Arcképek a tojáson

Mi volt előbb? A tojás vagy a tojásdíszítés? Gondolom, ezt a dilemmát a tojásdíszítés nagymestere pillanatok alatt feloldja, meg is kérdezem tőle. Zsigóné Kati hangosan felkacag, és tapssal jutalmazza az érdeklődésemet. Mindjárt az elején kiderül, hogy szereti és érti a humort, amire a mai világban nagy szükség van. Most azonban az örökké mosolygós, jókedélyű népi iparművész hirtelen elkomorodik, s messziről kezdi a válaszát.

– Szegény családban nőttem fel. Gyerekként egy kémény és ablak nélküli kamrában laktam, ahol télen olyan hideg volt, hogy ruhástól kellett feküdnöm az ágyban. Csak szürke hétköznapokra emlékszem, azt sem tudtam, hogy létezik húsvét vagy karácsony. A legmélyebbről jutottam a legmagasabbra. Ami pedig az eldöntendő kérdését illeti, azt kell mondjam, a tojás volt előbb, mert a tojásdíszítés csak később jött az életembe. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy egyik reggelre megvilágosodtam, és már szaladtam is a kamrába tojásért meg festékért. Csupán szerettem volna hangulatosabbá varázsolni a lakásunkat, ezért elhatároztam, hogy színes virágmintákkal díszítem a csupasz falakat. Mondtam is a férjemnek, talán a kalocsai pingáló asszonyokat kellene megkérni, hogy jöjjenek el hozzánk, és váltsák valóra az álmomat. Az én csodálatos párom viszont csóválta a fejét, merthogy erre a feladatra igenis engem tartott a legalkalmasabbnak.

Kati nem tudott aludni, egész éjszaka pörgött az agya, milyen virágok lennének a legszebbek. Reggelre kelve meg is született a kompozíció. Aztán fogta a papírlapot, felült a kalocsai buszra, és miután a városban kérdezősködve megtudta, kihez kell fordulnia, felkereste a környék legjobb pingálóját. Tanácsot akart kérni tőle, ő azonban morózusan elutasította. A hívatlan látogató háromszor próbálkozott, de hiába könyörgött neki. Mivel nem akart dolgavégezetlenül távozni, leült a kerítés tövébe, majszolta a szendvicsét, s ekkor újból kilépett az asszony az udvarra. Kati kihasználta az alkalmat, hirtelen előkapta virágokkal telefestett művét, és csak annyit kért, intsen a fejével, hogy tetszik-e neki vagy sem. Ekkor csoda történt: kinyíltak az ajtók.

Nem volt többé megállás. Zsigóné Kati sokféle képzőművészeti műfajban próbára tette a tehetségét. Kecskeméti otthonában ízelítőt is ad munkásságából, látunk olajképeket, hímzéseket, népi ihletésű ruhákat, falicsempét, de kazettás mennyezetet, népi bútort, edényt és üveget is festett már. Szándékosan hagytam utoljára a tojásdíszítést, hiszen az hozta meg számára a hírnevet.

– Megszállottan gyűjtöm a népi motívumokat, saját kezűleg rajzolt gyűjteményemben mintegy 3500 tojásfestő- és egyéb minta található – újságolja a sokoldalú alkotó, akit a médiában nemes egyszerűséggel „a tojásdíszítés királynőjének”, illetve „az ország nyuszijának” neveznek.

– Több mint húszféle technikát alkalmazok, vannak például festett, karcolt, vésett, viaszolt, csipkézett, metszett, rátétes, mosott, patkolt, faragott, maratott, gobelin, hímzett tojások. Egyszer készítettem egy kétmétereset is, de soha nem a méret számít, hanem a rajta lévő díszítés és annak üzenete. Az alkotást az sem befolyásolja, hogy a tojás tyúktól, libától, kacsától, strucctól, emutól, nandutól vagy papagájtól származik-e.

