Lánglovag nőnemben: sokkal többre képes, mint gondolnánk

Gyermekkora óta része életének a sport: teniszezett, vízilabdázott, kipróbálta magát terepfutásban. Kutyakiképzéssel is foglalkozott, így gyakran találkozott egyenruhásokkal. Megtetszett neki a lánglovagok hivatása. Az alkalmassági vizsgán neki is meg kellett felelnie, de Istványi Nóra számára ez nem jelentett akadályt, hiszen szereti a kihívásokat.

– Olyan munkahelyet szerettem volna, ahol tudok segíteni az embereknek, és katasztrófavédelmi megbízottként erre lehetőségem nyílik. A legutóbbi villámárvízkor például Novajra vonultunk, ahol rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék zúdult le, elárasztotta a víz az utcákat, pincéket, így a beavatkozó állománynak szivattyúznia kellett. Ha valamilyen katasztrófahelyzet történne, akkor a kitelepítéseket szervezném, egyébként pedig a tűzesetek megelőzése is a feladatom.

Alapvetően hivatali munka az enyém, mégis állóképességet követel. A katasztrófavédelem szervezetének vannak belső bajnokságai, ezeken kipróbáltam magam, s már az elején látták, hogy átlagon felüli az erőm – meséli. Jól teljesített erőemelésben, és az első fekvenyomó versenyt mindjárt meg is nyerte. Jöhetett aztán az úszás, a terepfutás, majd a megméretés.

A versenyeken különféle erő- és állóképességi gyakorlatokat kell teljesíteni, méghozzá teljes menetfelszerelésben. Ez sem egyszerű történet, hiszen a csizma, a védőruha, a légzőkészülék legalább 20-30 kilós súlyt jelent. A versenyen ezzel kell minél rövidebb idő alatt felszaladni egy három emelet magas toronyba, felhúzni a tűzoltáskor használatos tömlőket, majd lerohanni és elvégezni még egy erőgyakorlatot. Végül a tűzoltást imitálják, illetve egy 80 kilós bábun mutatják be a menekítés módját a versenyzők.

Az edzésekre talán a fővárosi Nagyvárad téri toronyház a legalkalmasabb, az ugyanis 22 emeletes. Míg a legtöbb ember már a közepén zihálva feladná a lépcsőmászást, az egri tűzoltónőnek csak 3-4 percbe telik, amíg felszalad a legfelső szintre – menetfelszerelésben. Ebből persze az is kiderül, hogy nem mindennapi erőpróbát jelent az a verseny, amelyen Istványi Nóra a legerősebb nő címét megszerezte. Eddig ez a legkimagaslóbb eredménye, de a 27 éves lány sportpályafutása csak most kezdődik.

Azóta már szépen szerepelt a Firefighter Combat Challenge (FCC) nemzetközi versenyen is csapatban, illetve női tandemben. Őszszel pedig az FCC Európa-bajnokságán indul, s reméli, a magyar csapat tagjaiként sikerül felkapaszkodniuk a dobogó valamelyik fokára.

– A versenyek során a saját bőrünkön érezhetjük, milyen megterhelést vállalnak a fiúk, akik a tűzesetekhez vonulnak, és órák hosszán át teljesítenek embert próbáló körülmények között, akár az életük kockáztatásával. Mindezt azért, hogy mások életét és értékeit mentsék. Ezért is nagyszerű dolog tűzoltónak lenni – mondja. Hogyan tartja a formáját egy erős nő? Istványi Nóra így válaszol:

– Rendet tartok az életemben, és biztos, hogy hetente ötször az edzőteremben kötök ki. A csapattársaim közt akad, akinek családja van, így szerintem a versenyzés és a hivatásunk összeegyeztethető a hagyományos női szereppel. Jó érzés, hogy kereshetem a teljesítőképességem határait. Másoknak is szeretném megmutatni, hogy mi, nők sokkal többre vagyunk képesek, mint ahogyan gondolnánk…

Vonulhatnak-e a lányok? Hazánkban klasszikus beavatkozó tűzoltói beosztásokban jelenleg nem dolgoznak hölgyek – tudtuk meg Nagy Csaba tűzoltó főhadnagytól. A Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő szerint ennek oka, hogy szigorúak az egészségügyi, pszichikai és fizikai felvételi követelmények. Munka közben el kell viselni a magas hőmérsékletet, hordani az együttesen huszonöt kilogrammot nyomó védőfelszerelést, használni a húsz kilogrammos feszítő-vágót – ez mind olyan feladat, amely megfelelő felkészültség nélkül nem végezhető. Azonban a pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgán mindenkinek meg kell felelnie, aki e pályát választja, tehát annak is, aki nem beavatkozó tűzoltó.