Hány ház várhat bontásra?

Egy évvel ezelőtt kijött az építési hatóság, mert lejárt az építési engedélyünk. Minden paraméter rendben volt, kivéve, hogy a terület 3 százalékos beépíthetőségéhez képest 4,1 százalékkal lett beépítve. A házunkat teljes bontásra ítélték – mondta el a Szabad Földnek Angyal Gabriella.

A dán férjével a Szeged melletti Subasán – kertes mezőgazdasági övezet, tervezett üdülőövezet – hétvégi házat építő asszony ügye nagy felzúdulást keltett, ráirányította ugyanis a figyelmet arra, hogy a jogszabályok nemigen követték azokat a folyamatokat, amelyek során sokan életvitelszerűen kiköltöztek a kiskertekbe. Elsősorban az ilyen övezetekben lakók aggódnak most azért, nehogy az ő házaikra is sor kerüljön.

– Ilyen alapon minden második házat le lehetne bontani a környéken – véli egy subasai, aki nevét azért titkolja, mert a saját ingatlanán is találhatna fogást az építési hatóság. Az évek során a tulajdonosok egy kicsit mindig hozzáépítettek a házakhoz, és ha az építési hatóság nem tette szóvá a dolgot, akkor kis idő után megint felhúztak egy épületrészt.

Ezzel megszegték a törvényt – jelenleg ugyanis a mezőgazdasági terület legfeljebb három százaléka építhető be. A kiskertekre vonatkozó építési szabályok folyamatosan változtak: volt, amikor 12, később 30 négyzetmétert lehetett beépíteni, de csak gazdasági épülettel – most a teljes terület százalékában van meghatározva a beépíthetőség, ami sok esetben visszalépés a harminc négyzetméterhez képest. Viszont minden épületet az építési engedély kiadásakor hatályos jogszabály alapján kell megítélni. Ráadásul Subasa mellett, a Sziksóstó túloldalán van egy szemre teljesen ugyanolyan terület, ami üdülőövezet, és ahol komoly paloták is állnak.

Angyal Gabriella és családja abszurdnak tartja, hogy épp az ő házukat akarja lebontatni az építési hatóság, amikor az a legkisebb az utcában. Úgy érzi, a hatóság korábban millió esetben hunyt szemet, hiszen a területen elvileg csak gazdasági épületeket és szerszámkamrákat lehetett volna felhúzni. – Ha ez mezőgazdasági terület, akkor miért lehet ide lakcímre bejelentkezni? – teszi fel a kérdést az asszony. – Van áram, víz, gáz, telefon, internet: a szegedi fejlesztési terv szerint is ez egy tervezett üdülőövezet.

A subasaiak egy része azt szeretné elérni, hogy szűnjön meg ez a zavaros helyzet, legyen a terület – valós, jelenlegi funkciójának megfelelően – üdülőövezet, így a beépíthetőség határa is megnövekedne 15 százalékra. Ez meglepően bonyolult és nehezen kivitelezhető feladat.

– A hatályos fejlesztési tervek szerint a régi kiskertes területek egy része feltételesen üdülőövezetté válhatna: a feltétel a teljes közművesítés – tudtuk meg a szegedi főépítésztől, Sz. Fehér Évától. A szakember azt is elmondta lapunknak, hogy Subasa esetében ehhez a csapadékvíz-elvezetés és a szennyvízcsatorna hiányzik, de az utóbbitól eltekinthetnének, amennyiben a lakók egyedi vagy csoportos, környezetvédelmi hatóságok által is jóváhagyott megoldásokat valósítanának meg. A csapadékvíz-elvezetés azonban összefogást és az egész területre egységes vízrendezési tervet követel, leginkább ez az akadálya Subasa üdülőövezetté válásának. A főépítész szerint az egyre szigorodó szabályok miatt ezektől a feltételektől azért sem tekinthetnek el, mert a helyi rendezési tervnek a megyei és az országos tervhez is illeszkednie kell.

Ha a feltételek nem teljesülnek, a város önállóan is megpróbálhatná módosítani a területek státusát, de a változás háromnegyed éves jogi folyamat során jöhetne létre, amennyiben valamennyi hatóság és szereplő áldását adja rá: az eljárás végeredménye megjósolhatatlan. – Nem látom azt, hogy minden tényezőt figyelembe véve a városnak ez kívánatos lenne – fűzte hozzá Sz. Fehér Éva, aki azzal magyarázta, hogy egy új besorolással a területre még többen kiköltöznének, és további igények is felvetődnének a lakók részéről. – Ha ebbe az irányba megyünk, fel fog tűnni, hogy keskeny az utca, hogy gyenge a közvilágítás – ezt előzi meg az építési szabályzat azzal, hogy csak ott lehet változtatni a besoroláson, ahol már minden feltétel adott a nagyobb igénybevételhez.