Egri fertálymesterség, ceglédi Kossuth-kultusz: mi minden került fel a listára?

Bármilyen furcsa, a fertálymesterség nem kétkezi munka. A XVII. században a város polgárai saját soraikból választottak fertálymestereket, vagyis olyan közösségi képviselőket, akiket közéleti tisztesség, vallásosság és feddhetetlen erkölcs jellemzett. Egerben a legnagyobb létszámú civil szervezet ma a Fertálymesterek Testülete, amelyet tíz éve keltettek ismét életre.

Kossuth híres toborzó beszédét, amelyet 1848. szeptember 24-én tartott Cegléden, talán mindenki ismeri, de arról már kevesebben tudnak, hogy 1877-ben egy 100 tagú küldöttség utazott a városból Torinóba, hogy Kossuthot hazahívja a város országgyűlési képviselőjének.

A Balaton melletti Endréd faluban egy református lelkész 1908-ban szervezte az első csipkeverő tanfolyamot. Az endrédi csipke leheletvékony cérnából készül, mintáit részben olasz oktatók hozták a faluba, részben az alkotó kedvű asszonyok találták ki.

A selmeci diákhagyományok eredete a Selmecbányán 1735-ben alapított Bergschola (bányászati-kohászati iskola) hallgatóihoz kötődik. A hagyományok később, a főiskola soproni tartózkodása alatt kibővültek helyi momentumokkal is.

Magyarszombatfán a XX. század elején még több mint 100 családban volt a megélhetés forrása az agyagedények készítése, napjainkban 14 család még mindig űzi ezt a mesterséget, s jelent számukra megélhetést a fazekaskodás.