Kalapok a derbyn

Tömeg, hőség, izgalom. Valahol, az egyik fogadópont melletti kis asztalkánál a fröcs­csöspoharak, üvegek, palackok töménytelen mennyisége árulkodó, az itt tanyát verő emberek adrenalinszintje tetőfokon, az asszonyaik – kiknek térdén, ölében kisdedek oáznak – lóversenyes rutinjukkal már-már semmibe meredő tekintettel várják a tizenegyedik galoppfutam indítását, amelynek eredménye dicstelen vagy dicsőséges lesz, de férjeik számára mindenképpen az új perspektívák megjelenését jelenti, legyen az pokol vagy mennyország. A kamerarendszer mutatja majd, ahogy a galoppversenyen a lovak a lehető leggyorsabb módon, vágta jármódban, zsokéjukkal a nyeregben versenyeznek majd, sebességük eléri az óránkénti 60 kilométert is.

A tribünön pedig ezrek! És az a 2400 méternyi vágta az ovális pályán, higgyék el, maga a mindenség lesz!

Ebben a még történelem előtti pillanatban, amikor a trénerek, hajtók, idomárhajtók már javában görcsölnek, egy lórajongó a dohányzásra kijelölt helyen egy fémkapszulából hidegvérrel kiveszi az egy havannai nő combján megsodort szivarját.

Mintás ingben, tükrös napszemüvegben támaszkodik egy korlátnak a hároméves angol telivér mének és kancák legjelentősebb versenye, a századik magyar galoppderbi előtt néhány perccel Krikó Ferenc, a Nagyigmándról érkező, hat éve nyugdíjas, egykori hivatásos sofőr. A Volánnál húzott le néhány évtizedet helyi járaton, de árut is szállított a fővárosi bőrgyárakba, cipőgyárakba. Három anyadisznója is volt, a szaporulatot értékesítette – abból építkezett – von mérleget.

– Érdeklődőként most vagyok itt először. A lányom Bábolnán egy lovas cégnél dolgozik, így invitálására a vejeimmel, a baráti körrel, összesen három autóval érkeztünk. Ettünk előtte egy kimondottan jó ka­jáldában, a keresztfiam ajánlotta, aki itt tanult Budapesten, valami Pléhcsárda a neve. Nem is volt eget rengető az ára. És itt, nézem az embereket, a lovakat, átjár a hangulat engem is, megmondom őszintén, nincs sok kapcsolatom a lóversennyel, de tetszik a rendezvény.

Megjönnek a vejek, tűzoltókból lett katasztró­fa­védelmisek, és egy egykori oroszlányi bányász is, akik 25 percig álltak sorba a korsónként 1050 forintért mért sörért. Kiderül, hogy fogadtak már a megelőző futamokon, és többnyire nyertek is. Mi lehet a titkuk?

– Megnéztük a videófilmet a lovakról, és amelyik nagyon ficánkolt, rángatta az istrángot, hámot, na, arra szavaztunk. Úgy látszik, van szemünk hozzá – mondják nevetve, de úgy, hogy maguk sem hiszik el az állítottakat.

Megjön a feleség, a nyugdíjas pedagógus, s a két gyermekük is. Mindenkin szalmakalap, mind vadonatúj, az eseményre vették.

*

Az első derbit 1780-ban futották. Maga a név onnan származik, hogy 1779-ben a Jockey Club elnöke, Sir Charles Bunbury és Lord Derby elhatározták, versenyt írnak ki hároméves mének és kancák számára. A névadást „fej vagy írás?” döntötte el – az egyébként a fogadást elvesztő – Lord Derby javára, így neve halhatatlanná vált.

A szó a lósporttól elválasztva önálló életet is él. Nagy volumenű, kiélezett, kivételes sport- és egyéb események jelzőjeként rendszeresen használják. Csaknem hároméves előkészítés után az első magyar derbit 1921. június 29-én rendezték meg. A 173 jelentkezőből végül 7 ló indulását engedélyezték. Az első derbit még a magyar lósport bölcsőjében, Alagon futották, 1925-től pedig az akkor felépült Kincsem Parkban rendezték. A Kincsem Park 2000-ben kezdődő felújítását követően már ismét a hagyományos Albertirsai úti pályán rendezik meg, mint most, vasárnap ezt a századikat.

A 11 futam között színvonalas és látványos produkciókkal készültek a szervezők. Volt póni­felvonulás, mazsorettbemutató, divatmustra és kalap­szépségverseny, felavatták Kállai Pál legendás magyar versenylovas szobrát, koncertet adott Horváth Apor Boldizsár zongoraművész és a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar.

