Szállj fel, szabad madár

Legtöbben monumentális köztéri állatszobrairól ismerik, de számos beltéri munkája is látható szerte a világban, köztük a legkülönfélébb anyagból készült szobrok, bútorok vagy festmények, főként gyűjtők körében. Nyolc éve, 2014-ben avatták a budapesti Üllői úti Fradi-sta­dion előtti kiterjesztett szárnyú sast, amely Európa legnagyobb madárábrázolása, majd 2017-ben az észak-amerikai Atlanta Falcons ultramodern stadionjának sólyomfigurája következett. Ezen a nyáron pedig az athéni AEK FC ógörög templomot idéző, Agia Sophia Aréna előtti térre „szállt le” egy kétfejű koronás sas.

– Köztéri munkáimban gyakran összekapcsolódik a sport és a szobrászat. Ahogyan a Ferencváros, úgy az AEK futballcsapata számára is fontos identitáserősítő szerepe van a totemállatuknak, a görögöknél a kétfejű sasnak, ami a klubcímerükben is látható, minden görög számára fontos jelkép. Ennek az ábrázolásnak történelmi-kulturális előzményei vannak, illetve a klubtulajdonos érzelmi kötődése is szerepet játszott a szobor megrendelésében. Magam is elcsodálkoztam, mennyire fontos ez az emberek számára. Az őrzött építkezési területre mindennap bemásztak a kíváncsiskodók, a biztonságiak nem tudtak velük mit kezdeni. Ameddig dolgoztunk, ők sem tágítottak – és a munka végén megtapsoltak bennünket, miközben skandálták a csapatindulójukat. Terveztem a madár lábai alá egy keresztet; mikor az felkerült, megkongatták a harangokat a szomszéd templomban.

Felmerül a kérdés: milyen nagyságú műterem kell a monumentális szobrok elkészítéséhez? Szőke Gábor Miklós egy budapesti garázsban kezdte, majd egy budaörsi műhelyben folytatta. Amikor azt is kinőtte, és a szobrok is grandiózusak lettek, tágasabb ingatlan után kellett néznie. Egyszer csak rátalált a Csepel Művek fémműgyári területén egy lepukkant csarnokra, ahol előzőleg gördeszkapálya volt kialakítva. Első látásra megtetszett neki, és bérbe is vette.

Az alapító tulajdonos, Weiss Manfréd a XX. század elején nem akármit teremtett, az első világháború idején itt volt az Osztrák–Magyar Monarchia második legnagyobb hadiüzeme. A változatos formájú üzemépületek, a téglaburkolatú emeletes házak több mint százéves történetük során sokféle célt szolgáltak, az elárvult kémények, a kihalt utcácskák, a semmibe futó sínpárok, az üresen álló raktárak pedig egykorvolt, mozgalmas hétköznapokról tanúskodnak. Itt még az utcanevek is – Bronzöntő, Acélcső, Rézműraktár, Csőhegesztő – a hajdani tevékenységre emlékeztetnek. Errefelé sétálva úgy érzi az ember magát, mintha egy filmforgatás helyszínére csöppent volna.

– Pókhálós terek, bedeszkázott ablakok fogadtak a csarnokban, lakhatóvá kellett tenni – meséli az extravagáns művész, ahogy körbevezet bennünket a Gabor M. Szoke Studio hangulatossá és praktikussá varázsolt tereiben. – Megmozgatta a fantáziámat a hely, és a párommal együtt úgy gondoltuk, megvásároljuk az ingatlant. Erre vérszemet kaptak a szomszéd tulajdonosok, és ők is felkínálták a telkeiket, én pedig a munkáimból szerzett bevételeimet fokozatosan ezekre fordítottam, pályázati pénz nem volt benne. Mára már szinte az egész utca a miénk, összesen nyolcezer négyzetméternyi területet használunk. Gyakorlatilag az összes munkafolyamat egy helyen valósulhat meg, a tervezéstől a hegesztésen és a lézervágáson át a szobrászatig. Irodáknak, bemutatóteremnek, raktáraknak is lett alkalmas objektum. Nemcsak a hely múltja érdekel minket, hanem a jövője is. A renoválás folyamatos építői és alkotói kihívást jelent, és még nincs vége. Jól illusztrálja a vállalkozás nagyságát, hogy eddig kétszáz nyílászárót újítottunk fel vagy cseréltünk ki. Ahol csak lehet, az eredeti állapotokat szeretnénk visszaállítani, ami a tizenhárom méter belmagasságú hangárok esetében nem feltétlenül ideális, ha csak a téli fűtési szezonra gondolunk.

A csepeliek számára is új távlatok nyíltak, hiszen a stúdió egyik célja, hogy becsalogassa a művészet iránt fogékony lakókat a kulturális központba, és a hely igazi közösségi térré, művészeti fórummá váljon. A házigazdák – azon túl, hogy saját maguknak legyen egy olyan önálló birodalmuk, melyet elképzeléseik és ízlésük szerint alakítanak ki és rendeznek be stílusos bútorokkal – szeretnének nagyobb szabású eseményeket, társasági összejöveteleket, kulturális, gasztronómiai vagy egyéb rendezvényeket tartani. Volt is már ilyen, a Rolls-Royce luxusautó-gyártó cégnek annyira megtetszett az ipari loft környezet, hogy itt mutatta be új modelljét, a világ minden tájáról jöttek ide érdeklődők. A pandémia idején pedig több külföldi filmes forgatott e különleges környezetben.

Titkok és projektek

Szőke Gábor Miklósra a görög kétfejű sas után újabb izgalmas munkák várnak. Budapesten, a Buda Palota (volt Postapalota) előtti téren állítják majd fel a főváros egyik legjelentősebb kortárs alkotásának ígérkező szobrát, a Csodaszarvast. Ezenkívül is lesznek még érdekfeszítő projektjei, de azokat még titok övezi. Annyit azért sikerült megtudnunk, hogy ha az egyik, már engedélyezési fázisban tartó külföldi munkája megvalósul, az minden eddigit felülír…