Közelebb az éghez

Péntek reggel, háromnegyed kilenc. Eligazítás kapunyitás előtt. Mindennapos rutin ez annak érdekében, hogy a személyzet minden tagja előtt világos legyen: érkezik-e delegáció, várható-e nagyobb zarándokcsoport, lesz-e mise, esküvő, rádió- vagy tévéfelvétel, tartanak-e koncertet aznap a Budavári Nagyboldogasszony-templomban. Igen, ez a hivatalos neve. A köznyelv viszont egyszerűen Mátyás-templomnak hívja a torony építését befejező király, Hunyadi Mátyás (1458–90) után.

A történelemben járatos „vájtfülűek” Koronázó Főtemplomnak is nevezik, holott csupán három koronázás (Károly Róberté, I. Ferenc Józsefé és Boldog IV. Károlyé) történt a falai között.

VAJK VEZÉRTŐL AZ ÖREG ISTVÁNIG Szent István király háromszor is megjelenik a felső ablaksor páros kisablakain. Először mint Vajk vezér az őt megkeresztelő Szent Adalbert vértanú püspök társaságában. Másodszor fiatal uralkodóként Szent Asztrik apáttal, aki II. Szilveszter pápától koronát hozott neki. Harmadszor pedig öregemberként Szűz Mária mellett, akire halála előtt egész országát rábízta.

Kint már kezd erőre kapni a forróság – bent 24-25 fokos a hőmérséklet és 50 százalék körüli a páratartalom. Mindig! Merthogy ez az ideális embernek, műtárgynak egyaránt.

– Ez egy nagyon korszerű, klimatizált épület, okostemplomnak hívjuk – mosolyog Szigeti László üzemeltetési vezető. – Szűrt, tisztított levegőt juttatunk be, amit télen előfűtünk, nyáron pedig előhűtünk. Természetesen mindent rejtett módon, sehol egy radiátor vagy ventilátor szem előtt. Amikor kicseréltük a világítótesteket LED-esre, 60-65 százalékos energiafogyasztás-csökkenést értünk el.

Infrasugaras és aspirációs tűzjelző berendezésről mesél, meg komoly hangrendszerről, amely nemcsak hallhatóvá és érthetővé teszi a mise szövegét, hanem belesimul a falak színpompás díszítőfestésébe. Ugyanígy az avatatlan szemek elől rejtve maradnak a térfigyelő kamerák (a számukat direkt nem árulja el). És ezek a rendszerek egy okostelefonról, iPadről irányíthatók.

Szándékos rongálásra nemigen emlékszik az elmúlt időszakból Skublics Mária művészettörténész – az emlékezetes merénylet óta. 1994. július 23-án éjjel pokolgép robbant az épület kriptakapuja fölött, a keleti üvegablakok súlyosan megrongálódtak. A tettes és az indíték máig ismeretlen. De napjainkban már 24 órás biztonsági szolgálat működik itt.

A történelem viharai sem kímélték a templomot! Vaskos kódexnyi történést képtelenség egyetlen cikkben összefoglalni, ezt meg sem kísérlem, tessenek személyesen eljönni ide (fizetett és ingyenes idegenvezetés is várja az érdeklődőket, hat nyelven) – legyen elég annyi, hogy a viszontagságos sorsú épületnek, a körülötte lévő várbeli otthonoknak és a hívők közösségének minden évszázadban legalább egyszer „újjá kellett születniük„. Mindig egy kicsit másképpen, más stílusban.

NEM MARADT ITT A SZENT JOBB

A Szent István-kápolna hét freskóját Székely Bertalan festette. A képek emlékeztetnek a névadó nagy tettei közül fia gondos nevelésére, a szegények és betegek saját kezű ápolására, valamint az ország felajánlására a Boldogságos Szűznek. A déli falon István 1083-as szentté avatásának jelenete látható – ez kultuszának kezdete. Ekkor választották le testéről épen maradt jobb kezét, amely máig országunk legfontosabb ereklyéje. A Szent Jobbot később a török pusztítás elől külföldre menekítették, és csak Mária Terézia királynő hozatta haza Dalmáciából 1771-ben. Az óriási ünnepségekkel fogadott ereklye a budavári főtemplomba érkezett először, végül a királyi palota kápolnájába került, de minden esztendőben visszatért ide az év leglátványosabb ünnepsége, a Budai Váron végigvonuló Szent Jobb-körmenet alkalmából. Az ereklyét 1950-től a pesti Szent István-bazilikában őrzik.

