Mátyás verhetetlenjei

A Magyar Királyság mintegy 1300 kilométer hosszú szakaszon volt ha­táros a XV. században az Oszmán Birodalommal, az Ad­riá­tól Szörény váráig. Hunyadi Mátyás a meglévő végvárrendszer mellé még egy védelmi vonalat épített ki, vagyis kettős végvárrendszer védte az országot. Emellett több várat is elfoglalt a töröktől az akkori határokon túl (pl. Szabács, 1476), de seregei akkor is győzedelmeskedtek, amikor a török be tudott törni az ország területére (Kenyérmező, 1479). A törökkel kötött előnyös békének köszönhetően az oszmánok ezután nem is háborgatták az országot Mátyás uralkodása alatt.

Emellett hosszú éveken keresztül háborúzott a csehekkel, lengyelekkel, hogy megszerezze a német-római császári címet. Csatái közül kiemelkedik a hadtörténet egyik csodája, amikor Boroszló váránál a mintegy tízszeres túlerő felett arattak diadalt Kinizsi Pál ravasz taktikájával. A cseh trónt megszerezte Mátyás, Bécset is elfoglalta, a né­met rendek azonban nem akarták császáruknak.

Hunyadi Mátyást már saját korában is kárhoztatták, amiért a császári címért küzdött, ahelyett, hogy többet harcolt volna a török ellen. A király azonban pontosan tudta, hogy császárként sokkal nagyobb hátországot, haderőt és utánpótlást tudhatna a magáénak, és úgy vehetné fel egyenlő félként a küzdelmet az óriási Oszmán Birodalommal.

Mi a titok?

Mátyás király seregét verhetetlennek tartották kortársai. Érdemes megvizsgálni, hogy minek köszönhette ezt, milyen egységekből állt a korszak hadserege.

Legerősebb részét képezte a királyi bandérium, amely nagyjából 30 ezer embert számlált, és ebbe tartozott bele a zsoldoshadsereg is, amelyet fekete sereg néven ismerünk. Tehát a fekete sereg nem Mátyás egész haderejét jelentette, hanem a királyi bandérium jelentős és profi részét.

A fekete sereg nehézlovasságból, könnyűlovasságból, gyalogságból, tüzérségből és dunai flottillából állt. Nemzetiségi összetétele igen vegyes volt, mint minden korabeli zsoldoshadseregé: a magyarok mellett szép számmal akadtak német, cseh, lengyel, sőt svájci tagjai is. Magyar hadvezérei mellett (Kinizsi Pál, Szapolyai István, Magyar Balázs) ugyanúgy külföldieket is találni (Cernahorai Dabis, Frantisek Hag, Jan Zeleni és Wilhelm Tettauer).

Az itt taglalt profi alakulaton kívül más katonái is voltak Mátyás királynak. Számolhatott a főurak és főpapok bandériumaival, vagyis magánhadseregeivel; az ún. telekkatonasággal, vagyis a nemesek ál­­tal kiállított lovas íjászokkal; magukkal a nemesekkel, akik kötelesek voltak hadba szállni, ha támadás érte az országot; valamint a ki­váltságolt, katonai feladattal ellátott székelyekkel, kunokkal és más kisebb határvédő csoportokkal.

Mátyás verhetetlenségének titka abban állt, hogy több fegyvernemet használt, mint ellenfelei. A ne­­hézlovasság, a könnyűlovasság és a tüzérség együttes alkalmazása ugyanúgy vesztét okozta a töröknek, mint nyugati ellenfeleinek.

A fekete sereg erejét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy vitézei nem csak magyar, cseh vagy osztrák földön jeleskedtek, hanem diadalt arattak a török felett Itália távoli szegletében, az olasz csizma sarkánál fekvő Otrantónál. Magyar Balázs és katonái döntő hadmozdulatot hajtottak végre, ennek segítségével a város megszabadult az iszlám hódítóktól.

