Egy legendás vár újjászületése

A látványos fejlődés már a faluba begördülve érzékelhető, ugyanis a település szívében látogatóközpont fogadja a turistákat. Egy háromdimenziós film segítségével bárki megismerkedhet a vár izgalmas történetével, majd megtekintheti a Rákócziakról készült, igényesen összeállított kiállítást.

A hegy tetején magasodik a folyamatos rekonstrukció alatt álló vár, felemelő látványt nyújt az újjáépített Öregtorony. Az 1686-ban Habsburg I. Lipót parancsára lerombolt erődítmény a rekonstrukcióknak köszönhetően 2015-ben ismét elérte eredeti magasságát. A négyszintes Öregtoronyban nyílt kiállítótér hűen mutatja be az egykori dicsőséget, a kora újkori hadtörténettől kezdve a várbeli mindennapokig nyerünk betekintést a Rákócziak világába.

A regéci vár a tatárjárás utáni évtizedekben épült. Habár biztos forrásunk nincs arról, hogy ki emeltethette az erősséget, könnyen lehet, hogy első ismert birtokosai az Aba nemzetség tagjai voltak. A család azonban hamar elveszítette zempléni uradalmait a többivel együtt, miután Károly Róbert Aba Amadét és a többi kiskirályt legyőzte.

Tálmosóktól a csatlósokig

Az Öregtoronyba betérők részletes képet kaphatnak arról, hogy milyen személyzet látta el hajdan a várat. A konyhai szolgálók állandó tagjai voltak a tálmosók, akik a munka nehézsége miatt kizárólag férfiak lehettek. Náluk azonban sokkal fontosabb feladat jutott a konyhasáfároknak, akik az élelmiszerek beszerzéséért feleltek. Külön ügyelt az igen drága fűszerekre a borsoló, aki ezeket őrizte és kiadagolta az arra illetékeseknek. A konyhában járva ne feledkezzünk meg a cipóhámozókról sem: a megsült kenyerek sokkal többször lettek szenesek a kemencében, mint aranybarnák, ezért állandó foglalatosságot jelentett az égett részek lehámozása a cipóról. Vénasszonynak lenni sem volt utolsó szerep a várban, hiszen nem jelentett mást, mint a női udvartartás vezetését. A csatlósok kezdetben a fogatokat kezelték, később aztán a levélhordástól kezdve bármit rájuk bíztak, így alakult ki a csatlós szavunk mai jelentéstartalma.

Regéc a korona tulajdonába került, számos forrásunk tanúskodik arról, hogy következő uralkodónk, Nagy Lajos is többször megfordult a várban. Luxemburgi Zsigmond – aki egyszerre volt magyar király és német-római császár – aztán eladományozta a regéci uradalmat Bran­kovics György szerb despotának. A következő időkben olyan magas rangú nemesi családok birtokolták, mint a Szapolyaiak, a Serédyek és az Alaghyak, mígnem szemet vetettek rá az Esterházyak és a Rákócziak.

Noha először II. Ferdinánd király az Esterházyaknak adta az erősséget, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni hadjáratai során kétszer is megostromolta a várat, és második alkalommal már sikerrel járt. Regéc vára innentől kezdve a Rákóczi család birtokát képezte, egészen a Habsburgok várpusztító parancsáig.

Ám hiába rombolták le annyi várunkkal együtt a regécit, hiába hordták szét köveit az elmúlt évszázadokban, az hamarosan visszanyeri XVII. századi formáját. A ter­vek szerint jövő nyárra készülhet el a jelenleg zajló rekonstrukció.

Az 1,9 millió euróból megvalósuló munkálatokról nemrégiben tartott sajtótájékoztatón Virág Zsolt projektvezető elmondta, hogy a több mint 300 éve lerombolt erődítmény történeti és építészeti hitelességen alapuló részleges rekonstrukciója zajlik éppen, a tervezett építkezés 60 százalékánál tartanak most. Az európai uniós forrásból, határon átnyúló program keretében megvalósuló fejlesztés részeként újjáépül a palotaszárny, valamint állagmegóvási munkálatokat végeznek el több épületrészen.

„A reneszánsz palotaszárny romos falait hagyományos építési technikával építik újjá. A tervezett kiállítások bemutatják majd egyebek mellett a XVII. századi északkelet-magyarországi palotaenteriőrök elemeit, a helyi régészeti feltárások során előkerült habán padlócsempéket, bokályos fali­csem­péket, cserépkályha-töredékeket, dísz­edényeket.”

Felidézik a vár fényes korszakait is, amikor az erődítmény Alaghy Menyhért és Erdődy Anna birtokában volt, a Rákóczi-korszakot, valamint Zrínyi Ilona birtokosi tevékenységét. A háromszintes épület pincéjében borozót, pihenőteret alakítanak ki, a sütőházban bemutatják, hogyan készültek az ételek a középkori eszközökkel, a sáfárházban pedig az élelmiszerek tárolását, feldolgozását tekinthetik meg az érdeklődők. A leányasszonyok házában az udvarhölgyek által használt bútorokat, eszközöket, ruhákat és ékszereket mutatják majd be.

Rákóczi Ferkó gyermekkora

A nemesi családok életében teljesen természetes volt, hogy néhány havonta áttették székhelyüket egyik birtokukról a másikra. A hatalmas kiterjedésű földekkel rendelkező Rákócziakra is igaz volt ez, így született a majdani szabadságharc vezérlő fejedelme Borsiban, majd hol Sárospatakon, hol Munkácson, hol Regécen töltötte gyermekkorát, ha éppen nem vett részt hadjáraton mostohaapjával. Thököly Imre ugyanis már hétéves korában magával vitte a kis Rákóczi Ferkót, aki igen fiatalon megismerkedhetett egy fejedelmi udvar működésével, a hadviseléssel és a nemes urakkal. Édesanyja, Zrínyi Ilona ugyanis, alighogy a kisfia betöltötte az ötödik életévét, máris kivette őt a női szolgálók kezéből, és komoly fér­fiakból szervezett neki udvartartást. Komornyik és inas szolgálta a Rákóczi család örökösét, írni, olvasni tanult. Olyannyira éles eszű gyermek volt, hogy tanítói a latin nyelv tanulásával sem vártak sokáig. A visszaemlékezések szerint azonban noha jóindulatú, kedves gyermek volt, fegyelmezési problémák gyakran adódtak vele, mivel a tanulásnál sokkal erősebben foglalkoztatták a hadijátékok és a fegyverek. Korai gyermekévei során többször is hónapokat töltött a regéci várban, mostohaapja vereségei után azonban a család kénytelen volt visszavonulni Munkácsra. Az ekkor mindössze kilencesztendős Ferkóra igen komoly hatást gyakorolt a következő három év: édesanyja vezetésével a várvédők 1685-től 1688-ig tartották a munkácsi várat a császári csapatokkal szemben.

A múlt feltárása és bemutatása ígéretes jövővel kecsegtet, hiszen a regéci vár munkahelyeket teremt, a turizmus fellendülése lehetőséget nyújt a szállásadóknak és az idegenforgalmi szolgáltatóknak is. Ez az újjászületés ráadásul nem egyedülálló, a regéci várral párhuzamosan rekonstruálják Boldogkő és Füzér várát, valamint a felvidéki Bodrog­szerdahelyen található Vécsey-kastélyt.