Gépek az ember szolgálatában

Három éve kezdtünk el foglalkozni a DJI nevű multicéggel, amely ma a világ vezető dróngyártója, és tavaly már kétmilliárdos nettó árbevételre tettünk szert – avat be a drónokkal foglalkozó cég sikereibe Frikker Attila, a Duplitec Kft. drónüzletágának vezetője. A társaság a DJI magyar disztribútora.

Az egyik bemutatótermükben és áruházukban találkozunk, amely olyan, akár egy modern szobrokat felsorakoztató kiállítás: egymás mellett láthatók a pultokon, a falakon és a kirakatban a különféle repülő eszközök, kamerastabilizátorok és oktatórobotok.

Felpróbálhatunk olyan szemüveget, amelyiknek a beépített képernyőjén azt láthatjuk, amit egy drón kamerája felvesz, vagyis a földön állva madártávlatból vizsgálhatjuk a minket körülvevő világot, miközben fejünk mozgatásával irányíthatjuk a repülő eszközt.

Bemutatják nekünk azt a drónt is, amelyet a Terminátor hatodik részének forgatásán alkalmaztak a filmesek. A gépet egy pilóta irányította, miközben az operatőr a kamerát kezelte, ami nem mindennapi együttműködést követelt meg a két szakembertől – meséli Frikker Attila.

Ezeket az eszközöket ma már nagy előszeretettel használják a filmiparban, de ez csak az egyik szakma, amelyben a drónok lassan megkerülhetetlenné válnak. A Duplitec például már régóta tesztel drónokat a PlantaDrone Kft.-vel Csongrád megyében a mezőgazdasági tevékenységekhez, csak a végső engedélyekre várnak. A cég a drónokkal olyan dolgokra lesz képes, amilyenekről eddig csak álmodni lehetett.

Például olyan speciális érzékelőberendezéseket szállítanak velük, amelyek a növényekről visszaverődő fény alapján meg tudják mutatni az eltéréseket. A növény ugyanis vízhiány, táplálékhiány, kórokozófertőzöttség vagy klorofillhiány esetén különböző módon veri vissza a fényt.

De azt is meg tudják így vizsgálni, hogy milyen érettségi fokon áll a termés egy szántóföldön, illetve ültetvényen. Ha pedig azt észlelik, hogy megjelent egy kártevő egy tábla közepén, és a növény már olyan fejlődési szakaszban van, hogy nem lehet földi eszközökkel bemenni az érintett zónába, permetező drónokkal tudják kezelni a romlásnak indult foltokat. A drónokkal hőkamerákat is felreptethetnek egy-egy termőterület fölé, amelyekkel szintén következtetéseket vonhatnak le annak állapotáról.

Tokajban például hőkamerával is megvizsgáltak egy szőlőt. A felvételek elemzése után kiderült, hogy az ültetvény hőstresszt kapott. A gazda így időben tudott intézkedni, hogy megmentse a termést. Baranyában megállapították, hogy egy termőterület melyik részén maradtak szárazabbak a növények, ennek köszönhetően javítani tudtak a precíziós öntözés hatékonyságán.

Magyarországon időnként jelentős méretű belvizes területek vannak, amelyekre nem lehet ráhajtani munkagéppel. Ilyenkor hívhatják segítségül a permetező drónokat, amelyek még hatékonyabbak is lehetnek, hiszen a rotorok turbulenciája miatt nemcsak a növény felső részeit terítik be a növényvédő szerekkel, megmozgatják a lombozatot is. A drónok használata sok esetben olcsóbb is, mint a földi eszközöké.

A pilóta nélküli repülő eszközöket Frikker Attiláék cége számos más tevékenységre is kínálja, illetve használja. Segítik vele például a balatoni vízimentők munkáját. Mentőmellényt szállíthatnak vele a bajba jutott embereknek, és hangosbeszélőn tájékoztathatják is őket arról, mit kell tenniük a túléléshez. A mentősnapon defibrillátort szállítottak ki drónnal egy helyszínre, ahol tömegkatasztrófát imitáltak a résztvevők.

A katasztrófavédelem számára biztosí­tanak olyan hőkamerás drónokat is, amelyekre nagy közelítő­ké­pességű kamerát is erősítettek, ami két kilométerre lévő dolgokat is közvetlenül az orrunk elé képes vetíteni. Az így felszerelt drónok nagyon fontosak lehetnek a személyi keresésnél.

Ezért is használja egyre több hatóság az ilyen felderítő eszközöket a katasztrófavédelemtől kezdve a rendőrségen át a katonaságig – mutat rá Frikker Attila. Mint mondja, a már említett mentőnapon épületekbe behatolva, kis drónokkal segítették a katasztrófavédelmi triázs (fontossági sorrend megállapítása) munkáját.

Ma már a szolgáltatóiparban is megjelentek a drónok a világban. Dubajban ételkiszállításra is használják ezeket, de több csomagküldő cég is dolgozik drónokkal – tudjuk meg a szakembertől. A Duplitecnek van olyan drónja, amelyik leltároz egy nagy bútoráruházban.

Kínában szerveket is szállítottak már drónnal kórházi területen, illetve magasfeszültségű felső vezetékek megtisztítására is használják a gépeket. A drónok használhatók az energetikai szektorban is, például naperőművek felmérésére, de létesítményvédelemre is.

Nagy gondot jelent a halastavak és környezetük védelme is, ha nincs kiépített burkolat a környékükön. A dézsmálás viszont megelőzhető, ha a 70–100 km/óra sebességgel, akár este is járőrözni képes drónokat használnak a csőszök.

