Ősszel is figyelmesen az utakon

Kezdjük ott, hogy feledkezzünk el nyári szokásainkról, amikor a ragyogó időben, a sokáig tartó világosságban szinte korlátok nélkül roboghattunk. Ugyanis az őszi esős-szeles és ködös idő mindig körültekintő óvatosságra sarkall.

Indulás előtt ellenőrizzük az irányjelzők, a fényszórók, a fék- és ködlámpák működését és tisztaságát; ugyanígy – kívülről-belülről – a szélvédők jó átláthatóságát, valamint az ablaktörlő lapátok megfelelő hatékonyságát. Töltsük fel az ablakmosó tartályt téli mosófolyadékkal, hogy a közelgő mínuszok idején minél jobb hatásfokkal kerülhessük el a rendszer befagyását.

A rendőrség nagy hangsúllyal az út-, időjárási és látási viszonyok maximális figyelembevételére inti az autósokat. Elsősorban tartsunk nagyobb követési távolságot, hogy a nyálkás-vizes úton is idejében megállhassunk. Hasonlóképpen a gyalogos-átkelőhelyek, iskolák, buszmegállók környékén fokozottan vigyázzunk a figyelmetlenül az úttestre lépőkre. Ne feledjük, hogy a megengedett sebesség is gyakran relatív gyorshajtást jelenthet, ami súlyos vezetői hiba.

A jó állapotú gumik megléte elengedhetetlen. Sőt érdemes már most felszerelni a téli mintázatúakat: nem csak, mert a hőmérséklet átlaga a cserét igénylő kritikus 7 Celsius-fok alá süllyedhet, hanem mivel így nagyobb eséllyel kerülhetjük el az ütközéseket. Az úttestre került falevelek a vizes úton csúszásveszélyt jelentenek, illetve az úthibákat is elfedhetik, ami miatt szintén pórul járhatunk. A tócsákon – a tapadás megőrzéséért – lehetőleg csak az egyik kerékkel hajtsunk át. Mindig számítsunk a széllökésekre, elsősorban a hidakon és a felüljárókon.

Lakott területen kívül korlátozott látási viszonyok között ügyeljünk a lassú járművekre, az elakadt kocsikra, a fényvisszaverő mellény viselését mellőző gyalogosokra és kerékpárosokra. Ködben ne használjuk a távolsági fényszórót, csak a ködlámpákat, mivel a reflektorral sem látunk jobban, viszont erősen zavarjuk a szembejövőket. Hosszabb utakon iktassunk be minél több megállást, hogy pihentessük erősen igénybe vett szemeinket.

Végül a már említett különös veszély: óvjuk a kocsinkat a nyestektől! (Úgy negyedszázada már jól megjártam a menyéttel: alaposan megcsócsálta a VW Golfom kábeleinek tetemes hányadát – amúgy akkoriban az Opel Astra számított a kedvencének.) Mostanában a városokban a menyétfélék családjába tartozó nyestek abajgatják a szabadban leparkolt ­autókat: vonzza őket a nemrég leállított motor melege, s ha már arra járnak, hát ráharapnak kedvenc csemegéjükre, a vezetékek borítására, amivel tönkreteszik a kábeleket.

Elűzésükre a német Auto Bild magazin több módszert is ajánl. Először is jól mossuk át a motorteret a vonzó szagok eltüntetésére. Sokan e célra a WC-illatosítót vagy a molyirtót ajánlják. A nyestek nem szeretik az ultrahangos riasztót – a készülék a kocsi alján elhelyezhető –, mert jó hallásukkal a magas frekvenciájú hangokra túlérzékenyek, ám ha megszokják, akkor már nem tartanak tőle.

Az elektromos nyestriasztó villanypásztorként szolgál: ha az állat a motortérben elhelyezett, elemmel működő szerkezethez hozzáér, enyhe áramütést kap, és elmenekül.

Vadveszély

Nagyon kell vigyázni a vadveszélyes útszakaszokon, ezért ügyeljünk a figyelmeztető táblákra. Az óvatosság leginkább hajnalban és alkonyatkor fizetődik ki, amikor a vadon élő állatok a szürkületben hirtelen keresztezik az utakat. A nagyobb testű vadakkal ütközés súlyos galibát okozhat.