják a vendégeket, amihez hasonlót például Kaliforniában vagy Franciaországban láthat a hegy levét kóstolgató turista. Akad itt bormintabolt és elegáns étterem, ahol a mesterszakács jóvoltából egy-egy egri nedűhöz mindjárt hozzáillő fogást is kóstolhat a vendég. Azon is tanakodhat a kikapcsolódni vágyó turista, hogy az apartmanházak egyikében vagy az új wellness-szállóban vegyen-e ki szobát. Aki családosan érkezik, megkönnyebbülten láthatja, hogy a kicsiket nemcsak játszótér, de állatsimogató is szórakoztatja, ahol a városi gyerek végre láthat tehenet, lovat, tyúkot, birkát. Új gyógykutat fúrtak a közelben, így az ezerötszáz méter mélyről érkező gyógyvízben is megmártózhatnak majd a borfaluban pihenők.

A hatalmas léptekkel fejlődő cég vezetője a legifjabb nemzedék tagja, ráadásul törékeny nő, aki ennek ellenére a testes vörösborokra esküszik. S arról álmodik, hogy egyszer bekerülnek a nagy borászatok sorába.

– Az egri Szépasszony-völgyben a dédnagyapám vágta az első borospincét, ami azóta is a családunké. Az édesapám alapította az első szőlész-borász szakcsoportot hazánkban, nálunk ez a szakma több nemzedék óta családi hagyomány – magyarázza Rácz Kinga. Az egykori családi ültetvényekhez az évek során újakat vásároltak, ma közel 270 hektáron gazdálkodnak. Valódi családi vállalkozás a borház: az alapító, Rácz József okleveles kertészmérnök, Kinga nemrég végzett mint élelmiszer-ipari mérnök, s a doktori disszertációját a szőlő terméskorlátozásának hatásáról írja. Kutatásait három éven át négy szőlőfajtán végzi – természetesen saját szőlészetükben. Majd a kísérleti szőlőkből készülő borok beltartalmi értékeit veszi górcső alá. Bátyja, Krisztián közgazdász, így ő a borház kereskedelmi és gazdasági ügyeit tartja kézben.

Ahhoz, hogy a boraikat biztos helyen tudhassák, a hordókat saját kádárüzemükben, kizárólag magyar tölgyfából készítik. A dongák három éven át érlelődnek az időjárás viszontagságainak kitéve, s így kioldódnak azok a vegyületek, melyek kedvezőtlenül hatnának a majdan bennük pihenő bor ízére. Büszkék a dűlőszelektált csúcsboraikra, melyek számos borverseny nyertesei, mégis arra törekszenek, hogy az átlagos családok asztalára is eljussanak a jó ár–érték arányú palackok. Nagy sikereiket eddig a vörösborokkal érték el, az éremgyűjteményüket a rangos bordeaux-i borolimpián szerzett aranyérmek is gazdagítják. Eger környékén évek óta dúl a vita, érdemes-e engedni a borfogyasztók igényeinek, s vajon szakmai megalkuvás-e a nemes száraz nedűk mellett édes vöröset készíteni. Rácz Kinga ugyan a testes vörösborokat kedveli, de a borház mellett is akad egy olyan hungarikumnak számító fajtájuk (a Turán), amiből édes nedű készülhet, ha kellően későn szüretelik. Zömében világfajtákat termesztenek, ám a tájra jellemző fajélesztő gombáknak köszönhetően megbúvik boraikban a termőterületre jellemző íz (idegen szóval a terroire).

Kinga elárulja: a diplomamunkájában a szőlő köztudottan jótékony hatású polifenol vegyületeit vizsgálta. Bebizonyosodott: e gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatású, immunrendszert erősítő molekulák nagyobb mértékben felszívódnak a szervezetünkben, ha nem szőlőként, hanem borként fogyasztjuk. Kedvező élettani hatásuk miatt is érdemes kortyolni a jó magyar borokat. Van hát mire koccintanunk...