Idén száz éve, hogy elhunyt legnépszerűbb regényünk, az Egri csillagok írója. Gárdonyi Géza magányos és különleges alakja az irodalomnak, akinek sokoldalú tehetségéről talán még ma is keveset tud az olvasó. Írói palettáján jól megfér egymás mellett a lélekvándorlás, a titkosírás és a „póktan” is.

A hallgatag zseni titkai

Gárdonyi számos területen te­vékenykedett. Írói-újságírói munkája mellett színműveket, verseket írt, amatőr festőként is alkotott, több hangszeren – hegedűn, orgonán – játszott, és a kor híres cigányprímásával, Dankó Pistával több évtizedes, országos barátságot ápolt, ennek eredménye számos nóta, amelyeket közösen szereztek. Ahogy írta: „A pipázás tudomány.” Nemcsak szeretett csibukozni, ko­­moly pipagyűjteménnyel is rendelkezett. Merengő-pipázó alakja 2014 óta Egerben is megtekinthető, a Dobó tértől nem messze.

Mint istenhitében töprengő embert, magával ragadta a spiritualitás, az okkult tudományok világa, a buddhizmus is. Az Isten rabjai című regényében a lélekvándorlásról szóló gondolatai is megjelennek, s a sornak itt még nincs vége.

A hat nyelven beszélő író által kitalált titkosírást csak 1969-ben fejtették meg. A különös jelek sora, Gárdonyi „tibeti írása” egy naplót is megtöltött, ennek rendszerét egy pályázat során több lelkes, szám szerint 22 érdeklődő-titokfejtő kódolta ki. Az 1906-tól alkalmazott titkosírás alkotója mindig bízott benne, hogy lesz, aki rájön az ügyesen összerakott rendszer titkára.

Bölcseletek Gárdonyitól

Mikor a legfeketébben terjeszkedik széjjel a sötétség, a fűszálak közül akkor tündökölnek elő a szentjánosbogarak és az ég boltozatán az örök csillagok.

Az írónak úgy kell dolgoznia, mint az egyiptomi balzsamozóknak: be kell balzsamoznia a mesét az örökkévalóságnak.

A szívet azért rejtette el Isten, hogy senki se lássa.

Csak az az óra a miénk, amelyikben jól érezzük magunkat, a többi az ördögé.

Gárdonyit tartják az Eger-kultusz megalapítójának a XX. század elején. Idén, az 1922-ben bekövetkezett halálának 100. évfordulóján számtalan rendezvénnyel tisztelegnek máig nem teljesen felfedezett életműve előtt. Többek között fotó-, illusztrációs és szépírói pályázat, rendhagyó irodalomórák óvodáskortól az egyetemista korosztályig, nemzetközi tudományos konferencia, valamint az őszi Eszterházy irodalmi verseny 5. alkalma is hozzá kapcsolódott. Síremlékének ünnepélyes átadója október végén az egri várban zajlott, a Gárdonyi Ünnep keretében. Emlékét szerencsénkre leszármazottai – dédunokája, Keller Péter mérnök és az ő fia – is lelkesen őrzik.

Az író szobra az egri emlékmúzeum kertjében. Fotó: Vajda József

Maga a szerző így summázta legtöbbet emlegetett írásairól a maga érzéseit: „Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem. Az Egri csillagok a legjobb regényem. És a Láthatatlan ember a legkedvesebb regényem.” Az Egri csillagok joggal fut be sikeres színpadi és filmes karriert: egy 2005-ben indított országos felmérés eredménye szerint ez a legnépszerűbb regényünk. Színpadon 2018 óta látható, sőt az évfordulóhoz kapcsolódóan októberben az MVM Dome nagyszínpadán egy három és fél órás táncos-zenés előadás formájában is megelevenítették a hős várvédők történetét, Vidnyánszky Attila és Zsuráfszky Zoltán rendezésében, a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójaként, mintegy 300 táncos közreműködésével.

