Útkeresés a közlekedésben

Nem is olyan régen a saját bőrünkön éreztük, milyen kö­­vetkezményekkel járhat a globális üzemanyaghiány. Az ellátási gondok ráirányították a figyelmet arra, hogy a természetesnek és kifogyhatatlannak tűnő energiakészletek mellett alternatív megoldásokat kell találnunk. Annál is inkább, mert az utóbbi száz évben szinte az egész világon ugyanazt az üzemanyagot használtuk, így a járműfejlesztést is ez határozta meg, ám ez a tendencia most megfordul, és új üzemanyagok tesztelése vezethet el a modern gépkocsik megalkotásához. Az egyes földrészek szabályozása abban különbözik, hogy százalékos arányban a tankban használt érték vagy a saját jármű életciklusa jelent-e környezeti terhelést.

A tanácskozáson elsőként Kerekes Ervin, az AVL Hungary Kft. projektvezetője beszélt arról, hogy milyen következményekkel járhat, ha a közeljövőben hosszú távra elektromos közlekedésre váltana a világ. Elöljáróban leszögezte: némely földrészen különböző érdekek is befolyásolhatják a szabályozást. Amíg az öreg kontinensen 2035 után 80 százalékban elektromos, 15 százalékban pedig hibrid meghajtású gépkocsik közlekednek majd, ad­dig a japánok 50 százalékra prognosztizálják a hibrid és 40 százalékra az elektromos autók arányát.

Kun Krisztián, a Neumann Já­nos Egyetem Járműtechnológiai Kutatócsoport vezetője megerősítette az előtte szólót abban, hogy egyre inkább az elektromos autózás felé tolódik a lakossági igény, csakhogy ezek a járművek az ideálisabb hatásfok elérése érdekében egyre nagyobb akkumulátorokat igényelnek. Szóba került az is, hogy a „hírös város” campusa innovatív járművek és anyagok tanszékén a hallgatókkal karöltve eredményes fejlesztéseket végeznek. Világversenyeken is szép sikereket értek már el elektromos motorkerékpárjaikkal, illetve napelemes autójukkal. Éppen a fórum idején zajlott a Sharjahi Emírségben a Megalux versenyautó tesztelése, amiről egy rövid videós bejelentkezésben a publikumnak is beszámoltak.

A legjobb terület a kísérletezésre motoros és autós sport – ezt már Mészáros Virág, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás­fejlesztési Ügynökség Hidrogén Munkacsoportjának vezetője jelentette ki a kerekasztal-beszélgetésen. Az üzemanyag-felhasználás csökkentése elemi érdeke a versenysportnak, mindazonáltal a belső égésű motorokat már csak a csúcsteljesítmény miatt sem akarják száműzni a pályákról. (Erről hasonlóan vélekedik a rendezvény moderátora, Talmácsi Gábor világbajnok gyorsaságimotor-versenyző is. – Lásd külön írásunkat!) A Formula–1 már 2014-ben tett lépéseket a hibrid motorok bevezetésére, 2030-ra pedig szeretnék elérni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.

Dr. Zöldy Máté, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársa szerint az infrastruktúra is meghatározó tényező a jövő közlekedésében, mert ha a világon mindenki elektromos autóra váltana, akkor a jelenlegi hálózatok ezt a terhelést nem bírnák el, s a változó üzemanyag-kínálathoz kellene átalakítani. Etikai szempontból az is fontos, hogy a megújuló hajtóanyagot ne emberi fogyasztásra is alkalmas élelmiszerből, hanem például hidrogénből vagy hulladékból állítsák elő. Hogy a vegyészmérnökök és járműmérnökök együtt gondolkodása még soha nem volt ennyire fontos, azt dr. Hanula Barna, a győri Széchenyi István Egyetem volt dékánja is hangsúlyozta. Arra is kitért: jó ötlet-e az áramtermelést növelni, ha még nem oldottuk meg a forrást, valamint mire használjuk, hogyan kössük be a hálózatba a megújuló energiát. Az biztos, ha globális problémát kell megoldani, akkor globális számokat kell vizsgálni.

Végezetül a városi közlekedés szempontjából is körbejárták a té­mát a fórum szakemberei. Dr. Homoki Tamás, a 120 ezer lakosú Kecskemét alpolgármestere számolt be gyakorlati tapasztalatairól. Az elektromos autóbuszok jelenleg dupla annyiba kerülnek, mint a dízelmeghajtásúak. Ráadásul a környezeti terhelésük is jóval több. Ami a jövőt illeti: elektromos buszokat csak a központban éri meg üzemeltetni, ugyanakkor a belvárosban csökkenteni akarják a személygépkocsik használatát.

A hallgatóság kérdéseinek megválaszolása után a szakemberek egyetértettek abban, hogy a jövő közlekedésében a legfontosabb irány a tárolásra és visszatöltésre alkalmas rendszerek fejlesztésében rejlik. Arra pedig mindannyian kíváncsiak vagyunk, megérjük-e azt az időt, amikor az utakon már csak tömegesen használt, környezetbarát elektromos vagy hibrid autók cikáznak, mi pedig tiszta levegőt szívhatunk magunkba.