Hegy(i)menet – Hörcsög és bélyeg

Arra volt kíváncsi, hogy a novemberre emlékeztető április után érkező, októberhez hasonlatos májusi trendnek megfelelően ezúttal is szakad-e az eső, vagy csak a szél tombol, esetleg a kettő együtt. Megállapította, hogy a kettő együtt, és kikászálódott az ágyból. Az óra reggel hatot mutatott, és ő szabadnapos volt.

Megetette a macskákat, kiengedte az öreg kutyát és beüzemelte a mikrohullámú sütőt. Ritkán használta, akkor is rövid ideig és célzatosan. De ez a kis idő is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy rácsodálkozzon a szerkezetre, úgyis, mint az egyik olyan találmányra, ami ha rá lett volna bízva, felfedezés híján a világ végezetéig sem szolgálná az emberiséget.

Például sosem jutott volna eszébe, hogy a fejlesztés során lefagyasztott hörcsögöt olvasszon fel vele. Más kérdés, hogy odáig is nehezen jutott volna el, hogy lefagyasszon egy hörcsögöt, ám ha, tegyük fel, mégis, akkor bizonyosan nem kezdi el melegítgetni, mert minek. Ezen tépelődött, miközben elkezdte hullámokkal bombázni a nyúl elejét. Azért mégse hörcsög, gondolta közben. Meg arra is gondolt, hogy a hörcsögök hibernálásával a tudósok arra keresték a választ, hogy miként tárolhatók hatékonyan a szövetek és a vér.

Egy ideig forró fémspatulákkal birizgálták az újraélesztés során az állatokat, de aztán valakinek eszébe jutott, hogy kíméletesebb lenne, ha egy mikrohullámmal működő dobozban vegzálnák őket. Így aztán a hörcsög is megmaradt, és a tudós is jóllakott, mert a sikeren felbuzdulva krumplit is főzött magának ugyanabban a készülékben.

Míg a nyúl első fele a feltámadás leghalványabb esélye nélkül monoton zúgással rendületlenül forgott a gépben, Géza főzött magának egy kávét, amitől, ki tudja, miért, bevillant neki az emlékkép, hogy gyerekkorában bélyegeket is gyűjtött. Vajon a mai gyerekek közül gyűjt még valaki bélyeget? – tette fel a kérdést magában ezen a ponton.

És aztán Laci bácsinak is, aki kiváló ritmusérzékkel éppen betoppant egy kávéra. Legfeljebb kábítószer formájában – válaszolta az öreg, és lehuppant egy vele egyidős fotelbe, majd hozzátette, hogy az viszont jó hír, hogy a bélyegfront is megnyílt a rasszizmus elleni harcban. Ideje volt – véleményezte továbbá Laci bácsi –, de elszúrták ezt is, mert a különféle bőrszíneket bemutató sorozatban pont a fehér lett a legdrágább.

Ezzel elvoltak még egy ideig, aztán Laci bácsi szedelőzködni kezdett.

Gyere át ebédre – szólt utána Géza –, nyúl lesz. Legalábbis az eleje.