Elég volt az illegális hulladéklerakatokból

Ezer tonnánál is több veszélyes hulladék. Savak, festékek, oldószerek, olajok, egészségügyi hulladékok, laboratóriumi vegyszerek maradékai hevernek elhanyagolt állapotban lévő, fém- és műanyag hordókban csaknem tíz éve Kiskunhalason, egy hulladéktelepen. Mivel teljesen szabálytalanul, a szigetelés nélküli puszta földre rakták le a hordókat, és azok egy része kilyukadt, belőlük a veszélyes anyagok a talajba szivárognak.

A környezetvédelmi hatóság állítja, a szennyezés nem lépte át a megengedett határértékeket, de a Greenpeace felmérései szerint a talajban az általuk megvizsgált 14 fém és félfém komponens közül 9 esetében a földtani közegre megadott határérték tizenegyszerese volt, a teljes ásványolaj-tartalom pedig elérte a megengedett mérték 143-szorosát.

A hatóság ezt vitatja, mivel a zöldek nem akkreditált laboratóriumban végezték a mérést, és csak a terület egy részéről vettek mintát, a felszínről. Úgy tartják, ha a hordók környékén „megkapargatjuk” a földet, ott nyilván nagyobb szennyezésre akadhatunk. Ettől függetlenül a hulladékot sürgősen el kellene szállítani a területről, mert a szabálytalan tárolásból még nagyobb baj is lehet.

Ha a szennyezés a közelben lévő Alsószállási-csatornába, innen pedig a Dong-érbe jut, akár a Tiszába is bekerülhetnek a vegyi anyagok. Ráadásul a telephelytől 100-150 méterre lakott területek vannak, a vegyszerek jelenléte pedig semmiképpen sem üdvös egy ilyen helyen, még ha nem is okoz az ott élőknél egészségkárosodást.

Behajtás helyett állami közbeszerzés

Azt egyébként senki sem vitatja, hogy minél előbb el kell vinni a hordókat, és a talajt sem ártana megtisztítani a telephelyen és környékén. Ahogyan azonban ez sokszor lenni szokott, ennek költségeit nem lehet behajtani a felelősökön. A társaság ugyanis, amely itt elkezdte a hulladéktárolási tevékenységet, már nem létezik. A jelenlegi tulajdonos pedig jó érzékkel csak azt a céget vette át, amely birtokolta a telephelyet, és amelytől bérelte a hulladéktároláshoz az ingatlant a szennyező. A Kúria döntése értelmében pedig a bérbeadó nem vonható felelősségre a bérlő tevékenysége miatt.

Papdi József, a jelenlegi tulajdonos lapunknak elmondta, a telephelyen lévő műanyag hordók tárolási engedélye rég lejárt, az 1200 tonnányi veszélyes hulladékból legalább hétszáz tonnányi szivároghat.

A tárolónál kármentőt is kellett volna építeni, de ezt nem tették meg, ezért kérdés, hogy a korábbi bérlő hogyan kaphatta meg az engedélyét. A szabálytalanságok miatt ugyan a környezetvédelmi hatóság 85 millió forintra megbüntette a hulladéktárolással foglalkozó, 2013-ban megszűnt Bács-Reál Kft.-t, de ezt a bírságot nem szabták ki.

A hatóság a kis- és középvállalkozásokról, a fejlődésük támogatásáról szóló törvényre hivatkozott, amely alapján nem szabhatták ki a büntetést. A Bács-Reál Kft. el is kezdett elszállítani valamennyi veszélyes anyagot a területről, de ezt csak azért tette, mert a bírság összege így volt csökkenthető. Aztán egy idő után abbahagyta a fuvarozást.

Papdi József szerint a korábbi mérések alapján 80 centiméter mélyre nem ért el a szennyezés, azóta pedig folyamatosan monitoringozzák a területet. Addig azonban, amíg a hordókat nem szállítják el, nem tudja átvenni a telephelyet, ahol fakereskedelemmel szeretne foglalkozni. Ezért birtokbavételi eljárást is indított a bíróságon.

A kárelhárítást pedig akkor sem tudná kifizetni, ha erre kötelezhető lenne, mert annak költségei jelenleg 380 millió forintra rúgnak. Legalábbis ekkora összegre írna ki közbeszerzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely hiába akarta behajtani a mentesítéshez szükséges pénzt a Bács-Reál Kft.-n. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium nemrég erről úgy nyilatkozott, hogy hamarosan kiírják a tendert, de Papdi József tudomása szerint ez a mai napig nem történt meg, a szennyezés eközben viszont egyre súlyosabb lesz, a tárolóedények állapota ugyanis romlik.

Az ügyben megkerestük az Információs és Technológiai Minisztériumot, de a szaktárca a NAV Bács-Kiskun megyei igazgatóságához irányított minket. Az igazgatóságtól lapzártánkig nem kaptunk választ, de Farkas Gergelytől, a térség országgyűlési képviselőjétől megtudtuk, az illetékesek egyelőre elég szűksza­vúan nyilatkoznak a közbeszerzésről. Az biztos, hogy a kárelhárításra még egy darabig várni kell.

A képviselő Varga Mihály pénzügyminiszterhez intézett írásbeli kérdésére a napokban érkezett válasz, ebben pedig az szerepel, hogy az uniós közbeszerzés előkészítése zajlik, még véglegesíteni kell a dokumentumokat.

Bírság, csőd, gyanú, nyomozás

És hogy mi történt azokkal, akik mindezt okozták? Elsőként az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség (Atiköfe) végzett hivatalból ellenőrzéseket a Bács-Reál Kft. 5000 négyzetméteres bérelt telephelyén 2010–2011-ben. Mivel azt tapasztalták, hogy a cég négy hétnél tovább tartja ezen az egykori, Majsai úti Tüzép területén a veszélyes hulladékokkal teli hordókat, konténereket és egyéb tárolókat, pedig azt az engedélye alapján tovább kellett volna szállítania, elmarasztalták.

Bírságot azonban egyelőre nem szabtak ki, hanem megtiltották a Bács-Reálnak a további szabályszegést, és kötelezték a nem megfelelően tárolt hulladék átadására, megjelölésére, továbbá korlátozták a cég tevékenységét a határozatuk végrehajtásáig.

Amikor viszont azt tapasztalták, hogy ennek ellenére sem történik szinte semmi, a környezetvédelmi hatóság több ízben is megbírságolta a társaságot. Fizetség helyett azonban folytatódott az időhúzás, amire az a már említett jogszabály adott lehetőséget, amelynek értelmében a büntetésül kirótt összeg jelentősen csökkenthető, ha a vétkes cég pótolja a hiányosságokat. A Bács-Reál Kft.-nél azonban a szabálytalanságok nem szűntek meg.

Egy idő után ezért büntetőeljárás indult veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének a megsértése miatt. Miközben folyt a rendőrségi nyomozás, és elindult az ügyészségi eljárás, megkezdődött a Bács-Reál Kft. felszámolása. A vétkesek helyett így a felszámolóra hárult a probléma kezelése, de csak enyhíteni tudott a helyzeten. Néhány kamionnyi hulladékot elszállíttatott azok közül, amelyeket a legveszélyesebbnek ítéltek meg a szakemberek.

Csakhogy a további lépésekre megint nem maradt pénz, hiszen a Bács-Reál Kft. a felszámoláskor az alaptőkének megfelelő 3 millió forintot hagyta a kasszájában. A hírek szerint a tulajdonos igen nagy lábon élt, de különféle hitel- és lízingügyletekbe bonyolódott, amelyek miatt szintén büntetőeljárások indultak. A 3 millió forintos pénztár azért is vérlázító, mert a Bács-Reál Kft. a hulladékbiznisz idején nagy forgalmat bonyolító, 100-170 millióra becsülhető vagyonú, több tucat dolgozót foglalkoztató és csaknem 50 milliós gépparkot működtető társaság volt.

A tulajdonos ellen maga a felszámoló Kerszi Zrt. is feljelentést tett, mi­után a Bács-Reál vezetői a szükséges dokumentumokat nem adták át, s így nem volt feltérképezhető, hová tűnt a pénz a cégből.

A sikkasztás, csődbűntett, veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályok megsértése és közokirat-hamisítás gyanújával induló nyomozások, majd a vádemelés eredményeként a cégvezetőt 2013 elején jogerőssé váló bírói döntéssel 8 hónapi felfüggesztett börtönre ítélték.

Pénzügyi garanciára lenne szükség

A hulladék viszont maradt. A jelenlegi tulajdonos szerint időzített bombaként, hiszen akár az is előfordulhat, hogy berobban valamelyik tárolóedény. A problémára a helyi környezetvédő szervezetek és a civilek hívták fel a Greenpeace figyelmét négy évvel ezelőtt.

– A nemzetközi zöldszervezet üdvözli, hogy végre megkezdődhet a kiskunhalasi elhagyott veszélyeshulladék-telepen tárolt, körülbelül ezertonnányi veszélyes hulladék elszállítása – közölte Simon Gergely, a szervezet szakértője. Hangsúlyozta azonban: a hulladékok elszállítása mellett fontos, hogy a teljes körű kármentesítés is elkezdődjön, és ne maradjon szennyezés a talajban.

Szerinte a közbeszerzés kiírása hatalmas előrelépés lesz, hiszen nem szivárognak tovább a mérgező anyagok a hordókból a talajba és a talajvízbe. Ám ha ez a lépés négy évvel korábban történik meg, amikor felhívták a figyelmet a környezetszennyezésre, akkor a vegyi anyagok jó része a tárolókban maradt volna.

Elkeserítő viszont, hogy számos ilyen esethez hasonlóan a kiskunhalasi szennyezés problémája is az adófizetők pénzéből fog megoldódni. A jövőbeni hasonló szennyezések megelőzése érdekében a környezetvédők szerint a környezeti felelősséget garantáló jogszabályokra van szükség, amely a szennyezőkkel fizetteti meg az okozott környezeti kárt. Elvileg működik a szennyező fizet elve, de ezt sok esetben képtelenség betartatni.

Ezért a szennyezés feltakarítása mellett nagyon fontos, hogy létrejöjjön egy olyan jogszabályi környezet, amely megelőzi újabb illegális hulladéklerakatok és szennyezések kialakulását. Például azáltal, hogy a hatóságok pénzügyi garanciát kérnek a hulladékokkal, veszélyes hulladékokkal, veszélyes anyagokkal és kockázatos technológiákkal dolgozó cégektől.