Lakihegyi csodatorony

Már a múlt század ’20-as éveinek végén elhatározták, hogy Lakihegyen kell építeni egy, az egész ország területén jó vételt biztosító antennát. A tervezés majdnem négy évig tartott, hogy aztán 1933. július elsején megkezdődjön a 314(!) méter magas – az Eiffel-toronnyal azonos magasságú –, szivar alakú torony építése. És láss csodát, öt hónappal később, december 2-án a rádiókészülékkel rendelkező közönség meghallgathatta Gömbös Gyula miniszterelnök nagyívű köszöntőjét. És ezzel az új, 120 kW teljesítményű adóval, valamint a Szivarral a magyar rádiózás a világ élvonalába került. Maga a torony pedig Európa akkori legmagasabb építményévé lépett elő, s csak a 319 méter magas New York-i Chrysler Building miatt nem lehetett a világ legmagasabb építménye.

Hogy miért lett éppen ekkora? Erről is legendák keringenek. Ugyanis az innen sugárzott középhullámú adáshoz – ne kérdezzék, mert fogalmam sincs, miért – egészen pontosan 300 és 307 méter közötti toronymagasságra van szükség. Igen ám, de a párizsi Eiffel-torony önmagában 300 méter, márpedig az első háborút lezáró „békeszerződés korlátozása miatt” a vesztes országok nem építhettek 280 méter feletti antennatornyokat. Valószínűleg a béketárgyalások francia küldöttsége ragaszkodott ehhez a meglehetősen ostobának tűnő kitételhez, a párizsi Eiffel-torony világelsőségének megtartása miatt. Így lett a mi tornyunk valójában 284 méteres, de a tetejébe beszuszakoltak egy újabb, 30 méter magas, kitolható hangolócsövet, amiről már nem kellett beszámolnunk. Íme, a híresen magyaros kiskapuzás fél évszázadosan is szép példája…

Amúgy a Szivar minden része fantasztikus! Ahhoz például mit szólnak, hogy a kolosszus két darabból van összerakva, mindössze 9 centiméter vastag, és 60 centi átmérőjű kerámiagömbön ácsorog mind a 480 tonnájával?! Nyolc, egyenként 220 méter hosszú acél feszítőkötél tartja, hogy fel ne boruljon. A torony szélessége a talpánál 0,65, középen 14,65, legfelül pedig 1,39 méter. A csúcson kitolható hangolócső teljes hossza 36 méter, amelyből 30 méter áll ki a szerkezetből. A porcelángömb pedig azért kellett, hogy a tornyot, amely maga az antenna, a földtől elszigeteljék. A földelést a torony körül nagyjából 100 ezer négyzetméternyi, talajba süllyesztett réz vezetékhálózattal oldották meg.

Írván a pusztulásáról, a Szivar nem egyszer, hanem kétszer került végveszélybe. Először 1944. október 29-én. Rövid tüzérségi előkészítés után megindult a szovjet 46. hadsereg támadása, s ezzel kezdetét vette a 102, más történészek szerint a 108 napig tartó budapesti ostrom. Hogy aztán sok egyéb pusztítás mellett no­vember 30-án, vagyis a budapesti csata 33., más történészek szerint a 39. napján, a menekülő német csapatok a lakihegyi adótorony nyolc feszítőköteléből hatot robbantással elvágjanak, aminek következtében a torony eldőlt, és megsemmisült. A világ csodája volt, nem mellesleg Európa, és természetesen Magyarország legmagasabb építménye. A romok eltakarítását már 1945 januárjában megkezdték, és a teljes felújítását követően a torony 1946. december 22-én állhatott újra munkába. Két évvel később már a korábbihoz képest majd’ háromszor nagyobb teljesítménnyel sugárzott. Mesélik, hogy ha a közeli káposztásban az itt élők egy fej káposztához tapasztották a fülüket, azon is hallgathatták a műsort, de ha egy fejhallgatót bedugtak egy krumpliba, hát azon is megszólalt a Budapest I…

A második tragédia – szerencsére csak majdnem tragédia – nem egy pillanat alatt, robbantással következett el, hanem hosszú évek szorgos tervezésével. 1977-ben ugyanis üzembe helyezték a lényegesen korszerűbb, kétszer 1 MW-os solti adót, így a Lakihegyet annak tartalékává léptették vissza. Noha ezt követően még néhány alkalommal üzembe helyezték, a ’80-as évek elején a lebontása mellett döntöttek. Ennek hírére magánszemélyek, újságírók és számos egyéb társadalmi szervezet tiltakozó hadjáratba kezdett a torony megmentéséért.

