Miss Energia a négyzeten

 1. Melyik születésnapja a legemlékezetesebb?

– A nyolcvanötödik. Ilyen sokáig kellett várni a legemlékezetesebbre. A barátaim megszerveztek egy találkozót a Rózsavölgyi Szalonban: ott volt a családom, a régi barátok és a kedvenc művészeim; többek között a betegsége után akkor először jött emberek közé Kulka Jani. Előtte a családom „ártatlanul” a kedvenc dalaimról érdeklődött, a Rózsavölgyiben aztán rájöttem, hogy miért: a Budapest Bár zenekar eljátszotta/elénekelte mindet!

 2. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?

– Nem tudok ilyenről. Ugyan a bakancslistámon szerepelnek olyan pontok, amik nem teljesültek – például nagyon szerettem volna kertes házban lakni, ehelyett egy tágas belvárosi lakásban élek –, de ezek valójában nem is igazi csalódások vagy gondok.

 3. Mit szeret önmagában?

– Semmit se! Nagyon kritikusan nézem magam, pontosan tudom, mikor csinálok butaságokat. Úgy szoktam fogalmazni: néha túlnyüzsgöm magam.

 4. Mivel lehet kikergetni a világból?

– Azokat az embereket nem szeretem, akik kétarcú politikát űznek az élet legapróbb dolgaiban is; akikről sosem tudod, hogy igent vagy nemet mondanak. De az „is” meg a „lehet” szavakkal is ki lehet kergetni! Nagyra tartom az egyenességet, ha a másik szemébe tudjuk mondani a véleményünket.

 5. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egyetlen napra?

– Erzsébet angol királynővel. Kisgyerekkorom óta „angolmániás” vagyok, szeretem az angol embereket, és a vágyaim közé tartozott eljutni Londonba – ami szerencsére többször megadatott.

 6. Ha egy álomutazást nyerne, mit választana úti célul?

– A Csendes-óceán két szigetcsoportjára kívánkozom: a Galápagosz- és a Húsvét-szigetekre.

7. Mi a legértékesebb értéktelen tárgya?

– A férjem tárcája. Lassan öt éve, hogy eltávozott közülünk (Mátray Mihály filmrendező, operatőr – a szerk.). Ezt a tárcát utazáskor mindig magával hordta; kis cédulákat tartott benne, hogy mit kell magával vinnie, mire lesz szüksége. Ezt nem adnám semmiért.

 8. Mire sajnálja legjobban az időt?

– Ha a nap 24 helyett 48 órából állna, akkor nagyjából beleférnének a terveim. Mondtam, hogy sokat nyüzsgök! Kilencvenéves leszek hamarosan, úgyhogy a felesleges beszélgetésekre és az értelmetlen találkozókra nagyon sajnálom az időt!

9. Mire nem sajnálja a pénzt?

– Az unokákra és a dédunokákra.

10. Kinek szánja az adója 1 százalékát?

– Az újságíró-szövetségnek adtam mindig.

11. Melyik írótól olvasta a legtöbb könyvet?

– Nehéz lemérni, merthogy mindenevő vagyok. A magyar szerzők nálam előnyt élveznek. Azt hiszem, Esterházy Péter a befutó – bár akadt olyan kötete, amit a feléig elolvasva sem értettem, egyszerűen nem tudtam átrágni rajta magam.

12. Mi a számítógépén a háttérkép?

– Amit feldob a gép, automatikusan váltakoznak a tájképek. Meglepte a válaszom?! Egy fotóművésztől mást várt?! A saját képeimet?! Mindenben szeretem a változatosságot, és a háttérképek esetében a meglepetés a legjobb: vajon ma mi jön fel, ha bekapcsolom a gépet?

13. Ha az állatkertben egyetlen állatot kellene megfigyelnie egy napig, melyiket választaná?

– Az április végén született kiselefántot. A Samu nevet kapta, mint az én egyik dédunokám. Órákig el tudnám nézni, ahogy csetlik-botlik, ahogy az anyjához bújva védelmet talál… Még nem tudja, mi minden vár rá az életben.

+1 Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon?

– Nem szeretném mindennap ugyanazt az idézetet látni, valaki rakjon fel újat és újat a változatosság kedvéért. Például szellemességeket Királyhegyi Páltól. De ha már a hűtőajtónál tartunk: én a hűtőmágnesek sorrendjét is folyton változtatom, nem szeretem ezt a fajta állandóságot.

Keleti Éva Budapesten született 1931-ben. Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész. A hatvanas években iskolát teremtett: képei a hazai színháztörténet múltjának kiemelkedő előadásait, nagyszerű művészegyéniségek különleges pillanatait örökítette meg. A „színészszelídítő” Keleti Évát tartják a World Press Photo kiállítás hazai „szülőanyjának”. Dolgozott többek között a Magyar Fotóriporterek Társasága elnökeként is. Csaknem 30 évnyi szünet után, jóval 80 fölött újra fotózni kezdett, modern eszközökkel. Hat évtizedes életművét 2019 végétől a fővárosi Műcsarnokban Élet/Kép címmel nagy sikerű retrospektív kiállításon mutatta be. Miss Energia a négyzeten – ezt a nagyon találó meghatározást egyik kollégája írta egy róla készített kép alá.