Óvatosan az online világban!

Minden korosztályban nőtt az elmúlt hónapokban az internethasználat, az idősebbek is gyakrabban éltek a digitális világ nyújtotta lehetőségekkel. Sokan közülük életükben először ültek le a gép elé, ki-ki információszerzésre, szórakozásra, ügyintézésre, kapcsolattartásra kezdte használni a netet.

A fiatalabb generáció már többé-kevésbé biztonsággal mozog az internet útvesztőiben, nagyszüleik korosztálya azonban sokkal sebezhetőbb e tekintetben – figyelmeztetnek az idősek részére mobiltelefonokat gyártó Doro cég szakemberei. A rájuk leselkedő egyik leggyakoribb csalási mód az internetes adathalászat.

Az olykor egy-egy bank nevében érkező hamis e-mailektől kezdve az áloldalakon át a kecsegtető nyereményjátékokig hosszú a lista, amibe belesétálhat a gyanútlan felhasználó.

Mire figyeljünk? Bankok, kormányzati szervezetek, cégek sosem kérnek jelszavakat, biztonsági kódokat. Aki nem biztos az e-mail valódiságában, inkább ne kattintson rá.

Ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, a feltört vagy kiszivárogtatott jelszavak is óriá­si problémát jelenthetnek. Ha több e-mail címmel is rendelkezünk, kerüljük ugyanannak a jelszónak a használatát, mert ha a csaló az egyik e-mail fiókba bejutott, könnyedén behatol a többibe is.

Mire figyeljünk? Érdemes több és minél komplikáltabb belépési kódokat használni. A jelszó soha ne legyen eltárolva a számítógépen, a telefonban, cetlin a pénztárcában, hanem tartsuk fejben!

A karanténhelyzetben elterjedt az online vásárlás, és sokan a továbbiakban is élnek ezzel a kényelmes lehetőséggel. Ám ha nem vagyunk elég óvatosak, akár „klónozott” webhelyre is kattinthatunk, amely nagyon hasonlónak tűnik az eredeti márka oldalához – aztán futhatunk a pénzünk után.

Mire figyeljünk? Mielőtt az interneten vásárolnánk, ellenőrizzük, hogy titkosítva van-e a webhely.

Keressük a lakat szimbólumot, és ügyeljünk rá, hogy az URL a http helyett https-sel kezdődjön. A plusz „s” jelentése „secure”, azaz „biztonságos”. Ellenőrizzük továbbá, hogy tartozik-e ügyfélszolgálat vagy kapcsolattartó személy a weboldalhoz.

A használt termékek piacát és az apróhirdetési vagy aukciós oldalakat is sokan látogatják. Mivel itt többnyire magánszemélyek kínálják a portékáikat, még fontosabb az alapos körültekintés. A legtöbb csaló arra játszik, hogy előre utaljuk a vágyott termék vételárát. Ha van ilyen funkció az adott oldalon, nézzük meg az eladó értékeléseit, és csak megbízható partnertől vásároljunk.

Mire figyeljünk? A fizetési módról a vevő döntsön, privát eladó e-mailben küldött linkjére sose utaljunk! Hamis oldalra irányíthat, ahol ellophatják a kártyaadatokat. Már számos olyan weboldal létezik, amelyen a fizetési rendszer a vevőt és az eladót is védi.

Ha úgy látja, hogy minden óvintézkedése ellenére mégis becsapták, megkárosították, tegyen feljelentést a lakóhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon, de megteheti bármely rendőri szervnél is, vagy telefonon, a 112-es segélyhívószámon.

A csalók a 6 karakteres jelszót 30 másodperc alatt képesek feltörni, míg a 10 karaktereshez 11 év kell.