A legendás koronázási ruha bűvöletében

Erzsébet, Ferenc József felesége, Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja kifinomult ízléssel választotta meg öltözékeit, s kitörve a tradíciók fogságából, megteremtette az egyéniségéhez illő viseleteit. Gardróbjának legszebb darabjait 2004 óta Czédly Mónika ruhatervező kelti életre: korabeli festmények, fotók és leírások alapján készült remekművei egymás után kerülnek ki a műhelyéből.

Bár lassan már húsz éve Gödöllőn lakik, ahol Sisi oly’ sok boldog órát töltött a kastélyában, érdeklődése jóval korábbi keletű.

– Nagymamán csodálatos ruhákat, jelmezeket varrt nekem. Megtanított hímezni, gobelinezni, s beavatott a perzsaszőnyeg-készítés titkaiba is – meséli. – Művészek jártak hozzá, többek között Váradi Hédi, Bessenyei Ferenc, fellépő öltözetet tervezett a Vámosi–Záray házaspárnak, meseszép versenytáncos ruhákat alkotott. Engem valósággal elvarázsolt a világa, gyönyörű textilek, csipkék, tüllök, fűzők, kesztyűk, legyezők között élt, a bútorairól és a porcelánjairól nem is beszélve.

Szerettem volna, ha mesél a régmúltról, az élményei­ről, de azokban az időkben jobb volt hallgatni, hiszen kétszeresen is margóra került a családunk: arisztokrata származásunk, illetve apukám testvérének ’56-os forradalmi tettei miatt. Ükapámnak pedig volt egy kis textilüzlete a főváros szívében, ahol még Natália szerb hercegnő is vásárolt, s nem kizárt, hogy Erzsébet királyné is megfordult nála.

Mónika ötéves korában rajzolt először királylányt, olyan díszes ruhába öltöztette, mintha Sisi a koronázási szertartására indulna. Ezzel minden eldőlt, meglett a kedvenc témája. Képzőművészeti pályára készült, de megmondták a szüleinek, ne is próbálkozzon, a család múltja miatt úgysem fogják felvenni sehová. Végül textilvegyész-technológus lett, aminek jelenlegi munkájában nagy hasznát veszi.

– Beleszerettem Gödöllőbe, 2001-ben ideköltöztem. Nem akartam a budapesti üzletem rabjává válni, ezért 2014-ben bezártam, ma már csak egy kisebb szalont tartok fenn a házunkban. S ha már Gödöllő, akkor Sisi! Ahogy a királyi kastély termeiben sétáltam, egyszer csak a szemem elé tárult a nagy koronázási festmény. Erzsébet fantasztikus viseletét csodálva, hirtelen beugrott, hogy a királyné ruháját újraálmodom a terveimben, amit már gyerekkoromban lerajzoltam.

Eldöntöttem, hogy megvarrom. Emil Rabending műtermi fo­tóját vettem alapul. Gyanút fogtam, hogy Sisi a koronázási szertartáson nem pont ugyanezt a ruhát viselte, arra új szoknya, kötény és fátyol készült.

Magyarok a királyné körül A Kecskeméten, a Cifrapalotában látható „Magyarország áldott emlékezetű királynéja” (Sisi, Ferenczy Ida és a magyar udvartartás) című kiállítás dr. Pallagi Mária kurátor koncepciója szerint Erzsébet királyné Magyarországhoz, a magyarokhoz fűződő viszonyát helyezi középpontba, valamint megemlékezik kecskeméti születésű társalkodónőjéről, Ferenczy Idáról. A számos korabeli dokumentum és tárgy mellett Czédly Mónika tizenegy gyönyörű ruha-rekonstrukciója emeli a 2021. február 28-ig nyitva tartó kiállítás színvonalát.

Tíz év kutatómunka után Pálinkás Patrícia történésszel együtt sikerült igazolnunk a feltevésünket: a fotó a koronázás előtti évben, 1866. március 17-én készült, míg Székely Ber­talan 1869-es festményén Sisi az 1867. június 8-i koronázási ceremóniára felöltött díszruhájában látható, melynek mintázata megegyezik a veszprémi püspökség miseruháinak mintáival. (Erzsébet bizonyos ruháit, így a koronázásit is az egyháznak adományozta, és misegarnitúrák készültek belőlük. – B. T.)

Ezután puzzle módjára raktuk össze az igazi koronázási ruhát, ami a jeles alkalom 150. évfordulójára újra megszületett.

Ilyen pontos másolat sehol a világon nem található. Súlya megközelíti a húsz kilót, az uszály majd’ öt méter hosszú. A rekonstrukcióhoz huszonhét méternyi másfél méter széles, bordásan szőtt nehéz selyem és három méter kézzel vert csipke kellett. Utóbbit Túrós Istvánné csipke- és népiékszer-készítő készítette mintegy hat hónapon át. Két és fél hónapig hímezték a motívumokat, a kövezéssel pedig másfél hétig foglalkoztak.

A díszítéshez briliánsok helyett ötezer-nyolcszáz darab Swarovski kristályt használtak, a felsőre igazgyöngyök kerültek. A teljes koronázási öltözék egy év alatt lett kész, költsége elérte a tízmillió forintot, és megkapta a Magyar Kézművesek Remeke díjat. Amikor hajdanán az álomszép díszruhában meglátták Erzsébet királynét, megjegyezték róla, hogy „bájban és fényben pompázik”. Sisi ruhái bevonultak a történelembe, s ez legalább annyira rendkívülinek mondható, mint amilyen viselőjének élete volt.