Tiszta szívből örülni tudni a legapróbb dolgoknak is

1. Melyik születésnapja a legemlékezetesebb?

– A negyvenedik, ami az ötvenedik volt. Vicces a történet! Vettem magamnak egy gyönyörű tortát, negyven gyönyörű gyertyával. Majd a homlokomra csaptam, és azt mondtam magamnak: nem is negyvenéves vagy, hanem ötven. Dehogy, csak negyven, cáfoltam meg magam – de nem, ötven, replikázott a belső hang. De mindegy is, állapítottam meg. Tény, hogy az idő, az megállíthatatlanul megy. Hála isten, hiszen ez az élet rendje.

2. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?

– Bántani nem bánt, de rengeteg dolgot elszalasztottam. Borzasztó mennyiségű lehetőség haladt el mellettem. Nem kell ezen sírni, inkább rugalmasnak kell lenni. Az utóbbi két év is arra tanít, hogy ne csak B tervünk legyen az A mellé, hanem C és D is. Akkor kell felszállni a vonatra, amikor megáll, és kinyitják az ajtót.

3. Mit szeret leginkább önmagában?

– A boldogságra való képességemet: azt, hogy mindennek – a legapróbb dolgoknak is – tiszta szívből tudok örülni. Nem sok kell ahhoz, hogy mosolyra húzódjon a szám.

4. Mivel lehet kikergetni a világból?

– A hazugsággal, az átveréssel. Megveszek attól, ha nem mondanak nekem igazat. Nem szeretem, ha megpróbálnak palira venni.

5. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egyetlen napra?

– Egyetlen, de tényleg csak egyetlen napra belebújnék egy szemérmetlenül gazdag ember bőrébe, hogy megtapasztalhassam, milyen érzés az, ha bármit megvehet az ember.

6. Ha egy álomutazást nyerne, mit választana úti célul?

– Én ezt a lehetőséget átadnám a családomnak, éljenek vele ők. Én szívesebben kalandoznék a csodálatos hazai tájakon. Itthon is az eldugott, kevésbé közismert helyszínek felé venném az irányt. Romantikus kis településeket, eldugott kastélyokat fedeznék fel a legszívesebben.

7. Mi a legértékesebb értéktelen tárgya?

– A régi spicc-cipőm, amit végzős növendékként kaptam. Sosem felejtem el azt az előadást. Az Operában 1960. június 3-án táncoltam a Hattyúk tavát. Szinte túlvilági gyönyört adott a légies jelenlét a színpadon.

 8. Mire sajnálja legjobban az időt?

– Arra, amit nem szeretek csinálni. A nemszeretem tevékenységek miatt ugyanis pótcselekvésekbe kezdek, és így aztán tényleg nehezen érek a dolgok végére.

9. Mire nem sajnálja a pénzt?

– Mindig kevesebb van, mint amennyi kéne, de amikor van, akkor semmire. Boldoggá tesz, ha van pénzem, mert biztonságot ad, és lehetőséget arra, hogy a szeretteimet is boldoggá tegyem kedves ajándékokkal, apró meglepetésekkel.

10. Kinek szánja az adója 1 százalékát?

– Beteg gyerekeknek adom.

11. Melyik írótól olvasta a legtöbb könyvet?

– Nagyon szeretem a verseket, a versesköteteket. Ady Endre, József Attila és Tóth Árpád örök kedvenceim.

12. Mi a számítógépén a háttérkép?

– Nincs számítógépem. A mobiltelefonom háttérképe mindig az aktuális utolsó festményem vagy kerámiám.

13. Ha az állatkertben egyetlen állatot kellene megfigyelnie egy napig, melyik lenne az?

– Az elefántokat, mert imádom ezeket a hatalmas, szeretetet, erőt és méltóságot sugárzó állatokat. Nem csak méreteiknél fogva lenyűgözőek.

+1 Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon?

– Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Ez az egyik kedvenc Ady Endre-versem címe. Hálás vagyok az életemért.

Esztergályos Cecília Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, táncművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Az Állami Balettintézet elvégzése után a Pécsi Balett tagja lett. A Színház- és Filmművészet Főiskolát Simon Zsuzsa osztályában végezte el. Elsősorban komika, kifinomult mozgáskultúráját vígjátékokban kamatoztatja. Diplomás színésznőként 1968-tól a Kazimir Károly vezette Thália Színház tagja volt, később a Nemzeti Színház művésze, majd a Veszprémi Petőfi Színház társulatához tartozott. Sokak kedvencévé vált a Família Kft. televíziós sorozatban. 1991-től nyolc éven át alakította Szép Károlynét, eközben nem tartozott színházi társulathoz. Lehet, hogy „eddig-eddig-eddig” lett a szabadúszással, mert 2005-től ismét a társulati tagságot választotta. Tagja volt a József Attila Színháznak, később az Újszínháznak, emellett több helyen vendégszerepelt. Több mint ötvenéves pályafutása során csaknem kétszáz film- és színházi szerepet alakított. Szabadidejében festészettel és kerámiával foglalkozik, több kiállítása nyílt országszerte.