Ennél a pontnál a szerző kissé fényezni fogja magát. 1982–83-ban járunk. Akkoriban az Esti Hírlap közepesen ifjú titánjaként írogattam, szerkesztettem egy Köz-tér nevű – ma úgy mondanánk – zöld rovatot: környezetvédelem, városvédelem, miegymás. (Emlékszem a nagyhatalmú budapesti párttitkár, Németh Károly kifakadására: „Micsoda? Városvédők? És kik ellen védik ezek a várost? Tán ellenünk?” És milyen igaza volt…)

Sajtótájékoztatót trombitáltak Lakihegy, illetve a posta akkori urai, amelyen bejelentették, hogy az öreg torony munka nélkül maradt, nincs rá szükség, felrobbantják, amúgy is egy rakás ócskavas, ráadásul életveszélyes. Valahogy egy szavukat sem hittem el, felszólaltam, vita támadt, s a jelen lévő kollégák váratlanul mellém álltak. A vitából cikkek özöne, majd országos botrány kerekedett – ugyebár a diktatúra sem volt már a régi –, a robbantás elmaradt, pedig a töltetek már a helyükön voltak! Végül, 1985. november 11-én – vagyis 37 éve – levelet hozott a postás „Szücs Gábor újságíró és társai (javaslattevők)” részére, amelyben a Szivart műemlékké nyilvánították, vagyis a halálos ítélet életfogytiglani életre változott. Egy ideig azért lelki masszázsra hívogattak a postára, ahol is megtudhattam: micsoda kárt okoztunk a hazának, hiszen a torony csak áll, dolga meg nincsen, viszont évi tízmilliókba kerül a fenntartása, karbantartása, őrzése. És közben igen fájdalmasan néztek rám, ami érthető is volt, mert fájt nekik, hogy elmaradt a robbantást követő újjáépítésért ígért jutalom…

2006 nyarán felújították, és ismét üzembe helyezték. Azóta ismét a solti rádióadó tartaléka, de fő üzemben 135,6 kHz-en időszinkronjeleket sugároz, amit az áramszolgáltatók az éjszakai-nappali ellátás közti váltásra és a közvilágítás kapcsolására használnak fel.

Búcsúzom a Szivartól, s bámulom: egészen az égig ér. Szédít, akár egy kacér nő. Megsimítanám, de aztán mégsem, mert ha valaki nem tetszik néki, képes akár 70 ezer volttal is rácsapni a tiszteletlenül felé nyúló kézre.