Mígnem a templomot a magyar kormány 1998-ban az egyház tulajdonába nem adta, majd 2006 és 2013 között teljesen fel nem újította. Az épület korszerű gépészetet, világítást, vagyonvédelmi és kommunikációs rendszereket kapott – mindezt valahol el kellett helyezni.

– Tudni kell, hogy az egész Vár alatt hat méter vastag mészkő sziklaköpeny húzódik, ebbe véstek bele a templom és a Hilton Szálló között egy 300 négyzetméteres, föld alá süllyesztett üzemi területet – invitál a lépcsőn lefelé, a templom eredeti falazata mellett Szigeti László. A folyosóról öltözők, vizesblokkok, tároló-helyiségek, zajos gépházak nyílnak, külön helyiség a szünetmentes áramforrásnak. A templom alatti egész terület keresztül-kasul be van hálózva alagutakkal.

Régen is ezeken keresztül gondoskodtak a szellőzésről, csak most modern berendezések, levegőszűrők találhatók a szűk járatokban. A diszpécserközpontból (egymás közt csak parancsnoki központnak hívják) kamerákon át figyelnek, ellenőriznek és irányítanak mindent. A műtárgyraktár kiállítási kellékei, számtalan díszes gyertyatartója közül kilóg egy óriási azbesztruha a hozzátartozó bakanccsal.

– Ezt használta Rudolf Perner harangöntőmester a harangjaink öntésénél, a végén, 2010-ben nekünk ajándékozta – magyarázza Erdész Zoltán marketingvezető. – Ugyanis a torony lakóinak száma a háborúk során kettőre fogyatkozott, csak az 1723-ban öntött, 800 kilós Szentháromság- és az 1891-ből származó, 3,2 tonnás Szent Károly-harang élte túl a XX. századot. A hiányzó négyet Passauban öntötte újra a mester, illetve a meglévőket újrahangolta.

Az üzemeltetési vezető mesterkulcsa minden ajtót nyit. Megjegyzem, több mint száz ajtóról van szó, fától a vasig. A pihenő falát stílusosan a templomról készített fotók díszítik – a helyiség egykor kriptául szolgált. A Mátyás-templomnak nincs már működő kriptája, itt nincs temetkezés. Az altemplomi kápolnában – amelyet a II. világháborúban a német csapatok számára tábori konyhának használtak – egyedül a székesfehérvári bazilikából megmentett királyi csontmaradványok egy részét őrzik márványkoporsóba helyezve.

A plébániasekrestyében tartják a ministránsok ruháit, a misebort (az az egyetlen előírás, hogy csak szőlőből készülhet), a megszámlálhatatlan mennyiségű gyertyát – és vészhelyzet esetére a defibrillátort. Itt készítik elő a dekorációs virágokat, amelyeket külső vállalkozó szállít helybe a két sekrestyés instrukciói alapján. A különleges miseruhatartó szekrényt, kiforduló fiókokkal Schulek Frigyes tervezte, a teljes ruházat (nem ritkán 8-10 részből áll) belefér hajtogatás nélkül.

– Itt, a káptalani sekrestyében készülnek elő a papjaink – kalauzol Skublics Mária. – A Nagyboldogasszony-templom plébániájához nagyjából 1800 fős katolikus közösség tartozik. Számukra a templom nem turisztikai látványosság, hanem a hitéletük helyszíne, ahol többek között a kicsiknek Diridongó, Tücsökzene foglalkozások és több korosztálynak hittanos összejövetelek, esküvők és keresztelők zajlanak, ének- és zenekar működik Tardy László karnagy vezetésével, hétköznap reggel 7 és este 18 órakor szentmisét tartanak, szombatonként litániát imádkoznak.

A liturgikus feladatokat és a hívek lelkipásztori gondozását Süllei László plébános atya és segítőjeként Nagy Sándor káplán atya látja el. A templombúcsút augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének ünnepén tartják, amit idén még ünnepélyesebbé tesz, hogy a templomba érkezik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, a Missziós Kereszt.

KÖTELEZŐ AZ EREKLYE A fehér mészkőből készült szembemiséző oltárt 2013-ban szentelte fel Erdő Péter bíboros. Közepén, a kehely alatt helyezkedik el minden felszentelt oltár kötelező része, az ereklye – arra az őskeresztény szokásra utalva vissza, amely szerint mindig szent vértanúk sírja fölött mutatták be a szentmisét. Az új oltárba Szent István király és felesége, Boldog Gizella királyné, fiuk, Szent Imre herceg, a herceg nevelője, a Magyarországra jött térítő Szent Gellért, valamint Szent Adalbert vértanú püspökök csontereklyéit helyezték el.

