Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A professzor szerint a mostani koronavírus – habár valószínűleg egy denevér szervezetéből került át az emberbe – mégsem klasszikus értelemben vett zoonózisbetegség.
Érdekes, ráadásul felettébb aktuális kérdést tett fel a népszerű magyar egészségügyi-életmód portál, a HáziPatika.com: koronavírus-járvány idején be kell-e oltani négylábú kedvenceinket? Az internetes honlap segítségével ennek jártunk utána.
Hogy ez a probléma nemcsak Magyarországon érdekelheti a kutya- és macskabarátokat, arra egy oroszországi hír hívta fel a figyelmet: március végén jelentették be, hogy Oroszország beregisztrálta a világon az első, kimondottan állatoknak szánt SARS-CoV-2 koronavírus-vakcinát. A Carnivac-Cov oltóanyagból a hír megjelenéséig még csak 17 ezer adagot gyártottak, amit elsősorban az országon belül osztottak szét, de amint a gyártókapacitást növelni tudják, nagy tételben exportálhatják is azt.
Közleményük szerint már most több európai állam (például Németország, Ausztria, Lengyelország, Görögország) érdeklődik az oltás iránt.
Ezek szerint a bevezetőben feltett kérdésre az orosz infektológusok válasza egyértelmű igen. A különféle koronavírusok ugyanis alapvetően állatok körében fordulnak elő, ugyanakkor egyes koronavírustörzsekről ismert, hogy képesek az emberben is fertőzést okozni, vagyis a koronavírusok mind állatról emberre, mind emberről emberre terjedhetnek.
Mit mond minderről dr. Fodor László professzor, a Magyar Zoonózis Társaság elnöke? (Zoonózisnak azokat a fertőző betegségeket nevezzük, amelyek állatról emberre – illetve emberről állatra (ez a fordított zoonózis) – képesek átterjedni.
A professzor szerint a mostani koronavírus – habár valószínűleg egy denevér szervezetéből került át az emberbe – mégsem klasszikus értelemben vett zoonózisbetegség. Az ugyanis olyan kórokozók csoportja, amelyek folyamatosan fertőznek állatokat és embereket, mindkettőben betegséget előidézve. A SARS-CoV-2 vírusnál azonban ilyet nem figyeltek meg a kutatók.
Miközben több, ember közelében élő állatban is kimutatták már a vírust – kutyában, macskában, nyércben –, a feljegyzett esetek mindegyikében a tulajdonos volt a beteg és róla került át a kórokozó az állatra. Az állat viszont a kórokozót nem adta tovább, sőt komoly megbetegedés sem alakult ki a szervezetében. A macskáknál feljegyezték ugyan a vírus terjedését, de csupán laboratóriumi körülmények között, amikor az állatokat kimondottan nagy mennyiségű vírussal fertőzték. A macskában megtelepedett a kórokozó, de tüneteket nem váltott ki benne.
Az eddigi kutatási eredmények szerint a háziállatoknak tehát nincs komoly szerepük a járvány terjesztésében, így az oltásuk nem indokolt, illetve tartanunk sem kell attól, hogy a kutyánk, macskánk megfertőzhet bennünket. (Azért, ha lehet, mi se fertőzzük meg őket…)
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu