Vigyázzunk a vérszívókkal!

Jelenleg több mint kétszáz zoonózis ismert, többek között ilyen az ebola, a pestis, a madárinfluenza, a veszettség, a SARS, a HIV, a malária, a nyugat-nílusi vírus, a szalmonella, a ser­tés­influen­za és a Zika-vírus.

A kórokozók vadon élő és háziállatoktól egyaránt származhatnak, és sokféleképpen elkaphatók, akár közvetlenül (pl. a bőrön vagy a légutakon át), akár közvetítő állatokon keresztül (például szúnyog- vagy kullancscsípéssel), de a fertőzött állatból származó élelmiszer elfogyasztásával is – mondta dr. Szabó Olga, a Budai Egészségközpont belgyógyász-in­fek­to­lógus szakorvosa.

Az esős napokat követően különösen aktívak a kullancsok. Hazánkban évente legalább tízezren kapják el az általuk terjesztett Lyme-kórt. A vérszívó sajátos technikával támad: megkeresi azt a pontot, ahol az áldozata bőre a legvékonyabb, elsősorban a hónaljat, a combtövet, a hajlatokat, a térdhajlatot vagy a fül mögötti bőrfelületet.

Beszúrja a szájszervét, majd a nyálával együtt alvadásgátló és érzéstelenítő folyadékot juttat a bőrbe, ezért maradhat hosszabb ideig észrevétlen a csípés. Ezalatt a nyállal együtt a tápcsatornájában lévő kórokozók, vírusok, baktériumok és egysejtűek bekerülhetnek a megtámadott szervezetbe.

A parazita apró horgokkal rögzíti magát a seb felett, így akár napokig is eltarthat a vérszívás, ha nem vesszük észre mielőbb. Amikor jóllakott, leválik a bőrről, és a seb csak ezután kezd el fájni, viszketni.

Nagyjából minden ezredik kullancs hordozza a kullancsenkefalitisz (agyvelőgyulladás) kórokozóját, a flavivírust. A betegség 3–21 napos lappangási idő után enyhe panaszokkal, lázzal és izomfájdalommal kezdődik. Majd 1–3 napos tünetmentesség után súlyosbodik a betegség: magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek.

Magyarországon a betegek mintegy felének csökken a fizikai vagy szellemi teljesítőképessége, körülbelül 10 százalékukban alakul ki maradandó bénulás, és egy-két százalékuk veszti életét. Az agyvelőgyulladás szerencsére védőoltással megelőzhető, amit egyéves kor felett ajánlott beadni.

A Lyme-kór ellen nincs védőoltás. A betegség az esetek többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyul. Néha azonban krónikussá válhat, s akár évekig is eltarthat. A fertőzés első, leggyakoribb tünete a csípés másnapján kialakuló ovális alakú bőrpír, amely napok-hetek alatt koncentrikus körökben tágul.

Ha a korai szakaszban nem kap a beteg antibiotikum-kúrát, akkor további panaszok jelentkeznek: fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak, szívpanaszok, gyengeség. A ke­zeletlenül maradt Lyme-kór évekkel később súlyos szövődményeket, ízületi gyulladá­sokat, idegrendszeri és szívbetegséget ­okozhat.

A kullancscsípés ellen rovarriasztó sprayk, krémek használatával, illetve kiránduláskor alul-felül zárt ruházat, sapka viselésével védekezhetünk.

Este a teljes test alapos átnézésével többnyire még kellő időben felfedezhetjük a vérszívót, hiszen a fertőzés átadásához több óra kell.

Ha kullancsot találunk, mielőbb távolítsuk el, de nem szabad a testét megnyomni, csavargatni, krémmel fullasztani, mert e módszerekkel a kórokozók is nagyobb eséllyel jutnak be a sebbe – hangsúlyozta dr. Szabó Olga.

Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha valamelyik betegség tüneteit észleljük.