(T)együnk a bolygónkért!

„Ma az ételek egyharmada kárba vész, és ez a kidobott mennyiség felel a kibocsátott üvegházhatású gázok 10 százalékáért. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a kukába, ami a környezetnek okozott ártalmak mellett azt is jelenti, hogy kárba vész az a rengeteg értékes munka és alapanyag is, melyek az előállításához ­szükségesek” – olvasható a Munch, az ételmentő alkalmazást működtető vállalkozás honlapján.

A Munch munkássága egy évvel ezelőtt kezdődött, de az ételpazarlás elleni küzdelem gondolata már korábban megfogalmazódott Wettstein Albert fejében. Két évvel ezelőtt az USA-ban részt vett egy Google-táborban, ahol naponta szembesült azzal, hogy a konferenciák és rendezvények végén rengeteg étel landol a kukában.

Miután hazajött, egy diákszervezet rendezvényén találkozott Perepelica Kirill-lel, aki Zsoldos Botonddal együtt ételmentő projekten dolgozott. Az alig huszonéves egyetemisták, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói felmérték, hogy az ételpazarlás globális probléma, ám az apró lépések is jelentősek lehetnek.

Csatlakozott hozzájuk Zwecker Bence is, aki egy angliai egyetemen most fejezi be a tanulmányait. Összedugták a fejüket, így született meg az ötlet, hogy létrehoznak egy ételmentő applikációt.

– Nagyon egyszerűen működik, a lényege, hogy a vendéglátóhelyeken, cukrászdákban, pékségekben megmaradt ételek a Munchon keresztül kedvezményesen megvásárolhatók. Bármikor lefoglalhatjuk a közelünkben lévő üzletek ételcsomagját, ami aztán felér egy meglepetéssel. Hiszen képtelenség előre megmondani, hogy aznap mi fogy jobban vagy kevésbé az adott vendéglátóhelyen, tehát mi marad meg annak, aki a Munch segítségével szeretne valami finomat olcsón enni. Így nemcsak a vásárló, hanem a vendéglátóhelyek is jól járnak. Természetesen nem ebből fognak meggazdagodni, de a rendszer a fenntarthatóbb gasztronómiai kultúrát eredményezheti.

– Átlagosan tíz-húsz adag ételt dob ki egy-egy étterem naponta – mondja Belayane Najoua, a Munch PR-menedzsere, aki természetesen aktívan „munchozik”, azóta rákapott a kínai és tibeti ételekre. Olyan éttermekkel és ízekkel találkozik, amiket korábban nem jutott volna eszébe felkeresni és kipróbálni. Az ételek frissek, ízletesek, általában 40-60 százalékkal adják olcsóbban, mint a nem munchos vásárlásnál.

– Eddig kétszáz étterem csatlakozott hozzánk, és az ország kilenc városában működünk. A nyáron szeretnénk megcélozni a Balatont is. Nyugat-Európában léteznek hasonló kezdeményezések, de Kelet-Közép-Európában mi vagyunk az elsők. Globális szinten nincs rá példa, hogy rászorulóknak is lehessen munchot rendelni, ám nálunk igen. Együttműködünk a Magyar Élelmiszerbankkal, így a nyilvántartásukban lévőknek lehet ételt adományozni.

A rendelés végtelenül egyszerű: a Munch honlapján rányomunk a „Munchok” menüpontra, kiválasztunk egy közeli éttermet, és máris megvásárolható a csomag. A fizetés bankkártya segítségével online történik. Pár órával a zárás előtt kell elmenni az ételért, de a csak menüztető vendéglátóhelyeknél akár délután háromkor is kanalazhatjuk a többfogásos meleg ebédet.

– Eleinte azt hittük, leginkább a fiatalok csatlakoznak majd hozzánk, de hamar kiderült, hogy a Munch mindenkinek hasznos, vidéken nagyon aktív az idősebb korosztály is. Egy 60 év körüli hölgy elárulta, hogy amióta „muncsol”, a környezetében „ő hirdeti az igét” – mondja Najoua.

– Szerintem a Munch azért tud ennyi embert megszólítani, mert olyan értéket képvisel, ami kortól, nemtől, vallástól, ideológiától függetlenül mindenkit érint. A Munch olyan eszközt ad, amivel bárki, bármikor a bolygó jóllakott hőse lehet, ráadásul nagyon jó áron.