Tordai Teri: Én irányítottam a sorsomat

1. Melyik születésnapja a legemlékezetesebb?

– Pontosan tudom: a harmincadik! Akkor határoztam el, hogy befejezem a külföldi munkáimat, és megpróbálok visszatérni a magyar színházi életbe. Tudtam venni lakást, autót, csak az újrakezdés bizonyult nehezebbnek. Egyébként életemben két jó döntésem volt: a már említett hazajövetelem, és az, hogy 34 évesen megszültem a lányomat, Lilit.

2. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?

– Ennyi idősen bátran kijelenthetem, hogy semmit nem szalasztottam el, mert én magam irányítottam a sorsomat. Pontosan fel tudnám idézni, milyen óriási lehetőségeket kaptam a Nyugaton töltött éveim során, de én igazából egyiket sem használtam ki. Sokan nem is értették, miért megyek vissza a szülőhazámba, hiszen már Terry Torday néven sztár voltam, egyre jobban beszéltem németül, és a gázsimra sem panaszkodhattam. Átpörgetve a színészi pályámat, olyannak lá­tom, mint egy utazást. Néha hosszabban állok egy megállóban, aztán mintegy varázsütésre gyorsabban megy a vonatom.

3. Mit szeret önmagában?

– A jókedvemet. Ami abból fakad, hogy szeretem a körülöttem lévő világot, főleg az embereket, a gyerekeket. Odafigyelek másokra, akár szimpatikus az illető, akár nem. Mindenkiben a jót, az izgalmasat keresem. Azt gondolom, ezt azért tudom megtenni, mert ugyanolyan vagyok, mint bárki más. Soha nem is tartottam magam sztárnak vagy művésznőnek.

4. Mivel lehet kikergetni a világból?

– Nem tudom elviselni, ha valaki panaszkodik. Főleg, amikor a nők szidják a fér­fiakat. Ezért nem járok fodrászhoz és kozmetikushoz sem. Nem bírom hallgatni, amikor az állítólag tökéletes házasságban élő, jópofizó asszonyok a földbe döngölik a férjüket, mert azt humorosnak tartják. Menekülök előlük!

5. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egyetlen napra?

– Azzal, akinek úszómedencéje van. Szeretem, ahol lakom, de ha nyernék a lottón, építtetnék egy húsz méter hosszú medencét is, hogy mindennap a sajátomban úszkálhassak. Addig pedig továbbra is a Komjádi uszodába járok.

6. Ha egy álomutazást nyerne, mit választana úti célul?

– Nem szeretek már utazni, úgyhogy odaajándékoznám a lányomnak és a három unokámnak. Amerre jártam, az nekem elég. Mindig izgultam a vasfüggönyön átkelni. Olaszországban álomszép helyeken forgattam, de az igazán gondtalan emlékek a gyerekkori kirándulásaimhoz fűződnek. Pedagógus édesanyám nekem és a nővéremnek megmutatta az Eger környéki nevezetességeket. Sosem felejtem el, hogy marhavagonban – ahol pa­dok voltak elhelyezve – utaztunk. Kell ennél egzotikusabb élmény?

7. Mi a legértékesebb értéktelen tárgya?

– Nekem jóformán csak értékes tárgyaim vannak. Nagy becsben tartom a három éve megkapott Kossuth-díjamat, külön asztalkára helyeztem, hogy mindig szem előtt legyen.

8. Mire sajnálja legjobban az időt?

– A főzésre. Amikor anyukával együtt laktam, mindig nálam tartottuk az ünnepeket, finomabbnál finomabb ételekkel leptem meg a családot. Most rendelek valahol ebédet, de ha megunom, akkor összedobok magamnak egy paprikás krumplit, és veszek hozzá kovászos uborkát.

9. Mire nem sajnálja a pénzt?

– Például benzinre. És ha valamelyik fiúunokámnak például sportcipő kell, azt finanszírozom, noha nem olcsó mulatság.

10. Kinek szánja az adója 1 százalékát?

– A pasaréti egyháznak. Rendszeresen járok a ferencesek közösségébe, minden szombat vagy vasárnap esti misén részt veszek. Ha elfog a bizonytalanság vagy valamiért szorongok, akkor azt jólesik megbeszélni a pappal, kicsit olyan, mint a gyónás. Mindenki máshonnan kapja az erőt, én a hitben találtam meg. Ezzel az ajándékkal magabiztosabb lettem. Most beszélek erről először, hiszen ez azon legszebb titkaim közé tartozik, melyeket féltve őrzök.

11. Melyik könyvet olvasta legtöbbször?

– Eric Knight Légy hű magadhoz vagy Németh László Iszony című regényét kamasz koromban olvastam először. Akkoriban az volt a szokásom, hogy kiírtam a számomra legfontosabb mondatokat.

12. Mi a számítógépén a háttérkép?

– A laptopomon a három unokám látható.

13. Ha az állatkertben egyetlen állatot kellene megfigyelnie egy napig, melyiket választaná?

– Talán egy őzet. A tanítóképzőben a gyakorlati órákon Őzike néninek hívtak a gyerekek. Megfigyelném a türelmét, és azt, mennyi megértés tükröződik a szemében. Amikor én már nyugtalan lennék, ő még mindig rezzenéstelenül állna, az biztos. Tanulhatnék tőle.

+1 Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon?

– Szeretlek! Ez mindenkihez szól. Ha ott állnék a hűtőgép előtt, elgondolkodhatnék rajta, vajon ki üzente ezt nekem.