Tebenned bíztunk

Szerették a fiatalok, szerették az öregek, ez volt Brenner János fő bűne – így emlékeznek rá azok az idős hívők, akik személyesen ismerhették. Rábakethely, az osztrák határ menti Szentgotthárd egyik kerülete fiatal káplánjának volt egy bizonyos kisugárzása, amit nem lehet szóban elmondani. Szerették hallgatni a szavát, és az az örökös kedves mosoly az arcán…

Az 1957 decemberében meggyilkolt pap történetét Szilágyi Andor egyik szombathelyi hozzátartozója ajánlotta a rendező figyelmébe – ugyanis Vas vármegye székhelyén is nagy tisztelet övezi a település vértanúvá lett szülöttét. Az író-forgatókönyvíró-rendezőt elsősorban a történelmi gyökerű témák izgatják (filmes munkásságának lenyomatát őrzi többek között a Mansfeld, a Vörös Colibri, A Rózsa énekei, az Előttünk az élet és A bárány utolsó megkísértése), úgyhogy rögtön elkezdett minden anyagot begyűjteni a káplánról.

– Azonnal elutaztunk a feleségemmel Szentgotthárdra, ahol előtte sosem jártam, végig akartam látogatni a Brenner Jánoshoz kapcsolódó helyeket – mesélte lapunknak Szilágyi Andor. – A rendszerváltozás utáni első hivatalos megemlékezésen, 1992 decemberében vértanúságának helyszínétől néhány méterre egy emlékkeresztet állítottak. A következő évben létrejött a Brenner János Emlékhely Alapítvány, amely elhatározta, hogy emlékkápolnát építtet azon a helyen, ahol a káplán utolsó útja haladt. Sikerült, 1996-ban szentelték fel a kápolnát. Amikor Szentgotthárdon megálltunk egy kisboltnál, hogy bent útbaigazítást kérjek a Brenner-kápolnához, kiderült, hogy épp a Brenner alapítvány elnökét szólítottam meg – szeretném azt hinni, ez is egy égi jelzés volt, hogy nekem itt ezzel fontos dolgom van.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával, alapos forrásmunkákra építkezve elkészült a forgatókönyv, és tavaly februárban megkezdődött a forgatás. A Brenner János életének egykori helyszínén forgatott film több jelenetét a szentgotthárdi Városháza épületében vették fel, ami egykor ciszterci apátsági kolostorként működött. A színészek, egy-két kivétellel, a szombathelyi és a zalaegerszegi színházból érkeztek, Brenner Jánost Jámbor Nándor formálja meg. A rendező csak ebben a hiteles környezetben tudta elképzelni a forgatást, ahol egyébként elképesztő szeretettel fogadták a stábot; az idősek szeméből kicsordult a könny a pap nevének hallatán, hiszen ők még gyerekként megismerhették János atyát. „Tebenned bíztunk eleitől fogva” – Vendvidéken ez a zsoltárszöveg az 1955-ben pappá szentelt Brenner Jánoshoz kapcsolódik.

– Ez a fiatalember az 1956 utáni vérzivataros időkben is istenadta derűvel volt megáldva, sugározta magából az életerőt és az életszeretetet, egyszerűen vonzotta magához az embereket – mondta a rendező. – Míg máshol kommunista nyomásra kiürültek a templomok, vagy a hívők csak titokban látogatták, addig Rábakethely népe fölvállaltan járt templomba, folytatta hitéletét. A fiataloknak nemcsak hittanórát tartott, hanem játszott és sportolt is velük. Mindez nagyon irritálta a politikai hatalmat, elkezdődött a vegzálása, kezdeményezték az eltávolítását is, de a püspök kiállt a káplán mellett…

Fontos források mentén. Szilágyi Andor filmjének forgatókönyve nagyban támaszkodott Soós Viktor Attila példaértékű történészi-írói munkájára, a kutató többek között a Vas megyei kulturális folyóiratban is hosszú sorozatban taglalta a történetet. Császár Istvánnal közösen jelent meg könyve Magyar Tarzíciusz – Brenner János élete és vértanúsága 1931–1957 címmel. Kiváló forrásul szolgált még Kahler Frigyes kötete: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. A boldoggá avatás előtt a vatikáni küldöttség külön vizsgálatot rendelt el, beleértve a kortársak megkeresését is. Pogányok ideje címmel Kovács Lajos Péter készített dokumentumfilmet a tragédiáról.

A filmben egy youtuber érkezik Szentgotthárdra, aki követői számára ki akarja deríteni a brutális gyilkosságról az egészen 1990-ig eltitkolt igazságot. A káplán halálát harminckét késszúrás okozta 1957. december 14-ről 15-re virradó éjszaka, amikor egy nem létező haldoklóhoz hívva kicsalták a plébániáról. Az orvul megölt fiatal pap nevét több mint harminc évig kiejteni sem volt szabad a környéken. A sorozatbeli nyomozás bepillantást enged a kommunista hatalom 1956 utáni restaurációjába. A youtuber kérdezgetni kezdi az évtizedek óta némaságba burkolózó embereket, majd olyan „misztikus találkozásban” lesz része, amely vélhetően az ő életét is teljesen megváltoztatja…

– A filmsorozat díszbemutatóját Szentgotthárdon és Szombathelyen rendeztük meg március elején, három egymást követő napon vetítettük le. Brenner János emléke, tragikus sorsa mind a mai napig mélyen megérinti az ott élő emberek lelkét, a vetítések lélegzet-visszafojtott csendben zajlottak – emlékezett vissza a rendező.

– Amikor április végén Ferenc pápa hazánkba érkezik, a papok képviseletében a 88 éves Brenner József, a 2018-ban boldoggá avatott János atya öccse fogadja majd. Stábunk a boldoggá avatás dokumentumait, anyagait tartalmazó, lexikonra emlékeztető úgynevezett pozíció másolatába helyezte a filmsorozat adathordozóját, hogy Brenner József átadhassa a Szentatyának.