Jártasság a természettudományokban

A sokoldalú író saját botanikus kertet gondozott, és komoly természettudományos tevékenységet folytatott. Egy pókos történet is köszönhető Gárdonyinak, akiről tévesen azt feltételezték, hogy a vörös bikapók felfedezője – de a természettudós jó barát, Herman Ottó végül a marópókok családjának egy tagjával azonosította Gárdonyi érzékletes leírásának nyolclábú főhősét.

A csonka pók című írásból idézünk:
„Ahogy odatettem őket az ablak párkányára, megnéztem az új pókot egy ötszörösen nagyító üvegen át. Hát éppen olyan bundája volt, mint a nyúlnak. Még olyan, egyes fekete szálak is voltak a szőre között, mint a nyúlnak szokott lenni.
Ült, és nézett a fekete pókra. A fekete pók a szelence átellenes oldalában ült. Nem mozdult, de apró kis aranyszemei föltűnően tündököltek.
Csak most vettem észre, hogy ennek a póknak olyan a szeme, mint az arany, de csak a négy felső. Koszorú gyanánt sorakoznak a szemei a homlokán. Az alsó koszorú szemei kisebbek, s nem látszanak olyan aranyszögeknek, mint a felsők.
És csak most jut eszembe, hogy talán nevén is kellene neveznem a két pókot. Bocsánatot kérek Herman Ottótól, hogy nem ismerem a pókok nemzetségét….”

A Láthatatlan ember, az Ida regénye és a Göre Gábor-kötetek szerzőjéhez a régészet is igen közel állt. Isten rabjai című regénye megírásakor gyakran járt a Margitszigeten, s tanácsai nyomán találták meg az ottani ásatáson Lux Kálmán régészprofesszor vezetésével az apácazárda (ahol Margit hercegnő, IV. Béla leánya élt) kútját. Ahogyan Lux írta Gárdonyinak 1914-ben: „A betömött kút kőkarikáit három méter mélységben megtaláltuk. Az ön következtetése volt a helyes.”

Az egri várban, a Fülesbástyán alussza örök álmát Gárdonyi Géza. A síron ez olvasható: „Csak a teste”. Fotó: Vajda József

Egy film tervei is körvonalazódnak a regény kapcsán. Scott Fales amerikai forgatókönyvíró-producer, nem mellesleg Eger szerelmese, járt is már Magyarországon, s néhány éve a regény megfilmesítésén dolgozik. Fales 2010–12-ig élt Egerben, és számos történeti forrást összegyűjtött, lefordíttatott, többek között Sugár István egri történész munkáit is – mondta el érdeklődésünkre.

Sajnos a Covid-járvány két évre visszavetette a filmes előkészületeket is, ez idő alatt a forgatókönyvön dolgoztak sokat, és a film forgalmazásának megtervezése is zajlott. Az alkotás címe várhatóan: Eger 1552-es ostroma. A költségek jelentősen megemelkedtek, de a közös amerikai–magyar alkotás ­érdekében tárgyalnak díjnyertes filmrendezőkkel, produkciós szervezetekkel is. Scott Fales lelkes, és reméli, hogy jövőre ismét hazánkba látogathat.

Hozzászólások

Friss cikkek

Piroska és a juhászok
Konténerek vízen és szárazföldön
Mivel horgássz hideg vízben? – Ellenállhatatlan hideg vízi aromák
A Szabad Föld az AGROmashEXPO vendége volt
Megjelent a Szabad Föld legújabb lapszáma
2023.01.27.
Használjuk a hideget
Ne várjon, amíg késő lesz!
Szerdától látogatható 41. AgromashExpo és AgrárgépShow
Meghallgat, társalog, inspirál és elkísér
Eltávozott az isteni Lollo
Az elfelezett alma
Protokoll síron innen és túl
Júniusig lehet pályázni
2023.01.20.
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.