Hogyan védekezhetünk az autótolvajok ellen?

A nyitógomb kampóval, lemezzel felhúzásának leáldozása után kihalófélben van az autófeltörők (és -tolvajok) legdrasztikusabb módszere: a zár pajszerrel össze-, s az ablak fél téglával bezúzása. Annál inkább terjed az elektromos kütyük gonosz célú alkalmazása.

De kezdjük az ősi trükkel: a jómadár az autó közelébe settenkedik, és a kilincset meghúzva kipróbálja, hogy a tulajdonos hanyagsága miatt a legegyszerűbb módon bejuthat-e a nyitva hagyott utas- és csomagtérbe. (A lehúzva felejtett ablakról nem is beszélve.) Ha igen, akkor búcsút mondhatunk a könnyen mozdítható holmiknak.

A mai „sláger” a távvezérlésű ajtózárás-blokkoló. Ez úgy működik, hogy amikor az autós megnyomja a központi zár kapcsológombját, az index villan, hogy a kocsi vette a parancsot – csakhogy ezzel egy időben a közelben várakozó fosztogató is megnyomja a saját kütyüjét, ami megakadályozza az ajtók bezárását. Tulaj távozik, trükkös fiú pedig settenkedik, s máris viszi a szajrét.

De ez is kismiska ahhoz a szerkezethez – vagy mobiltelefonra telepíthető rablóprogramhoz – képest, amelyik a tulajdonos távozásakor leolvassa a kocsi távirányítójának ugrókódos jelét, így azután nyugodtan és könnyűszerrel kinyithatóvá teszi az autót, egyben blokkolja a riasztót is.

Ennek a cselnek e sorok írója is áldozatává vált néhány éve. Utólag összeraktam a mozaikokat: tőlem úgy tíz méterre egy hátizsákos turistának álcázott pasas a mobilját babrálta, mintha SMS-t írt volna, szépen megvárta, míg elballagok, aztán a tettek mezejére lépett. Sőt, az ajtót is visszazárta, tehát csak a kocsiban ülve ébredtem rá a szomorú valóságra…

Kedvcsináló Az üléseken, a hátsó ablakban – tehát jól látható helyen – felejtett-hagyott érték felhívás keringőre: a gazfickó bolond lesz kihagyni a táncot. A kárvallottak szokásos védekezése, hogy „beadtam a gyereket az oviba”, „egy pillanatra beugrottam a boltba”, „elszaladtam parkolójegyet venni” stb.

A so­főr csak röpke időre távozik, a tolvaj másodpercek alatt teszi a „dolgát”. De még a csomagtartót is érdemes parkolás előtt minél kevesebbet nyitogatni, mert a táskák, nagyobb szatyrok látványa ingerlő – s mint tudjuk, alkalom szüli a tolvajt.

Sajnos az ilyenek „munkáját” újabban megkönnyíti az autósok kényelmének szolgálata is: a gyártók kegyelméből manapság már akár ötven méterről is csukhatók-nyithatók a zárak, tehát a gazfickók szinte szabadon hódolhatnak csakis önmaguknak tetsző hobbijuknak.

Legutóbb részletesen írtam a gépkocsi-biztosításokról, itt csupán annyit jegyzek meg, hogy a casco alapesetben csak az autó megrongálásakor keletkezett kárt téríti, a bentről elvitt nagyobb értékek árát nem.

Végül néhány szó a kulcs nélküli (keyless go) autózásról. A zár nyitásához a kocsihoz közel állva kell hozzányúlni a kilincshez, míg a motor indításához a jelnek az utastéren belülről szükséges érkeznie. Tehát nehezebb a jeleket fogni, a bonyolult kódokat feltörni, de azért az ilyen autók tulajdonosai se dőljenek hátra, elnyúlva az üléseikben: a pernahajderek előbb-utóbb minden okos védelmi újdonság ellenszerét kitalálják.

Addig is: az ablakok ellenőrzése után, az ajtók becsukásakor nézzünk körül, látunk-e a közelünkben gyanús ténfergőt, és ne szégyelljük a kilincseket megrántani, hogy zárva vannak-e. Sok gondtól-bajtól megkímélhetjük magunkat…