Hazai vonzerőnk: gyógyvizek, termálfürdők

Magyarország fürdőéletének különlegességét többek közt az adta, hogy bármerre is indultunk el az országban, gyógyfürdőt találtunk: a Felvidéken (például Tátrafüred, Pöstyén), Erdélyben (Szováta, Tusnádfürdő) a Délvidéken (Palicsfürdő, Magyarkanizsa) és a Dunántúlon (Hévíz, Harkány, Tarcsafürdő).

Térképen a múlt

Magyarország fürdő-világhatalom volt. Ma sajnos már nem szerepelünk a vezető spa-wellness országok között, de azon vagyunk, hogy újra a soraikba kerüljünk – mondta Várhelyi Tamás, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára. Az elcsatolt fürdőknek Demjénben, a Termálvölgyben állítanak emléket, térképen feltüntetve a világhírű fürdő-helyeket. Napjainkra változott az üzleti modell, jellemzően a néhány napos well­ness­pihenés váltotta fel a hosszas gyógykúrákat. Az egészségtudatos lakosság tisztában van a megelőzés fontosságával, és komplex élményre, kikapcsolódásra vágyik. Ebbe az irányba célszerű továbbfejleszteni az egészségturizmust.

Trianon kapcsán nemcsak az ország területének kétharmada veszett el, hanem híres fürdőinknek kétharmada is – hívta fel a figyelmet a tényre Várhelyi Tamás egészségturisztikai szakértő.

Milyen volt az élet a fürdőváro­sokban? Nyugodt és kellemes. A für­dővendégek között olykor uralkodók és családtagjaik is megjelentek, de jellemzően az arisztokrácia tagjai, politikusok, művészek, tudósok, nagypolgárok töltöttek el akár több hetet is e helyeken, melyek tulajdonképpen a társasági élet színtereinek számítottak.

Gyógyfürdőzés receptre

Sokan nem tudják, hogy indokolt esetben mindenki jogosult évente kétszer 15 nap kezelésre. Ez azt jelenti, hogy jelentős (akár 70-80%-os) kedvezménnyel vehetjük igénybe a fürdőszolgáltatást. Fürdőutalvány igényelhető reumatológiai vagy ortopédiai probléma esetén, nő­gyó­gyá­szati bajokra szintén felírhatják, de akár megelőzésképpen is azoknak, akiket a munkájuk egész napra az íróasztal mellé köt. Az utalványt szakrendelőben vagy – fürdőorvosi tanácsadás keretében – gyógyfürdőben dolgozó reumatológus állíthatja ki, akikhez a háziorvos ad beutalót. A fürdőutalvánnyal használhatjuk a termálgyógymedencéket, az úszómedencét, de igénybe vehetjük a gyógy­szolgáltatásokat is: súlyfürdőt, szénsavas kádfürdőt, vízsugármasszázs- és gyógyiszapkezelést, orvosi masszázst.

Kitűnő lehetőséget teremtettek a barátokkal való találkozásra, új ismeretségek kötésére. A für­dővendégek színházi előadásokat néztek, bálokon vettek részt, korabeli játékokat játszottak, kirándultak. A nyaralás és gyógyulás szoros kapcsolatát jelzi, hogy a vendégek többsége akkor is vállalt valamilyen kúrát, ha nem volt beteg. A kezelés minimum négy, de általában hat, esetleg nyolc-tíz hétig tartott.

Barátság, szerelem, pletykák, apró intrikák jellemezték az ott töltött időt. A fürdők erkölcseiből ízelítőt kaphatunk Csáth Géza naplójából is, aki fürdőorvosként dolgozott egy időben, és számtalan unatkozó szépasszonynak csapta a szelet. Valamirevaló fürdő elképzelhetetlen volt zenekar és zenepavilon nélkül.

A reggeli ivókúra idején és délután is szólt a zene. Néhány fürdő saját újságot adott ki a vendégekből verbuválódott szerzők segítségével. Magasabb szintet jelentett az országos sajtóban megjelenő fürdőlevél, amelyben írók, költők jegyezték le nyaralásuk tapasztalatait. Számos neves alkotó írt ilyet: Tompa Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza.

A gyógyfürdőzést túlzásba vivőknél úgynevezett „fürdőfáradtság” alakulhat ki. Ha nagy fáradtságot, elesettséget, izomgyengeséget érzünk, célszerű felfüggeszteni a kúrát és konzultálni az orvosunkkal. S hogy mennyi az ideális fürdőidő? Kevésbé jó egészségügyi állapotú vendégeknek általában naponta két-háromszor 10, 15, 20 percet szoktak javasolni. Akinek nincs komoly problémája, akár egy-másfél órát is ejtőzhet naponta a gyógyvízben, a fürdőzések között pihenőidőket beiktatva.

Herkulesfürdő végnapjai

A magyar turisták körében az Osztrák–Magyar Monarchia, illetve a császári pár kultusza miatt régóta népszerű célpont Herkulesfürdő. Az üdülőtelep azonban egyre inkább kísértetváros-jelleget ölt: Sissi kedvelt üdülőhelyén a hajdan pompás épületek sorra rogyadozó rommá válnak.

A hatósági hanyagság, a korrupció, az ingatlanspekuláció és a tulajdonjogi viszálykodás miatt elhagyatottan álló ingatlanok gyors ütemben károsodnak, feltehetően már csak néhány év kérdése, hogy végleg az enyészeté legyen egy-egy patinás épület.Amíg el nem apadnak gyógyvizei, valószínűleg mindig jönnek a gyógyulni vágyó turisták. A műemléképületek sorsa viszont rendkívül aggasztó. Úgy tűnik, néhány fiatal és lelkes építészt, építésznövendéket leszámítva már senkinek sem fáj igazán, ami Herkulesfürdővel történt.

Mesebeli történetek

Az emberek fantáziáját mindig izgatták a megmagyarázhatatlan dolgok, mint amilyen a föld alól előtörő termálvíz is.

Harkány fürdőjének keletkezésében például állítólag maga az ördög működött közre, aki szemet vetett egy özvegyasszony szépséges, Harka nevű leányára. Fűt-fát ígért érte cserébe.

A furfangos asszony alkut ajánlott: ha az ördög éjjel, kakasszóig felszántja a kőhegyet, akkor övé lehet a lány. Az ördög esti harangszókor nekifogott a munkának; éjfélkor kiment az öregasszony, és rémülten látta, hogy már majdnem az egész hegyet felszántotta. Nagyon megijedt, hogy oda kell adni szívének oly kedves gyermekét, de egyszer csak eszébe ötlött valami: bement a tyúkólba és elkezdett kukorékolni.

Erre aztán felébredt a falu összes kakasa, és azok is rázendítettek. Az ördög azt hitte, reggel van, úgyhogy elhajította az ekéjét, abból lett a beremendi Szőlő-hegy, ahol lerázta a földet a lábáról, ott pedig a Siklósi-hegy. Ezután dühében hatalmasat ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ott még ma is kénes víz zubog, s Harka után úgy hívják: Harkány.