Sainz a leggyorsabb; Russell autót tört; Verstappen mért kör nélkül maradt a második mexikói edzésen
nemzetisport.hu
A millennium idején – éppen 125 esztendeje – eleink hatalmas nekibuzdulással Budapesten egy világváros körvonalait rajzolták fel. Intézményeket emeltek, s az ünnepségek, melyekre lázas izgalommal készültek, egész évben kitartottak.
Fotó: Picasa
A magyar millennium megünneplésének egyik fő attrakciója az Ezredéves Országos Kiállítás volt 1896-ban. Május elején nyílt és októberig tartott nyitva a budapesti Városligetben, ahol ekkor emelték a Vajdahunyad várát is, hogy bemutassák hazánk építészettörténetét. A korabeli sajtó így áradozott a kiállításról: „Ha mindezeket látjuk és áttanulmányozzuk, csak akkor csodálkozhatunk igazán ama szinte páratlan haladáson, amit ragyogó fővárosunk felmutatni bír.”
A vidékiek tömegével sereglettek Budapestre, hogy lássák a 240 pavilont. Az országos kiállításon a vidéki élet bemutatását is a középpontba helyezték a szervezők. A Városligetben felépített Néprajzi Faluban a népi építészet és tárgyi kultúra mellett egy-egy magyar, illetve nemzetiségi népcsoport hagyományait, szokásait is elővezették. Különféle viseletekbe öltöztetett bábuk tették mindezt életszerűvé – tudjuk meg Dóka Krisztina etnográfus kutatásaiból.
Mindezt persze idealizált formában tették, hiszen azt a jelenetet mutatták be, mikor a csinos menyecske kacérkodik az urával vagy bort tölt a vendégeknek, s nem azt, amikor a tarlón verejtékezik. Habsburg József főherceget például különösen érdekelte a cigány néprajz, így a putri és a vándorlók sátra sem hiányzott az életképek közül.
Hogy fokozzák a hatást, tenyészállat-bemutatókat is tartottak a pesti látványfaluban. Eleven szereplőket is invitáltak a rendezők, így például a beöltözött túrkevei számadó gulyás ízes beszédét igen nagy élvezettel hallgatták a látogatók.
A nemzeti önérzet ébresztését szolgálta, hogy a vármegyékből viseletbe öltözött parasztok csoportjai érkeztek a Városligetbe.
A szászok, a szerbek és a matyók például a lakodalmi szokásaikból adtak ízelítőt, az alkalomhoz illő dáridóval. Mezőkövesdről különvonattal hozták a násznépet, és a matyók zeneszóval vonultak végig az Andrássy úton. Palócföldről és Gömörből dalárda jött.
Az etnográfus szerint ekkortól számítható, hogy a paraszti tánchagyomány darabjait közönség előtt, a színpadon is ropják, s ezzel az ismeretterjesztést is szolgálják.
A kiegyezés utáni ország egységét volt hivatott megmutatni, hogy 32 darabból álló képeslapsorozatot jelentettek meg a millenniumra, s ezen Budapest látképe mellett az ország több táját megörökítették, ahogyan a magyar történelem fontos jeleneteit is. A honfoglalás évfordulója bőségesen adott témát a korabeli sajtónak. Erre az időszakra a parlamenti ellenfelek is treuga Dei-t, „isteni fegyvernyugvást” fogadtak.
Júniusban a Szent Korona díszmenete jelentett nagy eseményt, ezen a vármegyék küldöttei is részt vettek. Nyár végére sem lankadt a lelkesedés. „Az ezredéves országos ünnepélyeket a zoborhegyi emlék leleplezése után a kassai dóm felszentelése követi, majd a Vaskapu megnyitása.
Ezalatt is a gyűlések és kongresszusok napjait éljük. Az augusztus közepén megindult tömeges látogatások folyton tartanak. A vidékről egymást érik a látogató rajok. A kiállításon meglátszik, hogy a nyaralók és fürdőzők is visszatértek már, ezúttal korábban, mint máskor, mert a kellemetlen idő elől menekültek” – írta a Vasárnapi Újság 1896 augusztusában.
A millenniumi kiállítást májustól augusztus végéig csaknem kétmilliónyian tekintették meg, összesen pedig ötmilliónál is többen. Ekkora tömeggel nehezen bírt el a főváros, azért is volt szükség újfajta közlekedési módra. Két évig rohammunka folyt, de 1896 tavaszára elkészült a londoni után Európa második földalatti vasútja.
A ma is működő földalattit az uralkodó, Ferenc József is kipróbálta, azzal utazott a Városligetbe, bár vélhetően neki nem kellett megváltania a kétfilléres jegyet. Erzsébet királyné ekkor már visszavonultan élt, de ő is megérkezett a programsorozat megnyitójára, így láthatta az ünnepi díszbe öltözött fővárost.
A millenniumi ünnepségsorozat és az azt megelőző építkezések máig ható, fényes fejezetét jelentették a magyar történelemnek, melyet aztán az első világháború és a trianoni diktátum elhomályosított.
nemzetisport.hu
mindmegette.hu
life.hu
hirtv.hu
vaol.hu
koponyeg.hu
nemzetisport.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
haon.hu
origo.hu