Apropó, zene! Ferenc József 1907-ben, koronázásának 40. évfordulója alkalmából adományt tett egy új orgona építésére a régi, már elavult helyett. A „Király orgonája” napjainkban Budapest legnagyobb hangszere: 7771 síppal bír, ezek hossza 8 millimétertől 10 méterig változik; a leghosszabbak csak csigavonalban meghajlítva férnek el a karzaton. Regisztereinek száma 111, a játszóasztaloké négy, vagyis a templom négy pontján tudnak játszani rajta, ebből az egyik mozgatható.

A művészettörténész gyönyörű miseruhákat mutat, köztük azt az aranyszínűt, amelyet II. János Pál pápa viselt 1991. augusztus 19-én, amikor a templomban magyar kispapokkal és szerzetesnövendékekkel találkozott. A gyűjtemény legbecsesebb darabjai azok a miseruhák, amelyeket egyházi személyek a koronázások alkalmával viseltek, vagy királyi adományként kerültek ide.

Szokás volt, hogy gazdagon díszített női uszályokat átalakítottak és abból készített miseruhakészletet ajándékoztak a templomnak. A hagyomány szerint Erzsébet királyné menyasszonyi sleppjéből is varrtak miseruhát és palástot. Mire a „pincéből” feljövünk, a templom hemzseg a látogatóktól. Felfelé menekülünk.

Túl egyszerű lenne turista módra a harangtorony alsó körerkélyéig, 197 lépcsőfokot megtéve, a 47 méteres magasságú kilátóig sétálni – ahol mostanság időnként toronyfutó versenyt tartanak, de a török hódoltság idején, 145 éven át a müezzin hívta imára naponta ötször az iszlám híveit.

Jut eszembe: a nagy rekonstrukció során a Mátyás-torony keresztjének csúcsán, egy kis rézkupola alól a korábbi felújítások emlékiratait rejtő hengerek kerültek elő. Talán a legbecsesebb lelet a Schulek-féle átépítés 1894-es, báránybőrre írt emlékokmánya az ország színe-javának aláírásával.

A „hivatalos” iratok mellett helyet kaptak a mesteremberek személyes emlékei, többek között a bádogos kislányának óvodai fényképe és egy papír, amelyen egy tetőfedő az élelmiszerek árát vetette össze a munkabérrel, sőt a Gagarin első űrrepüléséről hírt adó pártújság egy példánya is.

Valamennyi tárgyat gondosan dokumentáltak és restauráltak (még egy ötvenéves, megviselt Kossuth cigarettát is!), majd visszahelyezték a torony csúcsába. Szóval nekem nem a kitaposott út az irány. A stabil kőlépcsőket és a szűk folyosókat lassan felváltják a főoltár fölötti „padlás” poros pallói, a magabiztos lépteket az enyhe térdremegés. Az előttem haladó Szigeti László szavaiba kapaszkodom.

Innen húzzák fel, egyszerre két csörlővel a nagy csillárt, ha izzót cserélnek, mutatja. Ami ezután következik, az – ha egyházi mérce szerint nem is – nálam csodaszámba megy. Az üzemeltetési vezető után kimerészkedem a tetőre. Két helyen is.

Gyönyörködöm a Zsolnay-tetőben és a Dunára néző látványban, de azért közben görcsösen kapaszkodom – s mintha mosolyognának rajtam a fölöttem meredező vízköpők (szám szerint 96), a vakarózó macska, a varacskos disznó meg az üvöltő dervis...

Aztán a Hilton felőli tető peremén araszolok, szemben a szálloda üvegablakaiban tükröződik rémült arcom. Pedig a vápafűtésre koncentrálok: mínusz 5 fok alatt fűtőkábelekkel melegítik a tetőhajlatokat, ereszeket, hogy a jegesedés ne tegyen kárt a templomban.

Időnként a szél idefújja a toronyból leeső napszemüvegeket, de találtak már drónokat is (az egyiket a felvételei alapján a Parlamenttől indították, de itt valahogy elvesztette a jelet és lezuhant).

A város alattam forróságban úszik – én fent a kellemes szellő ellenére verejtékben. Egy templomban, méterben mérve nemigen lehet ennél közelebb ember Istenhez. Lélekben mégis magasabban, Isten közelségében járok.

A templom hivatalos befogadóképessége 574 fő. A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter. A legutóbbi nagy felújítás során 6000 négyzetméter homlokzati kőfelületet, 300 négyzetméter ólomüveg ablakot, 600 négyzetméter falképet és 11 ezer négyzetméter díszítőfestést restauráltak, továbbá a teljes berendezést.