Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Évek óta kerestem, kutattam, vajon apósom milyen fajta almát ültetett annak idején a kertben? – ám eddig nem tudtam beazonosítani. A napokban aztán egy nagyszerű könyv segített ebben.
Kép: piac zöldséges alma nyári termés idared golden gyümölcs 2013 08 05 Fotó: Kállai Márton
Mezőgazdasági könyvhónap: szokás szerint február elején kezdődik a szakma ünnepe, ami – bár kissé megfogyatkoztak a kiadványok – még mindig várva várt esemény. Országszerte többfelé is központi rendezvényeken adnak számot a könyv- és szaklapkiadók, hogy szó szerint mit tettek le az asztalra, a tékákba. Rendre kiderül az is, melyik szerzőt és kiadóját díjazza a zsűri. Az idén megint sikerült lapunk társszervezetének, a Mezőgazda Kiadónak a díjazottak közé sorolt könyvet megjelentetnie. Az Év Szerzője ugyanis dr. Soltész Miklós, a Magyar gyümölcsfajták című könyv alkotója.
No, ebben a bő 500 oldalas könyvben leltem rá az én almámra! Kiderült, hogy a Jászságban keletkezett, s főleg Pest és Heves megyében elterjedt fajtáról van szó, mely nem tűri az erős metszést. Erre az utóbbi években magam is rájöttem: hogy ne foglalja el az egész kertet, évente erősen megmetszettem, de akkor kevés lett a termés. Két éve viszont nem vágtam ki a más fajtákhoz képest szinte hihetetlen gyorsan és nagyra – évente kétméteresre és 2-3 centi vastagra – növő ágakat, hanem beadtam a derekamat és csak ritkítást végeztem. A 15-16 éves fa meghálálta: tavaly a Szabad Föld Kertjében ez az egy fa hozott vagy egy mázsa termést. A más néven Barátalmának is említett fajta sárga termése csodálatos: évi háromszori permetezés mellett a telet vígan átvészeli a pincében, nem rothad, nem puhul, savai nagy részét megőrzi akár a nyár elejéig is. Szó szerint télálló: az avarban vagy a hó alatt minden évben találok néhány elbújt, de a telet átvészelő, egészséges gyümölcsöt.
Minden kertészkedő rengeteg hasznos információt talál a Magyar gyümölcsfajták című könyvben, amely a társszerzők tollából az összes gyümölcsfélét – így meggyeket, cseresznyéket, szilvákat, körtéket, almákat, dióféléket, bogyós gyümölcsűeket, csonthéjasokat és egyebeket – leírja. Az első száz oldalon a magyar gyümölcstermesztés múltját – például génbankjaink történetét, az egyes gyümölcsfélék korai és mostani nemesítőinek történetét, a nemesítés lényegi elemeit – is taglalja.
Pótolhatatlan kiadvány: sokat segít a manapság hál’ istennek egyre hangsúlyosabb törekvésnek, miszerint egy-egy tájegység lelkes lakói megpróbálják összegyűjteni a még fellelhető fajtákat, s mintakerteket hoznak létre a fenntartásukra. Hogy mifélék e fajták, mit várhatunk tőlük – a kötet ebben is eligazítja az olvasóit.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu