A barbár zseni világa

Születésekor, 1881. október 25-én halottnak vélték, a családi le­­genda szerint nagybátyja, Salvador szivarjának füstje hatására tért ma­­gához. Bal agyféltekéje az átmeneti oxigénhiány miatt gyengébben működött, s bár emiatt írni-olvasni és számolni csak tízévesen tanult meg rendesen, alkotói szelleme hi­­hetetlen erőről tett tanúbizonyságot. Már gyermekként megmutatkozott tehetsége, apai és anyai ágon is voltak képzőművészek a családban.

Tizenhárom évesen kiállításon szerepeltek a képei, két esztendővel később felvették a barcelonai Királyi Képzőművészeti Akadémiára, majd a madridi San Fernando Királyi Akadémián töltött egy évet. Rajztanárként is oktató édesapja képezte a fiát, akire mérhetetlenül büszkén tekintett. A felnőttkorára is csupán 160 cm-re nőtt, zömök fiatalember vitalitása és energikussága egész életében lenyűgözte nemcsak a családtagjait, de egész környezetét. Barcelonát nevezte igazi otthonának, és megtanulta a katalán nyelvet is. Mindenkori kedves témája maradt az ifjoncok világa, saját gyerekeit, köztük Mayát és a később híressé vált Palomát is előszeretettel festette meg.

Festménytől a versig. Picasso a festészet mellett számos művészeti ágban kipróbálta magát: készített szobrokat fémből és gipszből, keze alól kikerültek kerámiák, tervezett díszletet az orosz balettnek, 55 évesen verseket és színdarabot írt, illusztrációkat alkotott Ovidius Átváltozásaihoz és Balzac Az ismeretlen remekmű című elbeszéléséhez.

Híres időszakai eleinte színekhez, lelkiállapotokhoz kapcsolódtak, így a melankolikus kék korszak, amely a periférián élők világát mutatta be, majd a pozitívabb szemléletű rózsaszín ciklus következett, számos cirkuszi témájú művel. Avantgárd központtá váló műhelyében hamarosan az afrikai törzsi kultúra hatására készülő munkák sorakoztak, majd 1909-től a kubizmus elemző alkotásai születtek meg: szerelmei portréi, szobrai, szétszabdalt arcok, testek, csendéletek sora.

Kollázsokat készített, alkotott megállás nélkül – miközben a szerelmek váltották egymást: Eva (Marcelle Humbert), Olga Hohlova, Marie-Thérèse Walter, Dora Maar. Majd újra az otthona felé fordult, s a polgárháború elleni tiltakozásul alig öt hét alatt megfestette óriási vásznát, a Guernicát, amelyet az 1937-es párizsi világkiállítás spanyol pavilonjában helyeztek el. Picasso így beszélt a festményéről: „A bika nem a fasizmus, hanem a brutalitás és sötétség (…) a ló képviseli a népet…”

Képein a Guernica előtt is felfedezhetők a neoklasszicizmus, a szürrealizmus elemei.

Világhírű magyarok társaságában

A legnagyobb fotóművészek készítettek róla portrét, többek között a Párizsban élő André Kertész is, aki 31 évesen került a francia fővárosba. Másik fotólegendánk, Brassai, azaz Halász Gyula barátságot kötött Picassóval, akárcsak az élete nagy részében Spanyolországban élt kaposvári születésű Gyenes Gyula, másképpen Juan Gyenes.

Szalay Lajos grafikusművészről, akit Párizsban ismert meg, azt mondta: „Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a XX. századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz.” Picasso ismerte a magyar származású Anton Prinnert (1902–1983), aki rézkarcokat, metszeteket, szobrokat készített Párizsban, „Kis harkálynak” nevezte, és éveken át jó barátságban voltak egymással.

Később elsősorban Dél-Franciaországban élt, az 1930-as évektől kezdve minden nyarát a tengernél töltötte, ekkoriban már vegyítette a különböző stílusokat. A festő hetedik és egyben utolsó szerelme a 28 éves, elvált Jaqueline Roque volt, akivel Mougins-ben élt. Utolsó éveinek legnagyobb tárlata Avignonban megdöbbentette a kritikusokat – de Picassót ekkor már egyáltalán nem érdekelte, hogy művei túl erotikusak-e vagy sem, bárkinek is mi a véleménye róla. A halála előtti időszakot A művész és modellje (1968) című grafikai sorozata, s a hasonló témájú festmények, rajzok foglalták össze. 1973. április 8-án örökre elaludt.

Aukciós rekordok. A Na­ture morte aux tulipes című festménye (1932) mintegy 9,2 mil­liárd forintért cserélt gazdát 2012-ben a Sotheby’s aukciósház impresszionista és modern művészeti árverésén Manhattanben. Az Algériai nők (O változat) című (1955) művéért 2015-ben 179 millió 365 ezer dollárt (49 milliárd forint) adtak a Christie’s Aukciósház árverésén.

Becslések szerint életében mintegy 50 ezer műalkotás került ki a kezei alól. A mester teljes örökségét 1981-ben 1,4 milliárd francia frankra értékelték. Párizsban, a Marais-negyedben található, 1985-ben meg­­nyílt Picasso Múzeumot 3800 műtárgy alapozta meg az örökségből – ennyit kapott belőle a francia állam, amely Picasso életében egyetlen képet sem vásárolt az alkotótól. Leszármazottai közül lánya, a Françoise Gilot-tól született Paloma világhírű divat- és ékszertervező lett, s Paloma testvére, Claude Picasso is hírnevet szerzett, aki fotósként és operatőrként tevékenykedett.