Botrány Kiskunhalason!

Több mint 1200 vállalkozás és háztartás maradt meleg víz nélkül Kiskunhalason, amikor a távfűtőmű tartozása miatt a gázszolgáltató elzárta a gázcsapot.

LakóhelyemTanács Gábor2012. 08. 11. szombat2012. 08. 11.

Kép: Kiskunlas, 2012. augusztus 03. Távfűtőmű. Kovács Úr. Fotó: Ujvári Sándor

Botrány Kiskunhalason!
Kiskunlas, 2012. augusztus 03. Távfűtőmű. Kovács Úr. Fotó: Ujvári Sándor

Fel kéne ezeket akasztani – pöfékel az ősz hajú úriember a teraszán, a kiskunhalasi panelházban. A Halas Távhő Kft. magántulajdonosaira céloz: őket okolja azért, mert kilencedik napja nincs meleg víz a lakásában.

A kiskunhalasi távfűtést 1999 óta egy magántársaság, a Halas Távhő Kft. üzemelteti. Akkor a távfűtéshez szükséges vagyont a Halas-T. Kft.-be vitte be a város, ennek 49 százalékos tulajdonrészét vásárolta meg 41 millió forintért a Halas Távhő Kft., amelynek az egyik tulajdonosa Kovács József – aki jelenleg a legtöbbet szidott ember Kiskunhalason.
– Nyáron havi húszezret, télen havi negyvenet fizetek, és erre rendszeresen jön még egy éves hatvanezres elszámoló¬számla – panaszkodik a keresztnevén bemutatkozó Melinda. – Télen a hatvan négyzetméteres lakásban tizenhét fokot sem tudok csinálni. A szüleim nagyobb, gázfűtéses lakásában feleennyit sem fizetnek, csak ott huszonhét fok van.

A GDF SUEZ július végén zárta el a gázcsapot, holott az önkormányzat már április óta tudta, hogy gondok lehetnek a távhővel, amelynek helyi díja az egyik legmagasabb az országban. A cégvezető közleményeiből az derült ki, hogy több ok együttese okozta a problémát: negyvenmillióval tartoznak a fogyasztók, harmincmillió áfakülönbözet-visszatérítés pedig azért nem érkezett meg, mert az állam a már becsődölt soltvadkerti takarék számlájára próbálta meg elutalni – mivel ez nem sikerült, ezért a hetvenöt napos folyósítási határidő újrakezdődött.

– 2010-ig az önkormányzatok határozhatták meg a távhőárakat – mondta el a Szabad Földnek Gyovai István, Kiskunhalas polgármestere – 2010 után azonban a Magyar Energia Hivatal kapta ezt a jogosultságot, amely az egyébként rendkívül magas távhőárakat azonos szinten hagyta. Állami támogatást viszont a lehető legalacsonyabbat ítélt meg: feltehetően azért, mert a Halas Távhő Kft. gazdálkodása, energetikai mutatói alapján a legrosszabbak közé tartozik.

Ebből, illetve a kintlévőségekből jött létre tehát a gázszolgáltató felé fennálló tartozás. A helyi politikusok egy része, illetve a lakosság azonban arra gyanakodnak, hogy Kovács Józsefék cége nemcsak, hogy nem fejlesztette a távhőrendszert, de ki is vitték abból a pénzt. A leginkább közkeletű elmélet szerint a Kovács egyéb cégei által működtetett, áramot és hőt egyszerre termelő második gázmotor lett volna ennek az eszköze: erről azonban már egy 2011-es önkormányzati vizsgálat megállapította, hogy csak olcsóbb lett tőle a távhő.

Kovács József szerint az egyetlen hatékony fejlesztés a szigetelés és a fűtés korszerűsítése lett volna, a kazánokat és a gerinchálózatot pályázat nélkül nem érdemes fejleszteni, mert sosem térül meg. A hőszabályzók és hőmegosztók beszerelése több eredménnyel kecsegtet, azonban a fogyasztók sem igazán érdekeltek abban, hogy kiderüljön, mennyit is fogyasztanak valójában. A cégvezető csak általánosságban volt hajlandó beszélni velünk a távhőről, miután megegyezésre jutottak a polgármesterrel, aki hétfőn ismertette a tárgyalások eredményeit. Ezek szerint a Halas-T. Kft. veszi át a távhőszolgáltatást szeptembertől, Kovácsékat jelképes összegért kivásárolják. A Halas Távhő a később befolyó összegeket – lakossági tartozást, áfát – szintén az önkormányzatra engedményezi, amely 30 millió forintot előlegez meg a GDF SUEZ felé. A gázszolgáltató lapzártánk napjára, keddre ígérte, hogy újra megnyitja a csapokat.

Ezek is érdekelhetnek