Szívünk felett hordjuk

A tűzzománc titka a porrá tört színes üveganyagban rejlik, amit egy hordozó alapra – úgynevezett recipiensre, legtöbbször fémre – olvasztanak, hogy összeforrva minél színesebbre díszítse az anyafém felületét. Bár már a Szent Koronán is találkozunk ezzel az ősrégi díszítési eljárással, a magyar ötvösművészet a XIV–XV. században, Nagy Lajos és Zsigmond, ezt követően pedig Mátyás király uralkodása alatt élte virágkorát.

Mes­tereink kiemelkedő ötvösmunkái Európa-szerte híresek lettek, ráadásul egy addig ismeretlen zománctechnika, az úgynevezett magyar sodrony is tőlünk indult hódító útjára az öreg kontinensen.

Varsányi Melinda tűzzománc-készítő, szakmájának egyik legjobbja, Debrecenben született és a mai napig ott él. A Debreceni Kézműves Szakiskolában (ma Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium) tanulta az ötvöszománc-technikát, majd ezt követően szociálpedagógia szakon diplomázott.

Gyermekei születése után évekig az otthoni kis műhelyében alkotott, később két debreceni általános iskolában is tűzzománcszakkört indított, ahol a mai napig az egyszerűbb – festett tűzzománc – technikát tanítja az alkotó kedvű diákoknak.

– Véletlenül bukkantam rá a tűzzománcra – emlékezik Melinda a kezdetekre. – Egy barátnőm hívta fel a figyelmemet a kiírásra, amely lehetőséget adott a Debrecenben érettségizetteknek a technika megtanulására. A sikeres felvételi után két csodás évet tölthettem el a szakiskolában, majd otthoni műhelyemben rengeteget gyakoroltam, gyarapítottam a tudásom. A hobbim végül akkor vált a hivatásommá, amikor tanítani kezdtem.

Miként Melinda magyarázza, a tűzzománcnak számos technikája ismert, ő az ötvöszománc készítésével ismerkedett meg először. Ennek válfajait készíti ma is, többek között a rekeszzománcot (émail cloisonné), melynek tökéletes példáit a Szent Koronán is megtalálhatjuk.

Készítésekor az alkotó a zománccal olyan rekeszeket tölt meg, melyeket az alaplemezre forrasztott fémcsíkok határolnak el egymástól. A fémcsíkok is többfélék lehetnek: ha négyszögletes keresztmetszetűek, akkor bordázott zománcról, ha két drótszál összesodrásával készülnek, akkor sodronyzománcról beszélünk.

Az öt­vös­zománc-technikához tartozik még az azsúrzománc is, ez a hátlap nélküli eljárás az áttetsző zománcrétegen keresztül láttatni engedi a hátulról bejövő fényt. A templomok ólomüveg ablakához hasonló hatást kelthetünk velük. A Szent Koronán szintén megtalálhatók ezzel a technikával készült rész­letek.

– Tűzzománcból nagyon sokféle dolgot lehet készíteni, a kivitelezésnek csupán a technika korlátai és a fantázia szab határt. Ötvöszománccal elsősorban az ékszerek a legszebbek, ezért is nevezik ezt a kristályos alapanyagot ékszerzománcnak. A fes­tett technikát többféleképpen alkalmazom. Mivel ez kevésbé sérülékeny, így megannyi használati tárgynak ad alapot, például a házszámok és névtáblák, fali kulcstartók, ajtóra kitehető koszorúakasztók ezzel készülnek. Itt az anyag rugalmassága miatt olyan nagyobb méretű tárgyak megalkotásában is lehet gondolkozni, mint az emléktábla vagy felirat.

Melinda emellett különleges kokárdákat is készít. Az első kokárda ötlete a tűzzománcszakkörön fogalmazódott meg benne, ott ugyanis gyakran az aktuális ünnepeinkhez – karácsonyhoz, húsvéthoz, anyák napjához – köthető darabokat is alkotnak a gyerekek.

– Csak idő kérdése volt, hogy mikor születik meg a kokárda. Egy kész kitűzőalapba rögzített kör alakú tűzzománcot terveztem, melynek a foglalatára nemzeti színű szalagot is ragasztottunk. A végeredmény akkora sikert aratott, hogy mindenki vásárolni szeretett volna belőle, csakhogy mind elfogyott, a tanári karnak ajándékoztuk őket.

Ekkor határoztam el, hogy a következő évi nemzeti ünnepünkre jóval többet és többfélét fogok készíteni, hogy mindenki kedvére válogathasson.

A kokárdaként viselt kitűzőknél kritérium, hogy kerek legyen, s olyan motívumot tartalmazzon, amely kivitelezhető piros-fehér-zöld kombinációban. Így készülnek többek között piros tulipános, pipacsos, vagy épp kismadaras minták. Időközben felmerült az igény a férfiak által is viselhető kitűzőkre, így Melinda nekik Magyarország, magyar címer, életfa mintájú vagy egyszerűbb ornamentikájú zománcokat tervez.

Ezenkívül egyedi felkéréseknek is megpróbál eleget tenni: akadt, aki turulmadarat, angyalt, Nagy-Ma­gyar­ország-sziluettet, másvalaki szőlőfürtmintával készített kitűzőt vásárolt a borász férjének.

– Az alkotás az én esetemben szó szerint öröm, hiszen egy-egy ötlet lázban tart, előfordul, hogy még aludni se tudok miatta, mert a kivitelezésen gondolkodom. Mivel általában megrendelésre dolgozom, így a vásárlóimtól vagy a megajándékozottól kapott lelkes visszajelzések nagyon inspirálóak, s igazolják, hogy az ízlésem és a kivitelezés minősége találkozik a vásárlók elképzeléseivel, ami további ötletek megvalósítására sarkall.

Ma már elmondhatom, hogy 26 éve nem dolgozom, csak a szó legnemesebb értelmében szórakozom.