Irány a magyar Versailles!

Eszterháza Központ néven márciustól önállóan működik Fertőd megújuló kastélya. Immár régi fényükben tündökölnek az épp háromszáz éve született Esterházy Fényes Miklós termei, csak a virágfüzéreket másfél évig festegették újra. Tartsanak velünk a magyar Versailles-ba!

Meghatározó jelentőségű, önálló költségvetésű intézménnyé alakítják a fertődi Esterházy-kastélyt. Eddig a félszáz létesítményt összefogó Forster Központhoz tartozott, ám most a saját lábára áll. Eszterháza márciustól kulturális, kutató- és fesztiválközpont lesz – jelentette be L. Simon László, az egyedülálló barokk épületegyüttes megújításáért is felelős kormánybiztos Fertődön. Az önálló központ többek között azt szolgálja, hogy a kastély egykori gazdáinak, az Esterházy család fraknói hercegi ágának műtárgyai, kincsei restaurálás után egy helyre kerülhessenek. Akárcsak az udvari zeneszerzőjük, Joseph Haydn életéhez és művészetéhez kapcsolódó becses tárgyak, kutatási anyagok.

Nem titkolt cél, hogy emeljék a Fertődre látogató turisták számát. A kastély vonzerejét növeli az a mintegy ötmilliárd forintos felújítás, amely európai uniós támogatással évek óta folyik, és máris látványos eredményeket mutat. Az Eszterháza Központ a tervek szerint önálló gazdálkodásba kezd. A már hozzá tartozó mintegy 250 hektár mellett állami földterületeket is idekapcsolnak. A kastélypark rekonstrukciójára szánt negyedmilliárd forintos pályázat jóvoltából helyreállítják a hajdani rózsa- és az angolkertet. A kertrégészek is feladatot kaptak ebben, hiszen bemutatják a rózsafajták történetét. (Lesz mihez mérni a fejlődést, a XVIII. századi fénykorban ugyanis hetven kertész szorgoskodott itt, és 60 ezer tő virág virított!) Később állattenyésztésbe is foghatnak, újra felélesztve a lovardát.

A kastély nemrég kiürült nyugati szárnyát is alkalmassá teszik arra, hogy kiállításokat rendezzenek benne. A központ már idén nyolcvan embert foglalkoztat, majd jövőre újabb hetven munkatárssal bővülhet. A nagyszabású tervek megvalósítására összesen 1,3 milliárd forint pluszforrásra lesz szükség – tájékoztatott a kormánybiztos. A teljes uniós rekonstrukciót jövőre fejezik be. Mindez azt szolgálja, hogy visszaidézzék Eszterháza egykori barokk pompáját és a valamikori főúri gazdaságot, időutazásra invitálva a látogatókat.

Hogy is mondta hajdan Bessenyei György költő és gárdahadnagy? „Nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát csudává tegye.”

Aranytól csillog a kilincs is

A hajdani mesterek az 1700-as évek közepén esztendőkig dolgozhattak a pompás stukkókon és falfestményeken, s ugyanúgy aprólékos, művészi igényű munkát követelt a rekonstrukció folyamán a tönkrement, háborúban megsérült részek felújítása is. Mára megújultak a földszinti díszterek, a pompás díszlépcsőház, no és a kastély szívének számító emeleti termek. Nemcsak a csillárok, de a kilincsek is visszanyerték 24 karátos aranyozásukat.

A mennyezeti freskóról Apolló isten is örömmel szemlélheti a díszterem parkettáját, amely önmagában is szemet gyönyörködtető: négyféle fából, mahagóniból, fekete dióból, közönséges dióból és juharfából készült. Elkészült a megújult marionettszínház is, a víztoronyban pedig körpanorámás vetítésen elevenedik fel a kastély tűzijátékokkal, kerti mulatságokkal és sajnos tűzvészekkel tarkított élete. A restaurátorok az egyik kisebb teremben furcsa emlékre bukkantak. A háború idején itt időző szovjet katonák egyike ceruzarajzával egy repülőgépes bombázást örökített meg.

A barokk festmények közt ez a falfirka is az utókorra maradt.

Haydn a Búcsúszimfóniával üzent  hercegnek

„Ha jó opera-előadást akarok hallani, Eszterházára megyek” – ezeket a dicsérő szavakat Mária Terézia mondta. A császárnőt az éppen 300 esztendeje született Esterházy Fényes Miklós (1714–1790), a „magyar Versailles” megteremtője látta vendégül a barokk-rokokó kastélyban. Igaz, csak néhány napot időzött itt az uralkodó, mégis külön palotácskát emelt tiszteletére a házigazda, a pompakedvelő herceg. Eszterháza a család nyári hajlékának számított, de a szezon egyre hosszabbra nyúlt. Hetente kétszer-háromszor is tapsolhatott az úri közönség az opera- és bábelőadásoknak. Német színtársulatok, olasz és francia táncosok is felléptek itt. A birtokon épült operaház földszinti széksorait ingyen tölthette meg a polgárság, az emeleten pedig a főúri páholyok közönsége tapsolta vörösre a tenyerét. A zenei élményért a karmester, Joseph Haydn felelt, aki 29 évesen szegődött a herceghez, és 36 éven át, haláláig a szolgálatában állt. A koncertek sokasága felemelő élmény volt a publikum számára, de egyre kevésbé élvezték a zenészek, akiket Fényes Miklós szünet nélküli munkára kötelezett, a családjuktól távol. Így született meg 1772-ben Haydn Búcsúszimfóniájának ötlete: a muzsikusok a szólamuk végén eloltották a gyertyát, összecsomagolták a kottájukat és lábujjhegyen távoztak. A herceg értette a célzást. Már másnap kiadta a parancsot, s az udvartartás Kismartonba indulhatott.