Ne félj, csak higgy!

Harangzúgással vette kezdetét 1938. május 25-én a Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus. A 83 évvel ezelőtti, világra szóló eseményről Zsuffa Tünde írt tízrészes hangjátékot A reménység oszlopa címmel. A hajdanán történtek felidézése lényegében egy hangos napló keretében zajlik: egy öreg testvérpár, a 94 esztendős Lotti néni és a 88 éves Márton atya idézi fel élményeit, majd a dédnagymama és a dédunoka írja tovább.

Két generáció nagy találkozásának lehetünk tanúi, a szeretet, a hit, az eucharisztia jegyében, midőn az életre hívott emlékek hi­dat képeznek a generációs szakadék felett. A főszerepeket Molnár Piroska, Papp János, Vida Péter, Pindroch Mira és Pindroch Csaba alakítja. A darabot május 24-én, pünkösdhétfőn kezdte sugározni a Kossuth rádió, és óriási érdeklődést váltott ki a hallgatók körében.

Zsuffa Tünde korábban regényeket írt, eddig hat kötete jelent meg. Leginkább a XX. századi magyar történelmi események izgatják, melyek műveinek tartópilléreit képezik, de fikcióval fűszerezett, családi vonatkozású történeteket is mesél. A hangjáték azonban más műfaj. Az 1938-as kongresszus eseményeit, hangulatát és jelentőségét korabeli forrásokból, újságcikkekből sikerült reprodukálnia, és íráskor az emberi érzések, sorsok, problémák ábrázolására esett a hangsúly.

– A főhős, Márton atya elsőáldozó gyerekként volt ott a kongresszuson – meséli az író, aki a közelgő rendezvény sajtófőnöke és kommunikációs igazgatója is egy személyben. – Később pappá vált, ami az 1950-es években nem volt veszélytelen. Megjárta a börtönt és végigkövette társai vértanúságát. Kitalált személyek mellett valós szereplője is van a művemnek, a balatonfüredi Lotti néni, akivel 102 éves korában találkoztam, és megérte a hangjáték felvételét, de a rádióban való sugárzását már nem, mert a koronavírus-járvány áldozata lett.

A történet egyébként 2016-ban kezdődik, amikor bejelentik, hogy ismét nálunk rendezik meg a világkongresszust. Ezt a hírt Lotti néni dédunokája, Lili fanyalogva fogadja, de a végén megígéri, hogy ott lesz a 2020-as eseményeken, melyeket végül a járvány miatt 2021-re halasztottak.

Vidékről származik Zsuffa Tünde is, Dunaújvárosban született és Pusztaszabolcson nőtt fel. Hentes édesapja nagyon vallásos volt, két lányát is így nevelte. Tünde 16 évesen súlyos beteg lett, közelről látta a halált, apja így vigasztalta: „Ne félj, csak higgy!” Ekkor fogadta meg, hogy ha meggyógyul, Istennek szenteli az életét. Bevonult az angolkisasszonyokhoz, ám a szerzetesi élet nem az ő útja volt.

Ausztriába zarándokolt, a Bécsi Egyetem teológia–történelem szakán tanult, Heiligenkreuzben pedig egyetlen nőként teológiát, ahol ő lett az első női diplomás. 2007-től a bécsi magyar nagykövetség sajtóosztályán dolgozott, műkorcsolyázó fiával együtt 2018-ban tért vissza szülőföldjére, amit még édesapjának ígért meg a halálos ágya mellett. Első, Paprika rummal című regényével is apjának állít emléket.

– A nagy sikerre való tekintettel felkértek, hogy folytassam Lotti néniék történetét. A Király a Föld fölött című 10 részes hangjátékom azzal indul, hogy a vírus miatt elhalasztották a világtalálkozót. Az idős testvérpár csalódottsága és a karantén nyűge kerül a központba. Érdekesség: Pindroch Csaba játssza a Skype-on bejelentkező Kornél atyát, aki nem más, mint Fábry Kornél, a kongresszus főtitkára (A vele készült interjúnk lapunk 9. oldalán olvasható – A szerk.).

Azoknak állítok emléket, akik a Covid–19 áldozatai lettek, mindazonáltal az újabb részek a jelent és a jövőt hozzák közel a hallgatókhoz. És azt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amely majd sok év múlva maga is történelemmé válik. S hogy milyen lesz rá visszaemlékezni? Az csak rajtunk múlik.

Ajánló

A reménység oszlopa 1–10. része itt hallgatható vissza: https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2021/05/24/a-remenyseg- oszlopa; A Király a Föld fölött epizódjait pedig augusztus 23. és szeptember 3. között, naponta 14.05 órától sugározza a Kossuth rádió.