Tragédia Otrantónál

A Hódító Mohamedként ismert II. Mohamed szultán kezdettől fogva óriási erőkkel igyekezett növelni birodalmát. 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, folyamatosan terjeszkedett a Balkánon, ugyan a Hunyadiakat és hazánkat nem tudta térdre kényszeríteni, de nyomás alatt tartotta a Magyar Királyságot, majd szemet vetett Itáliára.

Vita a név körül

Érdekes, hogy a mai napig vitatott: honnan kapta nevét a fekete sereg? Talán egyik cseh parancsnokukról, fekete Haugwitzről, egyes feltételezések szerint viszont fekete páncéljukról. Más értelmezések Mátyáshoz kötik a név eredetét, ezen belül is van, aki a Hunyadiak fekete címerállatához, a hollóhoz, mások ahhoz, hogy a király temetésén fekete szalagot viseltek vállukon. Bizonyosak azonban egyik elméletben sem lehetünk.

Kihasználva az itáliai államok között feszülő viszálykodást, a török meg akarta vetni a lábát olasz földön is. Mintegy 20 ezer fős sereggel ostrom alá vették a rendkívül komoly stratégiai jelentőséggel bíró kikötővárost, Otrantót, amely Hunyadi Mátyás apósához, Ferdinánd nápolyi királyhoz tartozott. Gedik Ahmed pasa vezetésével 1480. augusztus 11-én elfoglalták a várost.

Az ostrom 12 ezer ember életét követelte, de a törökök ezután is folytatták a szörnyű mészárlást. A katedrálisba menekülő lakosok közül minden 15 évnél idősebb férfinak felkínálta a pasa: vagy áttérnek az iszlám hitre, vagy fejüket veszik. Mind a nyolcszázan megtagadták az áttérést, így vértanúhalált haltak mind egy szálig.

A magyarok forrása

Otranto eleste ugyan nagy felháborodást keltett a keresztény Európában, de több mint fél év telt el, mire toborozni kezdték a felmentő seregeket. Mátyás király is apósa segítségére kelt, és egy 700 fős elit alakulatot küldött kipróbált hadvezére, Magyar Balázs vezetésével. A király egyik legsikeresebb hadvezére – aki harcolt már husziták, törökök és velenceiek ellen is – 400 gyalogosból, 300 lovasból és tüzérekből álló expedíciós seregével a dalmáciai Zenggből hajóval jutott el Anconába, majd onnan szárazföldön folytatta útját.

Azt, hogy mennyire reménykedtek bennük az olaszok, több korabeli feljegyzés is bizonyítja. Egy bizonyos Giovanni Albino Lucano levelében azt írta a magyarok hadszíntérre való megérkezésekor: „Nagy reményem van természetes vadságukban és a törökökkel szerzett tapasztalatukban.” Mátyás király apósa és sógora, tehát Ferdinánd király és Alfonz herceg nehezen is bírtak a törökkel, ráadásul Otranto vára olyan magaslaton állt, hogy tüzérséggel is alig lehetett bevenni. Az itáliai beszámolók többsége megemlékezett a magyarok vitézségéről és arról is, hogy mennyire rosszul érintette a törököket, amikor megtudták, magyarokkal egészült ki az ellenség.

Az ostrom fordulópontját egy Magyar Balázs vezényelte hadmozdulat jelentette: a magyarok elfoglaltak egy Minerva nevű forrást, ellenőrzésük alá vonták a vár vízforrásait, amivel lényegében lehetetlen helyzetbe hozták a várvédőket. Az említett forrást ma is Fontana degli Ungheresinek, vagyis A magyarok forrásának nevezik.

A törökök helyzetét tovább rontotta Mohamed szultán halála, így végül a nápolyi és a magyar hadak kerekedtek felül. Mátyás király katonái, Magyar Balázs és a fekete sereg expedíciós hada nagy szolgálatot tett Itáliának és a keresztény Európának negyedszázaddal a nándorfehérvári győzelem után. Nem csoda, hogy a fekete sereg tagjai büszkén vonultak fel a következő év farsangján Nápolyban rendezett diadalmeneten.