Kutyaposta – Négylábú barátaink és a nyelvismeret

A tanulmány első szerzője – ami a tudományos teljesítmény mérésére alkalmas „rangot” jelenti – egy mexikói hölgy, aki pár éve költözött Kun-kun nevű border collie-jával Magyarországra, hogy posztdoktori munkáját az ELTE-n folytassa. Következzen tehát Laura V. Cuaya:

„Mikor megérkeztünk Budapestre, elgondolkodtam: vajon feltűnik-e Kun-kunnak, hogy itt más nyelven beszélnek az emberek, hiszen addig lényegében csak a spanyollal találkozott. Az emberek már csecsemőkorban képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, de vajon ez a képesség a kutyáknál is megtalálható?”

Ennek kiderítésére agyi képalkotásos kísérletet terveztek, amiben Kun-kun és 17 másik kutya vett részt. Minden kutya addig csak egy nyelvet hallott a gazdájától: a magyart vagy a spanyolt. A kísérlet során A kis hercegből játszottak le nekik részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsák agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre.

Továbbá a szövegrészleteket össze is keverték, hogy megnézzék: a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nembeszéd között. Kiderült, hogy a kutyák a beszédre és a nembeszédre adott agyi válaszai különböztek az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak-e az ingerek, vagyis a kutyaagy – hasonlóan az emberéhez – képes elkülöníteni a beszédet a nembeszédtől.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Ráadásul minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet.

„Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. A kutyák pedig életük során egyre jobban megtanulják, hogyan hangzik a gazdájuk nyelve” – írta Laura. Először sikerült kimutatni, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait.

Befejezésül Laura V. Cuaya elárulta, hogy Kun-kun jól érzi magát Magyarországon, ahol életében először látott havat és imád a Dunában úszni. Reméljük, hogy továbbra is segít majd a beszédészlelés evolúciójának a megértésében.