Mert egy kacér nő…

Túl kevés van belőle

Megépítése, azaz 1933 óta a lakihegyi adótorony számít Magyarország legmagasabb építményének. Szerkezete 284 méter magas, elnyújtott oktaéder alakú, 30 méteres kitolható hangolócsövével együtt eléri a 314 méteres magasságot. A második legmagasabb építmény az 1974 és 1977 között épült solti adótorony, ha a lakihegyi adótoronynak nem lenne a hangolócsöve, az lenne a legmagasabb építmény az országban. Magyarország legmagasabb kéménye Tiszaújvárosban épült 1973–74-ben, és 250 méteres. A kémény vasbeton szerkezetű, valójában csak egy tartószerkezet, ezen belül helyezkedik el a négy, egyenként 4 méter átmérőjű füstcső. A kémény betonfalán belül egy felvonó is van. A szentesi televíziós adótorony eredetileg 218 méter volt, a ráépítések 17 méterrel toldották meg magasságát, így ma 235 méter magas. A Kab-hegyi magasabb torony 219, az alacsonyabb 133 méter magas. A pe­nyigei adótorony, amely a Retro és a Kossuth rádiót közvetíti a környéken, 217 méter magas. A Dunamenti Erőmű régi, mára elbontott hőerőművi blokkjainak három, egyenként 207 méteres kéménye Százhalombatta jelképévé vált. Megfelelően tiszta időben akár a Bakonyból és a Mátrából is látszanak. A pécsi tévétorony Magyarország legmagasabb épülete. A tévéadás mellett étteremként, kilátóként is funkcionál, és állandó kiállításnak is helyet ad a 197 méter magas épület. A kékestetői tévétorony 180 méter magas. Szerkezetileg három részre osztható: az alsó 80 méter vasbeton, a felső 80 méter acélszerkezetű, míg a legfelső 20 méter üvegszövettel merevített műanyag henger. Helyet kaptak benne az adótermek, a mérőhelyiségek, a laboratóriumok, a raktárak, illetve egy zárt körpresszó. Fölötte pedig szabad kilátó működik. Tiszta időben gyönyörű körpanoráma tárul a látogató szeme elé: a Karancs-Medves tájain túl akár a Magas-Tátra csúcsai is felismerhetők. A szükségessé vált antennacsere során 2014-ben egy jelentős darabot kivágtak az acélszerkezetből, így a torony magassága 151 méteresre csökkent. Erre azért volt szükség, hogy megszüntethessék a telente eljegesedő és balesetveszélyes lengéscsillapító drótköteleket, amelyekkel a torony korábban három irányban ki volt feszítve. Az ország legmagasabb irodaépülete mostanában épült. A Mol Campus 145 méter magas irodaház Budapesten, a Lágymányosi-öböl északi partján. Az épületet 2022 decemberében adták át. A torony 28 emeletes, a laposabb, pódiumrésze ötemeletes, a legmagasabb, ember által igénybe vehető része 120 méter magasságban van, erre épült rá az épület teteje az antennákkal és egyéb műszaki egységekkel együtt. Építését felhőkarcoló-vita előzte meg, holott a felhőkarcoló besorolás kérdéses, mert míg egyes források szerint 100 méter, addig mások szerint 150 méter, az Encyclopedia Britannica szerint 40–50 emelet felett számít egy épület felhőkarcolónak. „Tudom, hogy az építészek körében nem szexi a magasház, de az első és sokáig az egyetlen ilyen budapesti épület ügyében legyünk türelmesek, toleránsak. Aki teheti, legyen büszke, hogy még ilyet is tudunk építeni, és ha kész, menjünk fel a tetejére!”– javasolta Fegyverneky Sándor egykori országos főépítész a toronyház-vitasorozat résztvevőjeként az epiteszforum.hu szakportálon. Amúgy a soklépcsős tervtanácsi és engedélyezési kontroll a közelmúltban két helyszínen is elvetette 100 méternél magasabb épület építését Budapesten a Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésében. Olyan heves tiltakozás előzte meg az Eiffel-torony építését, hogy a párizsiak ígéretet kaptak a torony világkiállítás utáni lebontására. „A magasházfóbia az újtól, az ismeretlentől való idegenkedés érthető velejárója. Építészetében (de nem földrajzi adottságaiban) Budapesthez leginkább közelálló város Bécs. A világ legélhetőbb városa. Ma tizenhat 100 méternél magasabb épület áll az osztrák fővárosban, köztük 252, 220, 171 méter magasak” – írja az egykori főépítész az elemzésében, hozzátéve: „Meg kellene kérdezni az Y generációt! Ők sokkal tovább nézhetik majd a tornyot. Én megkérdeztem néhány, Európát járt 20–30 évest. Nem is értették, mi a dilemmám!” Az Országház 96 méter magas, a Szent István-bazilika kupolája 96 méter magas, a nyugatra néző főhomlokzatot feltűnővé tevő harangtornyok egyenként 79 méteresek. 88 méteres a Nagyvárad téri Elméleti Tömb. Megépítésére azért volt szükség, mert a Semmelweis Egyetem súlyos helyhiánnyal küzdött. Az esztergomi bazilika, azaz hivatalos nevén Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház magassága a kripta aljától (padlósíkjától) a kupola keresztjének csúcsáig értendő. A kriptapadlótól a két oldaltorony keresztjeinek csúcsáig 57 méter magas. A járdaszinttől a kupola keresztje 88, a tornyoké 45 méter magasan van. A kőbányai Szent László-templom magassága 83 méter. Jelenleg a legmagasabb lakóépület Magyarországon a 81 méteres szolnoki toronyház. 1971-ben épült, 24 emeletes, utolsó előtti emeletén működik az Uránia csillagvizsgáló szolnoki egysége. 24. emelete valójában nincs is. A szegedi fogadalmi templom 81 méteres. A debreceni toronyház 1969–73 között épült, 22 emeletes és 79 méter magas. A Budai Várban álló Mátyás-templom 74, a pápai Nagytemplom 72, a budapesti Józsefvárosi Szent József-templom 70, a debreceni Nagytemplom 61, a soproni tűztorony 58 méter magas. Az ország legmagasabb panelháza kategóriában meg kell említenünk a 84 méter magas pécsi toronyházat, amely eredetileg lakóépületnek készült. 1989-re kiürítették, mivel statikailag életveszélyessé vált. Bekerült a Guinness-rekordok könyvébe mint Közép-Európa legmagasabb lakatlan lakóháza, ám 2016 márciusa és októbere között lebontották. Ami a lakóházak, irodaházak magasságát illeti, a környező országokban sokkal több égbe nyúló épület található. (V. A.)