*

Bokák, lábak villannak a mustrán, mosolyra görbülnek a rúzsos szájak, kihirdetik a kalapcsodák versenyének győzteseit, s lassan tetőfokára hág a hangulat is a rek­kenő hőségben. Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról írt 100 ezer példányban eladott sikerkönyvet dr. Bar­tha András a '80-as években, amelyből olyan társadalmi felzúdulás lett, hogy Válasz a sárkánynak és Kézikönyv… a férfiak elkígyósodásáról és ello­vag­ta­lanodásáról címmel a hölgy szerzők ellenkönyveket jelentettek meg.

Az Astoria szálloda segédpincéréből a magyar húsipar egyik vezetőjévé, majd az Aranypók üzletlánc tulajdonosává vált Bartha András ismert lótartó, s azt mondja, hogy 1964 óta minden galopp­derbin ott volt, és ezúttal már-már az Epsom Derby hangulatát érzi itt.

És lassan felvezetik a századik galoppderbi versenyzőit: egy lovas huszár után Suhanó Üstököst, Régi Csibészt, Black Peppert, Maximot, Spartan Devilt és a többi paripát is.

A hároméves lovak számára kiírt 2400 méteres versenyen a maximális számú 16 telivér áll rajthoz. A futam elején az egyik favorit, Régi Csibész haladt az élen úgy, hogy a célegyenesbe fordulva Spartan Devil és Maxim követte. Az utolsó 100 méteren 5 ló szinte fej fej mellett haladt, és közülük az a President győzött egy lóhosszal, amely az utolsó kanyar előtt még a mezőny legvégén futott.

– Célfotó is van, President győzelméhez nem férhet kétség! Kérek helyet a lovaknak, mert jönnek vissza. Német tenyésztés, a Star Intergaj istálló lova, a nyeregben Sztanyiszlav Georgijev, aki 15 éve hazánkban lovagol... Kérem, a Holdra szállás napján az USA-ban egy Holdas nevű zsoké Apollót lovagolta győztesként, most pedig President díját Novák Katalin köztársasági elnök adja majd át, tehát President a Presidenttel találkozik – hallatszik a hangszórókból a konferanszié gondolatmenete.

*

Az átadást egy vékony figura is nézi lelógó bajusszal, lakkcipőben. Gelencsér Zsolt zsoké azt mondja: már nem versenyez, de nagy szakmai érdeklődéssel van itt. Korábban leesett egy kancáról, és eltört két nyakcsigolyája, aztán hat hónapig az ágyat nyomta.

Nyolcéves korában a biciklit félredobta, s lovagolni kezdett. Pécelre járt lótenyésztő szakra, majd Vácott érettségizett állattenyésztési technikusként. Fantáziát láttak benne zsokéként, így sok lehetősége volt még a volt rendszerben is. Nem a kicsi emberből lesz jó zsoké, mert hosszú kézzel szükséges a ló nyakát tolni – súg nekem egy alapvető értekezést.

– És ennyire egyszerű volt minden?

– Oh, nem! Először lóidomárnak jelentkeztem a német Krone cirkuszhoz, s mikor megérkeztem, tevéket kaptam.

Nem szokott fogadni, de megkérte egy barátját, hogy tegyen fel 900 forintot a 10-es számú lóra helyre, úgyhogy nyert. Elmegy a fogadóirodába a nyereményét felvenni.

Mások nem voltak ennyire szerencsések, bent a hosszú folyosón, ahol vagy 40 pénztár található, az eldobott, értéktelen szelvényeken taposni. És úgy lép ki a bejárati ajtón egy fiatalember a se­gé­dei­vel, hogy majd szétveti a düh. Szinte ordítja: – És még a befizetett pénzemet se adják vissza!

A leghíresebb magyar versenylovak

Hazánk mindkét szakágában világklasszis versenylovakat adott az elmúlt csaknem 200 évben. A galoppon Kisbér a XIX. század egyik legkiemelkedőbb magyar tenyésztésű versenylova, aki máig egyetlen magyar lóként megnyerte az Epsom Derbyt. A legismertebb ló nem csak hazánkban, de szerte a világon Kincsem. A verhetetlen csodakanca két- és ötéves kora között 4 teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és győzött, sorra verve Európa legjobbjait. Nem ügyeskedés szülte a rengeteg győzelmet, hanem a képesség, az acélosság, a szinte tudatos küzdőképesség: elsőnek lenni a legjobbak között! – olvasható a Kincsem Park honlapján. A XX. század legsikeresebb tenyésztésű magyar versenylova Imperiál, az aranyszőrű táltos. Három versenyévadon keresztül nem akadt ellenfele a pályán, Magyarországon végig veretlen maradt. 1963-ban két derbit nyert és futott az Egyesült Államokban. Trénere, Aperianov Zakariás – becenevén Pubi bácsi – 16 lovával nyert Magyar Derbyt, köztük Imperiállal. Overdose a közelmúlt világklasszisa, a világ egyik leggyorsabb lova, 2008-ban a világ harmadik legjobb sprintere, Európában pedig a legjobb hároméves sprinter volt. Értékét 5 millió euróra – mintegy 1,5 milliárd forint – becsülték.