A kecskeméti népi iparművész elárulja, hogy ötletei isteni sugallatra jönnek, s azok kivitelezéséhez olykor a férje biztatására is szüksége van. A megvalósíthatatlan álmok megvalósítása érdekli. Bármi legyen az, úgy kezd hozzá, hogy biztosan nem tudja megcsinálni – és ez épp az ellenkezőjére ösztönzi. A végeredmény minden esetben magas színvonalú. Ilyen például a 2018-as alkotása, a 16 aranypatkóval ékesített Magyar Nemzet Tojása, amire 79 minta került fel 11-féle technikával. A motívumok, képek, jelek országunk történelmének egy-egy jeles eseményét vagy jelképét örökítik meg, valamint láthatók rajta a hungarikumok is.

Ezt követte 2019-ben a Beszélő Tojás, ami tényleg „elbeszéli” őseink gondolatait és érzéseit, méghozzá 348, általuk használt és a magyar népművészetben is alkalmazott motívum (például csillag, tulipán, táltoslétra, kereszt stb.) segítségével. Három évig készült a nemrég bemutatott Világunk Tojása, ez egyes vélemények szerint „világszimbólum”, illetve „enciklopédikus tudást ad”. Ezen 100 motívum szerepel, amelyek követik a Föld ellipszis mozgását. Technikája festés és maratás, a díszítőanyagok között pedig aranyba foglalt gyémántköveket látni.

Negyven tudós, festő, zeneszerző, orvos, sportoló arcképe tűnik fel a tojáson, akik nélkül ma egy más világban élnénk, de megjelennek rajta a világvallások, a történelmi események, a földrajzi nevezetességek is, amelyek bolygónk minden embere számára jelenthetik az összetartó erőt, mindazonáltal a háborúk, a terrorizmus, az éhínség, a környezetszennyezés, a természeti katasztrófák ábrázolása sem hiányzik róla.

– Ezt tekintem életem fő művének – jelenti ki portrénk főszereplője. – Az ember megannyi csodára képes, ám a pénz imádata és az élvezetek hajszolása miatt saját maga alatt vágja a fát. A természetet és az egészségünket ingyen kaptuk, de büntetlenül egyiket sem rongálhatjuk. Segítsük egymást és féltőn óvjuk a bolygónkat, mert innen nincs hova mennünk. Egyébként volna még ötletem, de jelenleg nem látom értelmét, hogy hozzákezdjek a kivitelezéséhez. Hetvenéves leszek, szeretném biztonságban tudni az életművemet. Örülnék neki, ha lenne a városban egy olyan hely, ahol bárki megtekinthetné a kiállításomat, ami jelenleg az otthonomban látogatható.

Bárhogy is próbálkozom, azt nem sikerül megtudnom, mennyit érnek ezek a különleges alkotások. Egyszer a Magyar Nemzet Tojását egy gazdag külföldi meg akarta venni, de nem jött létre az egyezség, mert az alkotója azt szeretné, ha határainkon belül maradna. Semmit nem kell siettetni, jöhet még vevő. Egy olyan titokról viszont sikerült fellebbentenem a fátylat, ami eddig nem került nyilvánosságra. Zsigóné Kati néven ismerjük a kecskeméti tojásdíszítőt, aki hivatalosan Zsigó Józsefné.

Férjével 46 éve boldogok együtt. Lánykori neve Bagi Julianna. Akkor hogy lett belőle Kati? Az apja szólította így odahaza, amit aztán az egész rokonság átvett. Első osztályos koráig nem is tudta, hogy mi az eredeti keresztneve. Amikor az iskolában Bagi Juliannát hívták ki felelni, nem reagált rá, amit a tanítónő igencsak furcsállott. Végül a kislány tőle tudta meg az igaz­ságot.

Sok mindenről beszélgetünk még. A szeretet erejéről, az értékteremtésről, a nemzeti összetartásról. A „hírös város” híressége eddig 14 elismerést gyűjtött be. Elsőként említi, hogy Dubajban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották. Aztán Kecskemét Mestere-díjjal jutalmazták, a közönség neki szavazta meg a megyei Prima-díjat, megkapta A szeretet, a jóság, a harmónia nagyköveti címet, és egy vitézi rend is felvette a tagjai sorába. És végül Zsigóné Kati tiszteli meg lapunk férfi olvasóit: húsvéthétfőn ismeretlenül is szeretettel várja a locsolkodókat kecskeméti otthonába. Senki nem távozik tőle üres kézzel, névre szóló hímes tojást kap ajándékba.