A drónok kiválóan bevethetők az építőiparban. A Duplitec például a külszíni fejtéseknél kitermelt anyagmennyiséget is ki tudja számítani a segítségükkel, centiméter-pontosságú helymeghatározásra képes, köbméterre ki tudja számolni az anyagok mennyiségét egy meghatározott ingatlanon.

A meglévő házakat is fel tudják térképezni drónokkal háromdimenziós modellben, amely azonnal átrakható egy tervező szoftverbe. A mérnök ezzel áttervezhet bármit az épületen.

Bűncselekmény lehet tilosban reptetni Az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztálya törvénymódosítást kezdeményezett a pilóta nélkül légi járművekre vonatkozó szabályok megszegőinek egységes büntetése érdekében – derült ki a II. Drón Konferencia és Expo kerekasztal-beszélgetéseiből és előadásaiból. A Magyar Nemzet közlése szerint László Andrea rendőr alezredes arról beszélt, a törvénymódosítás része az, hogy a közúti bírságokhoz hason­lóan fix összegeket határozzon meg a törvényhozó. A jelenlegi szabályozás alapján, ha valaki nem megfelelő helyen vagy módon drónozik, három szabálysértési eljárást is indíthatnak ellene. A rendőrség ezt egy eljárásra csökkentené azzal, hogy légi közlekedési bírságot (ez ma 100 millió forintig terjedhet) lehessen kiszabni. Kivétel, amikor a drónozó más életét, testi épségét veszélyezteti, mert az már bűncselekmény. Az uniós szabályozás arról is rendelkezik, hogy drónt ittas vagy tudatmódosult állapotban irányítani tilos. A hatóság a terrorveszély miatt is határozott fellépést ígér. Az október közepén, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren történt drónberepülések is bűncselekménynek számítanak, és a rendőrség aszerint is kezeli a történteket. Nem mellesleg, a nemzetközi repülőteret megzavaró háromszori drónberepülés százmilliós kárt okozott; ezt már Székely Zoltán, a HungaroControl módszertani és koordinációs osztályvezetője tette hozzá. Lovas Nikolettától, az Innovációs és Technológiai Minisztérium légi és vízi közlekedési főosztályának vezetőjétől megtudhattuk, a tárca jelenleg is dolgozik a hazai drónszabályozáson, az új jogszabály tartalmazni fogja azt is, hogy hol nem lehet drónozni.

Frikker Attila szerint ma már nem is maga a szállítóeszköz fejlesztése a legnagyobb feladat. Az óriási lehetőségek abban vannak, hogy milyen szoftverekkel dolgozzák fel, milyen felhőbe juttatják el a drónok segítségével készített felvételeket, milyen mesterséges intelligencia segítségével elemzik az adatokat.

És persze eljött az az időszak is, hogy a pilóta nélküli járművekbe visszaül a pilóta. Illetve az ember lesz a hasznos teher. Legutóbb egy bécsi bemutatón tekinthetett meg a nagyközönség olyan drónt, amellyel emberek szállíthatók, de az Egyesült Arab Emirátusokban már régebben alkalmaznak ilyen járműveket.

Frikker Attila elképzelhetőnek tartja, hogy a hadiiparból is ki fog kopni lassan az ember. Érdekes évtizedek jönnek, mert a drónok forradalma mellett megjelenik a robotika forradalma is.

– Egy jó mesterséges intelligenciával ellátott gép tud annyit, mint egy ember – véli Frikker Attila. Szerinte a városi közlekedést is forradalmasítani fogja az elektromos önvezető autók új generációja.

A telefonunkkal hívunk majd egy járművet, beterhelik a számlánkat a mobilunkon keresztül, amikor pedig kiszállunk, az autó megy tovább a következő utashoz.

– 2030-ra, 2040-re olyan világ lesz, mint a sci-fikben. Úgy képzelem el, hogy a négyes úton haladok egy önvezető autóval, kitekintek az ablakon és azt látom, hogy a mellettem húzódó, végtelennek tűnő termőföldek fölött a drónok önállóan dolgoznak.

Aztán útközben olvasgatni kezdem a Szabad Földet.

Elkerülhetetlen a szabályozás

A számítások szerint 2019 végére elérhető, hogy mintegy 40 ezer dróntulajdonos és felhasználó legyen az országban. Az igazi boomot jövőre várják, mert a 2019. július 1-jén életbe lépett uniós rendelet alkalmazása kötelezővé válik 2020 nyarán. Ennek alapján már egyre több pilóta nélküli repülő eszköz tevékenységét engedélyezhetik az unió területén. Az egyik legfontosabb kritérium az lesz a jövőben, hogy a drónnak úgynevezett beépített no-fly zónákkal kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy szoftveresen a gépekbe kódolják a felszállás letiltását a védett területeken. Ilyen például a börtönök, a repülőterek, az erőművek, a finomítók környezete és az egyéb védett épületek térsége. Szabályozzák azt is, hogy ezeket a gépeket hogyan azonosítják, kiolvasható lesz belőlük egy nyilvántartási kód, vagyis egyfajta rendszámuk lesz, mint az autóknak. Azt is ki kell dolgozni, hogy milyen szervezetek ellenőrzik, menedzselik majd a drónok közlekedését a légtérben, mint ahogyan a repülőgépekét a légi irányítás. Ma már egy tilosban járó drónt egyébként nem kell hálóval elkapni vagy lelőni. Frikker Attila társasága olyan dróndetektáló és -elhárító megoldásokkal is foglalkozik, amelyekkel könnyen leállíthatják a repülő eszközöket, és megtalálhatják a kezelőt is. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzék a baleseteket vagy a terrorcselekményeket.